Borbándi Dániel • 2025. december 4. 13:01
Miközben a világ energiarendszere példátlan tempóban mozdul el az elektrifikáció irányába, a piacot egyszerre hajtja a túltermelés, a nyersanyaghiány és a geopolitikai bizonytalanság. A Nemzetközi Energiaügynökség friss jelentése szerint a megújulók már ma is meghatározó szerephez jutnak, de az ellátási láncok sérülékenysége, a hálózatok szűk keresztmetszete és a globális kereslet átrendeződése kemény döntések elé állítja a kormányokat. Az „elektromosság korának” küszöbén a kérdés már nem az, elindultunk-e az átmenet útján, hanem az, hogy ki tudja tartani az iramot, és ki marad le végleg.
Az energiapolitikai viták egyik központi kérdése továbbra is az, milyen ütemben és milyen áron érdemes a megújulók felé fordulni. Egy korábbi cikkünkben Deák András György arra figyelmeztetett, hogy a megújulók rövid távon még nem képesek teljes mértékben kiváltani a fosszilis energiahordozókat, ráadásul a technológiák ára sem elhanyagolható.
Ugyanakkor, ahogy a múlt héten az Energiaklub sajtótájékoztatóján a szervezet szakértője, Perger András is kiemelte, a fejlesztések mégsem torpantak meg: ha valóban nagyon drága és nehézkes lenne, aligha épült volna ki Magyarországon 2016 és 2018 között példátlan ütemben az a 8 gigawattnyi napelemes kapacitás.
A nemzetközi példák is biztatóak: Kaliforniában és Ausztráliában ma már 7 év alatt megtérülnek a napelemek, és szakértők szerint hazánkban is piaci alapon jöhetne létre jelentős tárolókapacitás – ami a szél–nap–tárolás hármasát egyre versenyképesebb energetikai modellé tehetné.
A technológiai fejlődésnek hála, a piaci trendek egyre inkább elmozdulnak a fosszilis korszakból - elég csak arra gondolni, hogy a hazai újautó-értékesítésekben a tisztán fosszilis hajtású járművek aránya már 40% alá esett. De például Ürge-Vorsatz Diána, ökológiai szakértő is kiemelte egy korábbi interjúnkban: „az elmúlt 5 évben Magyarországon a napenergia termelés dinamikusan nőtt, és ma már az egyik legnagyobb növekedést mutató országok között vagyunk a világban ezen a területen.”
Fejlődni ugyanakkor még mindig bőven van hova. Az, hogy más országok energiamixe hogyan alakul, Magyarország számára sem érdektelen: az energiaárak és az ellátásbiztonság globális piacokon dőlnek el, az országok egymásra utaltsága pedig évről évre nő.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2025-ös World Energy Outlookja szerint a kritikus ásványok korlátozott hozzáférhetősége, a villamosenergia-rendszerek sérülékenysége, geopolitikai feszültségek és a klímaváltozás okozta szélsőségek jelenleg együttesen rajzolják át a globális gazdasági környezetet. Mindez ráadásul olyan időszakban történik, amikor az energia iránti étvágy tovább nő, miközben a politikai és piaci szereplők teljesen eltérő stratégiákkal próbálják kezelni a kihívásokat.
Energiahozzáférés
Bár Magyarországon a fő kérdés, hogy mennyire tudjuk az energiafüggésünket csökkenteni és diverzifikálni a a felhasznált forrásokat, a világ egy része teljesen más problémákkal néz szembe:
- 730 millió embernek nincs villamos energiája,
- 2 milliárd ember pedig egészségtelen főzési módokra kényszerül.
A kutatásban vizionált forgatókönyv azonban reális utat mutat: 2035-re teljes villamosítás, 2040-re teljes tiszta főzési ellátottság érhető el. Ehhez azonban évi 80 millió új lakossági csatlakozásra és hatalmas hálózatépítési programokra van szükség.
Szokatlan kettősség a világpiacon
A tanulmány egyik legmeglepőbb megállapítása, hogy a világpolitikai instabilitás és a konfliktusok ellenére az olajpiacon tartós túlkínálat alakult ki. A kereslet növekedése mérsékelt, részben a lassuló kínai gazdaság, részben a fejlett országok energiahatékonysági politikái miatt. Ugyanakkor ez az időleges árnyomás nem tart örökké: a meglévő mezők hozama gyorsan csökken, ezért 2035-ig a CPS forgatókönyv szerint mintegy napi 25 millió hordónyi új kapacitást kell beruházni a piac egyensúlyban tartásához.
Ez a paradox helyzet nehéz döntési helyzet elé állítja a kormányokat és az energetikai cégeket.
A beruházások ugyanis a jelenlegi árkörnyezetben kevésbé vonzóak, miközben a későbbi kínálati hiány reális veszély.
A fosszilis energiahordozók mellett továbbá egyre nagyobb kockázatot jelentenek a kritikus ásványok, főként a lítium, kobalt, nikkel és a ritkaföldfémek, amelyek nélkülözhetetlenek az akkumulátorokhoz, a villamos hálózatokhoz, az elektromos autókhoz, de még az AI-chipekhez és repülőgéphajtóművekhez is.
