Kátyúpokollá váltak a magyar utak 2026-ra: sok autós kárát nem térítik meg, ezen buknak el a biztosítónál

2025 utolsó napjaiban és az idei év első heteiben több ízben is lecsapott a zord tél Magyarországra, a havas-latyakos idő pedig az utakat sem kímélte. A hónap elején derült ki, hogy január 27. és február 2. között összesen 6020 úthibát jegyeztek fel az útellenőrök a fővárosban. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy csak február 2-án 1966 kátyúról és egyéb úthibáról érkezett jelentés.

Konkrétan azt is közölték, hogy a pesti utak állapota kritikussá vált. Mint egy fővárosi bizottssági ülésen kiderült, a probléma nem új keletű, már a téli időszak előtt is kritikus helyzetek alakultak ki. Novemberben például a Lurdy Ház előtti útszakaszon egymás után több mint egy tucat jármű kapott defektet. Végül a BKV kénytelen volt melegedő buszt biztosítani a bajba jutott autósoknak. Bár a csomópont teljes felújítása szerepel a tervek között, forráshiány miatt a munkálatok kezdete egyelőre bizonytalan.

Szőke Gábor, a Budapest Közút Zrt. vezérigazgatója riasztó számokkal szemléltette a helyzetet a bizottsági ülésen. Elmondása szerint Budapesten az úthálózat állapota és a több éve nem tapasztalt csapadékos-fagyos időjárás, a fagyási-olvadási ciklusok sűrű váltakozásának hatására naponta 500-1000 kátyú keletkezett a fővárosi utakon. Hozzátette: az elmúlt hetek észlelései alapján 2026 első negyedévében várhatóan 10-12 ezer darab burkolathiba javítására lesz szükség csak Budapesten.

Erről a budapesti útról jött a legtöbb kárbejelentés

Borbély Krisztián, az Allianz Hungária Zrt. kárrendezési igazgatóságának vezetője a Pénzcentrum kérdésére arról beszélt, a kátyúkárokat nem külön kategóriaként, hanem casco töréskárként rögzítik, és bár az összes töréskárhoz viszonyítva továbbra is alacsony az arányuk, a kárleírásokban a kátyúkra történő hivatkozások számában egyértelmű növekedés látható. Megjegyezte, a biztosító lakossági termékei közül kátyúkárra a casco biztosítás töréskár fedezete nyújt védelmet.

Az idei januári említésszám több mint hatszorosa volt a tavaly januárinak; februárban eddig - jóllehet a hónap még nem zárult le - a tavalyi teljes februárhoz képest is több mint tízszeres arány látszik, és az idei januárhoz mérten is jelentős emelkedés figyelhető meg

- részletezte a szakember. Mint kifejtette, adataik szerint a kátyúkárok leggyakrabban a gumiabroncsot, a felnit és különböző futóműelemeket érintik, és nem ritka, hogy nem egy, hanem egyszerre két abroncs is megsérül egy nagyobb úthiba miatt.

Az elmúlt hetek havas, latyakos időjárása tovább rontotta a helyzetet: a hóréteg gyakran elfedte a kátyúkat, így a sofőrök nem, vagy csak későn észlelték az úthibát, kevesebb esélyük maradt a kikerülésre. Ráadásul egy korábbi felmérésünk szerint sokan végeznek a tekintetet is elvonó tevékenységeket vezetés közben: a sofőrök 49 százaléka rendszeresen állítgatja a navigációt, 19 százalék mobiltelefont használ, 44 százalék eszik-iszik, 27 százalék a velük utazókkal foglalkozik, és 30 százalék bámészkodik a környezetre. Ezek a vizuális figyelemelterelések éppen azt a néhány kritikus tizedmásodpercet vehetik el, amely a kátyú időben történő észleléséhez és kikerüléséhez szükséges lehet - különösen téli látási viszonyok között

- magyarázta Borbély Krisztián. Hozzátette, bár Magyarországon jellemzően alacsonyabb értékű kátyúkárokkal találkoznak, érdekességként érdemes megemlíteni egy szélsőséges esetet az Allianz UK-tól: egy 7-es BMW egyetlen kátyúba hajtás után olyan mértékben rongálódott meg, hogy gazdaságosan nem volt javítható; a biztosító 53 000 fontot - mai árfolyamon kb. 25-26 millió forintot - fizetett ki totálkárként.

Arra a kérdésünkre, hogy lehet-e látni a bejelentések alapján "kátyú gócpontokat" egyes településeken, útszakaszokon, a szakember azt mondta, ugyan a beérkező károk megoszlásából nem rajzolódik ki konkrét lokális koncentráció, de utcaszintű bontásban a legtöbb bejelentés a budapesti Kerepesi útról érkezett.

Amikor pedig arra voltunk kiváncsiak, milyen mulasztásokkal találkoznak a bejelentők részéről, Borbély Krisztián kifejtette: a leggyakoribb hiba a nem megfelelő helyszíni dokumentáció.

