Kemény dolog derült ki a magyar államadósságról: ezt nem tesszük a kirakatba, hogy jön egyenesbe az ország?

Az Eurostat legfrissebb, 2025 első negyedévére vonatkozó adatai szerint továbbra is hatalmas különbségek vannak az uniós tagállamok államadósságának mértékében. A Visual Capitalist látványos térképe azt mutatja meg, hogy az egyes országokban a kormányzati bruttó adósság hány százaléka a GDP-nek.

A lista élén Görögország áll, ahol az államadósság eléri a 153 százalékot – ezzel messze a legeladósodottabb uniós tag maradt. Őt követi Olaszország 138 százalékkal, majd Franciaország 114 százalékkal és Spanyolország 104 százalékkal. Ezek a dél-európai országok továbbra is jelentős fiskális kihívásokkal küzdenek, annak ellenére, hogy a pandémia utáni években már elkezdték a konszolidációt.

A másik végletet Észtország és Bulgária képviseli: mindkét országban az államadósság mindössze 24 százalék körül alakul. Őket követi Dánia (30%), Svédország (34%) és Írország (35%), vagyis az északi és a kis, nyitott gazdaságok stabil költségvetési pozícióval rendelkeznek.

Magyarország adósságrátája a térkép szerint 75 százalék, ami némileg meghaladja az uniós átlagot. A visegrádi országok közül Csehország 43, Lengyelország 57, Szlovákia pedig 63 százalékos mutatóval áll, míg Románia 56 százalékkal szintén alacsonyabb adósságrátát produkált.

Ez azt jelenti, hogy Magyarország továbbra is a régió legeladósodottabb gazdasága, annak ellenére, hogy a kormány az elmúlt években a GDP-arányos adósság mérséklését tűzte ki célul. A magasabb adósságszint részben a pandémiás évek költségvetési terheihez, részben a 2022–2023-as energiaár-robbanás és inflációs sokk hatásaihoz köthető, amelyek miatt a költségvetési kiadások jelentősen nőttek.

Miközben több közép-európai ország, így Csehország vagy Lengyelország, a fiskális konszolidáció irányába mozdult el, Magyarország esetében a kamatkiadások növekedése és a gyenge forintárfolyam továbbra is korlátozza az adósságcsökkentés lehetőségeit. A jelenlegi szint ugyan nem veszélyezteti a pénzügyi stabilitást, de a régiós versenytársakhoz képest szűkíti a mozgásteret a gazdaságpolitika számára, különösen egy esetleges újabb sokkhelyzetben.

A nagy gazdaságok közül Németország adóssága 62 százalék, ami továbbra is az egyik legkiegyensúlyozottabb a fejlett tagállamok között. Lengyelország 57 százalékon áll, Finnország viszont már 84 százalékon, utóbbi esetében az elmúlt évek védelmi kiadásai is jelentős hatással voltak az adósság növekedésére.

Összességében az adatok azt mutatják, hogy az EU-n belül továbbra is északi–déli megosztottság jellemzi az államadósság mértékét: míg a skandináv és balti országok adóssága jellemzően 50 százalék alatt marad, addig a mediterrán országokban a GDP több mint felét, sőt, esetenként a teljes értékét is meghaladja.