Felforr a levegő a pénzpiacon: újabb szektort dönthet padlóra az extraprofitadó

A Magyar Bankszövetség után a követeléskezelői szektor is élesen bírálja az extraprofitadó újabb, előre nem jelzett emelését – közölte a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ). A szervezet szerint a követelésvásárló pénzügyi vállalkozásokat már a jelenlegi adóteher is jobban sújtja, mint a bankokat, a további emelés pedig egyenesen a fenntartható működésüket veszélyezteti.

A szövetség felhívja a figyelmet: a követelésvásárlók kulcsfontosságú szerepet töltenek be a banki portfóliók tisztításában, hiszen ők veszik át a nemteljesítő hiteleket, stabil forrást biztosítva ezzel a hitelezés folytatásához. Ez nemcsak a bankok működését segíti, hanem a kockázatok csökkentésével a fizetőképes adósok hitelfelvételét is könnyebbé teszi. Egy jól működő, likvid piac a gazdaság egészére kedvezően hat: élénkíti a hitelezést és mérsékli az inflációs nyomást.

A MAKISZ szerint a mostani adóemelés tovább rontja azt a helyzetet, amelyet már az extraprofitadó 2022-es bevezetése is megingatott. A szektor akkor is jelezte, hogy a bankokkal ellentétben a pénzügyi vállalkozások nem gyűjtenek betétet, így a kamatkülönbözetből nem keletkezik náluk extraprofit – vagyis az adó eredeti indoklása rájuk nem alkalmazható.

A követeléskezelők helyzetét tovább nehezíti a magas kamatkörnyezet, mivel működésüket nagyrészt banki refinanszírozásból fedezik. A bírósági végrehajtási szabályok fokozatos enyhítése pedig egyre több követelést tesz behajthatatlanná, ami további veszteségeket okoz a cégeknek. A 2025 júliusától emelt mentes értékhatár is visszaveti a bevételeket, így a vállalkozások egyszerre több fronton kénytelenek helytállni.

A MAKISZ arra is rámutat, hogy a 2026-ra vonatkozó adómértékeket alig néhány hónappal ezelőtt határozták meg törvényben, ezért érthető módon senki nem számolt egy újabb emeléssel. A szövetség korábban több javaslatot is előterjesztett: szerintük indokolt lenne a pénzügyi szektor differenciált kezelése, illetve eltérő adósávok meghatározása a bankok és a pénzügyi vállalkozások számára.

A cégek lehetőségei a teher csökkentésére is korlátozottak. Mivel nem rendelkeznek olcsó, megújuló forrással, állampapírt vásárolni sem tudnak olyan mértékben, mint a hitelintézetek – így az adóalap mérséklésére gyakorlatilag nincs valós mozgásterük. A működésükhöz szükséges eszközök túlnyomó része követelésállomány, likvid eszközből csak minimális tartalékot tudnak képezni.

A szektor helyzetét az is nehezíti, hogy az uniós szabályozás átültetésével a magyar piac megnyílt a külföldi székhelyű hitelfelvásárlók előtt, amelyek nem tartoznak az extraprofitadó hatálya alá. Így a magyar vállalkozások jelentős versenyhátrányba kerülhetnek, miközben a hazai NPL-állományokból származó profit akár külföldi cégeknél realizálódhat.

A MAKISZ szerint az extraprofitadó jelenlegi formája méltánytalan, aránytalan és hosszú távon fenntarthatatlan a szektor számára. A szervezet továbbra is azt tartaná megfelelő megoldásnak, ha a követelésvásárló pénzügyi vállalkozások kikerülnének az adó hatálya alól, vagy legalább a bankoktól eltérő, méltányosabb szabályok vonatkoznának rájuk.