Pénzcentrum • 2025. szeptember 23. 09:44
A magyar gazdaság három súlyos problémával küzd: nincs hozzáférésünk az uniós forrásokhoz, tartósan magas a költségvetési hiány, és a gazdaságpolitika szembemegy az uniós normákkal – mondta Patai Mihály, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke. Szerinte mindhárom gondot enyhítené az euróövezeti csatlakozás, amely olcsóbb hitelfelvételt, stabilabb pénzügyi környezetet és árfolyamkockázat nélküli működést biztosítana. Úgy véli, ideje belépni az ERM II. árfolyammechanizmusba, hogy Magyarország mielőbb felkészüljön a közös valuta bevezetésére.
A magyar gazdaságnak három olyan betegsége van, amelyet magunknak okoztunk: az uniós pénzek hiánya, a fiskális alkoholizmus és az EU-tól rendszeridegen gazdaságpolitika, ezt az euróövezeti csatlakozással orvosolni lehetne – mondta Patai Mihály, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke az Európa Klub előadásán a hvg.hu szerint.
Uniós pénzek nélkül versenyhátrányba kerülünk Csehországgal és Lengyelországgal szemben. „Aki nem tudja elintézni az uniós pénzek behozatalát, az a regionális versenyben nem a rajtvonalról indul, hanem hátrébb” – mondta. „Eminens érdekünk, hogy az uniós pénzeket megszerezzük” – tette hozzá.
A „fiskális alkoholizmus” veszélyét úgy írta le, mint egy olyan adósságspirált, amelyből nincs kiút. Rámutatott: a magyar költségvetés 2020 óta folyamatosan jelentős hiányt termel, miközben meredeken emelkednek az államadósság törlesztési és kamatterhei. Míg 2010 és 2020 között évente 1500–1800 milliárd forintot fordított erre az állam, ma már több mint 4000 milliárdot – számolta ki. Hangsúlyozta: ezt a folyamatot meg kell fékezni, különben tovább zsugorodik az elosztható jövedelem. Hozzátette: ha egyszer bebizonyosodik, hogy egy ország nem tartja be a szabályokat, azon utólag már nem lehet változtatni. Példaként említette, hogy az elmúlt években rendre a tervezettnél és a nemzetközi vállalásoknál is nagyobb lett a deficit – és ez idén sem lesz másként.
A magyar gazdaságpolitikát az Európai Unión belül „rendszeridegennek” nevezte. Kifejtette: miközben a jegybank az infláció elleni küzdelemben a magas kamatszinttel próbálta fékezni a gazdaságot – drágítva a hiteleket és visszafogva a pénzkeresletet –, a kormány ezzel szemben élénkítő politikát folytatott. Kedvezményes hitelprogramokat indított, tartósan magas költségvetési hiánnyal ösztönözte a növekedést, és hatalmas összegeket költött iparági támogatásokra: mintegy 800 milliárdot az akkumulátoriparra, korábban pedig 500 milliárdot a gumiiparra.
Egyre extrémebb hülyeségek helyettesítik a gazdaságpolitikát, az árstop, az árrésstop, a kamatplafon mind-mind ennek a terméke. De van megoldás! Egy-két éven belül be kell jelentkezni az euró előszobáját jelentő ERM II. árfolyammechanizmusba; az euró bevezetése lehet az az archimédeszi pont, amely fordulatot hozhat, hiszen a felkészülés a közös valuta bevezetésére a gazdaság mindhárom gyengeségét megváltoztatná. Nem látom az előnyét, hogy eddig nem voltunk az euróövezet tagjai
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,22 százalékos THM-el, havi 143 171 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,42%, a Magnet Banknál 6,76%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,79%, míg a Raiffeisen Banknál pedig 7%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
- mondta Patai Mihály. Szerinte az euró bevezetése jelentősen olcsóbbá tenné a magyar hitelfelvételt. Példaként említette, hogy míg Szlovákia és Horvátország 2,9–3,0 százalékos kamattal jut forráshoz, Magyarország ennek több mint kétszeresét, 7 százalékot fizet. A csatlakozás Horvátország esetében azonnali javulást hozott a hitelminősítésben, pusztán a tagság nyújtotta biztonság miatt.
További előny, hogy megszűnne a forint árfolyamkockázata. Bankári tapasztalataira utalva kiemelte: ha nem lenne szükség fedezeti ügyletekre és swapmegállapodásokra, évente mintegy 1,5 milliárd eurót lehetne megtakarítani – a kamatnyereségen felül.