A kárigény akkor érvényesíthető, ha egyértelműen bizonyítható a káresemény időpontja, helye és körülményei, ezért minden esetben javasolt rendőrt hívni, fényképeket készíteni, illetve a rendelkezésre álló eszközökkel - például dashcam-felvétellel vagy tanúkkal - megerősíteni a bejelentést

- húzta alá.

Ha sürgős javítás kell, őrizzük meg vagy fotózzuk a sérült alkatrészt!

A Generali Biztosító arról tájékoztatta a Pénzcentrumot, hogy kátyúkárok tekintetében a téli hónapok mindig kiemelkednek darabszámban. Főképpen a tél második felében, illetve a két első tavaszi hónapban magas az ilyen káresemények száma. Ez után általában lassan csökken a darabszám, a nyár második felében, illetve az ősz elején pedig már minimális a kárbejelentések száma.

Az idei év nagy része még előttünk áll, a darabszámok most felfutóban vannak. Decemberhez képest növekedés tapasztalható, duplájára nőtt a kárbejelentések száma a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva. Így érezhető, hogy idén kicsit „szokatlanabb” telünk volt az elmúlt évekhez képest. A kátyúkár és az időjárás közötti összefüggés ugyanis közvetlen, kiemelten a téli-tavaszi időszakban. Ilyenkora fagy és az olvadás váltakozása erőteljesen megnövelheti a burkolathibák számát

- részletezték. A társaság adatai szerint a kifizetett kártérítések többnyire a 30 000 - 90 000 Ft-os sávba estek tavaly, idén ez valamelyest feljebb tolódott. Most a kátyúkár kifizetések többsége a 30 000 - 150 000 Ft-os sávba esik.

A kifizetett kártérítési összegből megállapítható, hogy többnyire alkalmanként egy vagy két gumiabroncs meghibásodásról beszélhetünk. Nagyobb, több alkatrészt érintő károk nem jellemzőek ez idáig. A gumiabroncs és a keréktárcsa egyébként jellemzően meghibásodó alkatrészek minden évben. A gumiabroncsban általában elszakad a szál, így egy kis dudor lesz rajta, ami miatt a továbbiakban így nem használható. A keréktárcsa pedig a hirtelen erőhatás következtében eldeformálódik. Ha a kátyúba hajtás nagyobb sebességgel következik be, akkor elgörbülhet valamelyik futómű alkatrész is, de ez elég ritkán következik be

- ismertette a biztosító. A kátyú-gócpontok kapcsán pedig arról beszéltek, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján kimondottan ilyenekről nem tudnak beszámolni. A bejelentések jobbára a nagyobb városokból, illetve a nagyobb forgalmú közutakról érkeznek - de ez természetes, hiszen ahol nagyobb a forgalom, ott nagyobb az utak igénybevétele, így a kátyúkár valószínűsége is nagyobb.

Mint elmondták, termékeik közül kátyúkárra a KGFB mellé köthető Kátyúkár kiegészítő biztosítás mellett fedezetet nyújt a teljes körű casco biztosítás is. Így a casco biztosítás terhére is rendezhető a kátyúkár, beleértve a gumiabroncs vagy keréktárcsa sérülését is, illetve a kátyúkár okozta kőfelverődést. Casco esetében jelentős szerepe van az önrésznek is, ami jelentősen befolyásolhatja a kártérítési összeg mértékét. 

A kárbejelentéshez kapcsolódó hibák, mulasztások kapcsán a Generali azt emelte ki hogy a káreseményt minden esetben be kell jelenteni a biztosítónak. Ennek több módja van: megtehető interneten vagy telefonon is, de rendelkezésre állnak egyéb kárbejelentési lehetőségek is.

Lényeges, hogy a kárt minél előbb jelentsük be: Kátyúkár kiegészítő biztosítás megléte esetén a felfedezéstől számított 10 napon belül tegyük meg a bejelentést; casco biztosítás esetén a káreseményt a felfedezéstől számított 15 napon belül kell bejelenteni a szerződésben meghatározott módokon. Ha rendelkezésre állnak helyszíni fotók, akkor azokat küldjük meg a biztosítónak. Ez nagyban segíti a káresemény elbírálását és gyorsítja a kárkifizetést

- részletezték. A kárbejelentés után a biztosító kárszakértője elvégzi a kárfelvételt. Lényeges, hogy a kárbejelentés során mindig adjuk meg a kárszemle helyét, ahol a kárszakértő megtekintheti a kárt szenvedett autót. A szemlére mindenkor munkaidőben kerül sor, így azt a helyet kell megadni, ahol a jármű munkanapokon, napközben található. A szemlére hozzuk magunkkal a jármű forgalmi engedélyét, törzskönyvét (ha birtokunkban van), illetve annak a személynek a vezetői engedélyét, aki a járművet vezette a baleset bekövetkeztekor.