Az IEA szerint e kulcsfontosságú ásványok finomításának 70 százaléka egyetlen országban, Kínában összpontosul, és 20-ból 19 stratégiai ásvány esetében ez az ország dominálja a globális kapacitást. Kína egyébként 2025-ben új exportkontrollokat vezetett be a ritkaföldfémekre és egyes akkumulátor-technológiákra.
Ez rendkívül érzékeny helyzetet teremt: a fejlett országok gyorsan növekvő elektromosautó- és akkumulátorigénye egy politikailag törékeny, erősen centralizált ellátási lánctól függ. A diverzifikációs erőfeszítések lassan haladnak, a beruházások és engedélyezések pedig évekbe telnek – ez pedig súlyos inflációs, technológiai és iparpolitikai következményekkel járhat világszerte.
A táblázatból kiderül: a szél- és napenergia növekedése globális szinten minden forgatókönyv szerint a legdinamikusabb. A legvisszafogottabb forgatókönyv szerint is a megújulók fedezik a keresletnövekedés legnagyobb részét.
A kapacitásbőség azonban érdekes mellékhatásokat szül: 2024-ben kétszer annyi napelem és háromszor annyi akkumulátor készült, mint amennyit a világ ténylegesen telepített. Ez lefelé nyomja az árakat, de feszültséget okoz a gyártóknál, különösen Kínán kívül.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Mindeközben új tényező került a képbe: a nukleáris energia újjászületése. Több mint 40 ország tervezi a nukleáris kapacitás növelését, és 70 GW új reaktor van épülőben.
Felfutóban vannak továbbá a kis moduláris reaktorok (SMR-ek) is, amelyek különösen az adatközpontok energiaellátására jelentenek vonzó megoldást.
De jól látható az is, hogy a földgáz és az LNG még így is évtizedekig fontos marad
- az olaj- és gázkereslet tovább nő 2050-ig.
- az olaj 2030 körül tetőzik, a földgáz viszont növekedési pályán marad.
- gyors visszaesés minden fosszilis forrásban, erőteljes elektrifikációval.
A földgázpiacon hatalmas kapacitásrobbanás jön: 2030-ig 300 milliárd köbméter új LNG-exportkapacitás épül ki, ennek fele az USA-ban. Kérdés, hogy ki fogja megvenni ezt a gázt: Európa és Kína növekedése lassulhat, így az olcsó LNG India és Délkelet-Ázsia felé áramolhat, de még így is 65 milliárd köbméteres túlkínálat keletkezhet a STEPS pályán.
Az „elektromosság kora”
A világ egyértelműen az elektrifikáció irányába halad. A villamosenergia-kereslet 2035-ig akár 50 százalékkal is növekedhet. A növekedés motorjai:
- a légkondicionálók robbanásszerű terjedése a fejlődő világban,
- az ipari automatizáció,
- az elektromos mobilitás,
- a digitális gazdaság, különösen az adatközpontok és a mesterséges intelligencia.
2025-ben az adatközpontokra fordított beruházások először haladták meg a globális olaj- és gázkitermelés beruházásait, ami új korszak beköszöntét jelzi. Az AI energiaigénye drámaian nő, és földrajzilag nagyon koncentrált: az új kapacitások 85 százaléka az USA-ban, Kínában és az EU-ban épül ki, gyakran már most is túlterhelt hálózati csomópontok közelében.
A probléma: bár az erőművi beruházások 2015 óta 70 százalékkal nőttek, a hálózatokra jutó éves kiadások alig haladják meg a 400 milliárd dollárt. A hálózatfejlesztés lassú, az engedélyezés nehézkes, és súlyos transzformátorhiány van világszerte.
Ez már most áremelkedést, késedelmeket és termelés-korlátozásokat okoz, és egyre több helyen fordul elő negatív árazás vagy kényszerű lekapcsolás a nap- és szélerőművekben.
India és a feltörekvő gazdaságok veszik át Kína helyét
A tanulmány szerint a következő évtizedben a világgazdaság energiakeresletének növekedése áthelyeződik:
- India,
- Délkelet-Ázsia,
- a Közel-Kelet egyes gazdaságai,
- és Afrika egy része
lesznek a fő keresleti motorok.
Míg a 2010-es években Kína adta az olaj- és gázkereslet bővülésének több mint felét, a 2020-as és 2030-as években ez a szerep szélesebb körre oszlik, ami egyben azt is jelenti, hogy az iparosodó országok kihívásai meghatározóvá válnak a globális szén-, olaj- és villamosenergia-piacokon.
A tanulmány kiemeli: 2035-re az energiakereslet-növekedés 80 százaléka napfényben gazdag régiókban keletkezik. Ez egyszerre óriási lehetőség és hatalmas kihívás, hiszen a gyors napenergia-terjedéshez stabil hálózati háttér és jelentős beruházás szükséges.
Jelenleg a világ szénfelhasználásának fele négy országban összpontosul:
- Kína
- India
- Indonézia
- Délkelet-Ázsia államai
A megújulók fejlődése nélkül ezekben a régiókban nem várható érdemi csökkenés. A STEPS szerint 2035-re már érezhető visszaesés indul, de a CPS forgatókönyv figyelmeztet: ha a hálózati integrációs problémák miatt megáll a szél- és napenergia bővülése, a szén ismét visszatérhet.