4 °C Budapest
Vízgyűjtés

Tovább dúl a harc Magyarország és Szlovákia között: mi lesz ennek az egésznek a vége?

2025. szeptember 30. 09:01

A bősi erőmű üzembe helyezése óta eltelt 33 év ellenére Magyarország és Szlovákia továbbra sem tudta rendezni a vízlépcső körüli vitát. A téma annyira érzékeny a magyar közéletben, hogy még a jelenlegi kormányzat sem vállalta az előkészített megállapodás aláírását, miközben a vízenergia kihasználatlansága jelentős gazdasági hátrányt jelent az országnak - írta a G7.

A bős-nagymarosi vízlépcső ügye a rendszerváltás egyik szimbólumává vált Magyarországon. "A nagymarosi vízlépcső a rendszerváltás trójai falova" – fogalmazta meg a G7 podcastjában Mészáros Csaba, a BME Vízépítés és Vízgazdálkodási Tanszékének nyugalmazott címzetes egyetemi docense.

A konfliktus játékelméleti szempontból is tanulságos: bár előre látható volt, hogy Magyarország teljes kivonulása a projektből vízgazdálkodási és környezetvédelmi szempontból is kedvezőtlen következményekkel jár, mégis ez a forgatókönyv valósult meg. Különösen vitatott kérdés a folyó elterelése az Öreg-Duna ágából, holott ez a meder sem természetes képződmény, hanem a 19. században, hajózási célból kialakított útvonal.

Az 1977-es csehszlovák-magyar megállapodás közös vízerőmű építését irányozta elő, azonban a társadalmi ellenállás miatt Magyarország 1989-ben leállította a nagymarosi építkezést. Mészáros szerint a projekt elleni tiltakozás gyökerei a rendszerváltás előtti ellenzéki mozgalmakban keresendők, amelyek környezetvédelmi érvekkel, de politikai célokkal is felléptek a beruházás ellen.

A döntés következményei máig hatnak: Magyarország elesett a megtermelhető villamos energiától, miközben a Duna hazai szakaszain csökkent a vízhozam. Egy tavaly előkészített szlovák-magyar megállapodás – amely áramhoz juttatta volna Magyarországot az építmény elismeréséért cserébe – politikai okokból meghiúsult.

A vízenergia globálisan az egyik legkörnyezetkímélőbb áramtermelési mód, Magyarországon azonban az elektromos energia mindössze egy százalékát biztosítja, ami európai összehasonlításban rendkívül alacsony. Ausztriában például a Duna évente 12-13 milliárd kilowattóra villamos energiát termel, Norvégiában és Albániában pedig az áramtermelés több mint 90 százaléka vízerőművekből származik.

A hazai potenciál kihasználatlan marad: szakértői becslések szerint Magyarországon az áramtermelés 10-12 százalékát lehetne vízerőművekkel fedezni, az elméleti vízerőkészlet eléri az 1000 megawattot. Ez a paksi atomerőmű beépített teljesítményének fele, és különösen hasznos lehetne a hazai naperőművi termelés ingadozásainak kiegyenlítésében.

Mészáros Csaba hangsúlyozza, hogy a vízerőművek előnyei – áramtermelés, hajózási feltételek javítása, árvízszabályozás – felülmúlhatják a hátrányokat. Példaként említi, hogy Bécsben a freudenaui vízlépcső megépítését a lakosság 73 százaléka támogatta népszavazáson, annak ellenére, hogy az osztrákok környezettudatossága közismert.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,89 százalékos THM-el, havi 150 768 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni az ERSTE Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,89% a THM, míg a MagNet Banknál 7,03%; a Raiffeisen Banknál 7,22%, az UniCredit banknál pedig 7,29%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

A szakember szerint a magyar társadalom jelentős része nincs tisztában a vízerőművek valódi előnyeivel és hátrányaival, amit részben a szakma kommunikációs hiányosságainak tulajdonít. A nagymarosi vízlépcső például osztrák hitelből épült volna, és a számítások szerint 24 év lenne a megtérülési idő, mégis sokan "soha meg nem térülő" beruházásként hivatkoztak rá.

A vízerőművek környezeti hatásai valósak, de kezelhetők – véli Mészáros. A vízlépcsők megnehezítik a halak, különösen a vándorhalak mozgását, korlátozva a folyók hosszirányú átjárhatóságát. Ez a probléma azonban részben orvosolható modern hallépcsőkkel, amelyekre már Magyarországon is van példa a kiskörei vízerőműnél.

További kihívást jelent a hordalékmozgás megváltozása, a lebegtetett hordalék leülepedése és a folyómeder aljának betömörödése, ami befolyásolhatja a parti szűrésű kutak víztermelését. Más országok tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy ezek a problémák megfelelő műszaki megoldásokkal kezelhetők.

A klímaváltozás miatt egyre fontosabbá váló vízgazdálkodási feladatok megoldásában is szerepet játszhatnának a vízlépcsők. Az Adonynál és Fajsznál tervezett létesítmények nemcsak áramtermelésre, hanem a paksi atomerőmű hűtővíz-ellátásának biztosítására is alkalmasak lennének, ám a társadalmi ellenállás és a politikai viták miatt ezek a tervek egyelőre nem valósulnak meg.

Címlapkép: Getty Images

Jelentem Mégsem
0 HOZZÁSZÓLÁS
Csak bejelentkezett felhasználó szólhat hozzá. Belépés itt!
A kommentkezelési szabályzatot itt találod.
Még nincsenek hozzászólások. Legyél te az első!
NEKED AJÁNLJUK
PC BLOGGER & PODCASTER
Bankmonitor  |  2025. november 18. 14:52
Az idei harmadik negyedévében tovább emelkedett a lekötés nélkül, készpénzben, látra szóló betétben...
MEDIA1  |  2025. november 18. 09:16
Murányi András, a bezárt Népszabadság utolsó főszerkesztője a Media1 Podcastban elmondta, mit gondol...
Holdblog  |  2025. november 18. 08:00
4,9 százalékos GDP-arányos hiányadatról érkezett hír, ami jóval magasabb, mint a kormány várakozásai...
MNB Intézet  |  2025. november 17. 12:49
Miután nagyobb összeget nyerünk, hajlamosabbak vagyunk kisebb kockázatot vállalni és "ráülni" az ere...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2025. november 18. kedd
Jenő
47. hét
Ajánlatunk
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2025. november 18. 14:11