Ha időközben a jármű kijavításra került (pl.: kicseréltük a sérült gumiabroncsot), akkor, ha lehetséges őrizzük meg a hibás alkatrészt (gumit) vagy ha ez nem lehetséges, akkor fotózzuk le azt. A fotón legyenek rajta az ismertető jegyek (pl.: gyártmány, méret, mintázat), illetve jól látható legyen a sérülés (nem szükségesek közeli „makro” felvételek). Az elvégzett munkáról kérjünk számlát, amit később benyújthatunk a biztosítónak

- húzta alá a biztosító.

Sokszor nem is a biztosítónak kell jelenteni

Kérdésünkre a K&H Biztosító arról számolt be, hogy a kátyúk okozta károk - például a felnik, a gumiabroncsok vagy a futómű sérülése - a K&H casco biztosítás töréskár fedezetén belül kerülnek rendezésre.

A sérülések típusa és oka így nem különül el önálló kategóriaként. A beérkező károk földrajzi eloszlása sem utal kirívóan érintett útszakaszokra vagy településekre, ezért konkrét „gócpontokról” nincs információnk

- fogalmaztak. Ők is azt emelték ki, hogy a legnagyobb hiányosság általában a nem kellően részletes helyszíni dokumentáció.

A sikeres kárrendezéshez tanácsoljuk a gépkocsin történt sérülés, a kátyú és a környezet fotózását, valamint az eset tanúkkal történő alátámasztását annak érdekében, hogy megfelelően bizonyított módon érvényesíteni tudják a kárigényt az adott útszakaszért felelőstől. A rendőri intézkedés nem feltétel, azonban szükség esetén elősegítheti a megtörtént kár bizonyítását

- emelte ki a társaság.

Megkeresésünkre a Groupama Biztosító azt válaszolta, hogy a kátyúkárokért az adott út kezelője felelős, ezért a gépjármű-tulajdonosok jellemzően őt keresik meg kártérítési igénnyel, így a kért adatok is náluk találhatók.(Lakott területen kívül a Magyar Közút, települések belterületén az önkormányzat, a fővárosban pedig a Budapest Közút az illetékes szerv a károk bejelentésére.)

A biztosító nem kínál külön kátyúkárokra vonatkozó biztosítást, ezért ilyen statisztikával nem rendelkezik. Hozzátették, hogy a kátyúkárok természetesen a casco biztosítás keretében is megtéríthetők, azonban mivel a casco esetében az önrész vállalása jellemző, a kártérítés csak az önrészen felüli összegre terjed ki. Tapasztalataik szerint emiatt az ügyfelek ritkán élnek ezzel a lehetőséggel.

A kátyúkárok bejelentésénél a Groupama kiemelte a részletes dokumentáció fontosságát: érdemes fotókat készíteni a kátyúról, a sérült járműről és a helyszínről, lehetőleg több perspektívából, hogy a káresemény pontosan beazonosítható legyen.

Sokan nem tudják, mit kell tenni

Bokros Máté Levente biztosítási szakértő korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy a kátyúk miatti autókárok rendezése gyakran azért sikertelen, mert az autósok nem készülnek fel megfelelően a bizonyításra.

A bejelentett kátyúkárok közel felét adminisztratív okokból utasítják el, mivel a biztosítók vizsgálják, hogy az úthiba valóban okozhatta-e a sérülést, és ezt bizonyítani is lehet-e. Ha az útszakaszon figyelmeztető tábla volt, az út kezelője mentesülhet a felelősség alól.

A szakértő hangsúlyozza, hogy a vezetési körülmények részletes dokumentálása kulcsfontosságú.

A kárbejelentésben pontosan fel kell tüntetni

• a látási viszonyokat,
• a forgalmi helyzetet
• és a vezetési sebességet, mivel a biztosító ezeket is vizsgálja.

Kátyúkár esetén érdemes rendőrt hívni még személyi sérülés hiányában is, mert a rendőrségi jegyzőkönyv fontos bizonyíték lehet, és a kárt mindig az út kezelőjénél kell bejelenteni a megfelelő hatóság szerint.

A dokumentáció döntő szerepet játszik a kár elismerésében:

• szükséges a rendőrségi jegyzőkönyv,
• tanúnyilatkozat,
• részletes kárleírás,
• több fotó a helyszínről és az autóról,
• valamint a javítási számlák.

Számla nélküli javítást vagy hiányos bizonyítékot a biztosítók és az út kezelői nem fogadnak el, és a cserélt alkatrészeket is meg kell őrizni - húzta alá.

Egyszerűbb a helyzet, ha az autós rendelkezik casco biztosítással vagy külön kátyúkár kiegészítéssel, mert ilyenkor a saját biztosító rendezi a kárt, majd behajtja az összeget az út kezelőjén. Az önrész külön visszaigényelhető, azonban figyelmeztető tábla esetén még ez a biztosítás sem térít.