Fájdalmas rezsiár-drágulás elé néz Magyarország: fű alatt válunk le az orosz gázról, sokba fog kerülni

Évek óta komoly társadalmi diskurzus tárgya Magyarország orosz energiának való kitettsége. A kormányzati kommunikációban rendre az olcsóság, a stabil ellátás és a hosszú távú szerződések biztonsága szerepel az orosz gáz és olaj melletti fő érvek között, és kétségtelen, hogy ezeknek van valóságalapja. A 2022-es háború azonban gyökeresen átrendezte az európai energiapiacot: a szankciós politika, az infrastruktúra-korlátok és a politikai feszültségek miatt ma már nemcsak gazdasági, hanem stratégiai kérdés is, honnan és hogyan jut el a kőolaj és a földgáz a kontinensre.

Miközben az orosz eredetű energiahordozók továbbra is jelen vannak Európában, az ellátási útvonalak jelentősen megváltoztak. Az uniós tagállamok többsége alternatív források után néz: LNG-terminálok, tengeri import, új vezetékek és diverzifikált szerződések révén próbálják mérsékelni kitettségüket. Magyarország sokáig kivételnek számított ebben a folyamatban, hiszen a hivatalos álláspont szerint az orosz import feladása rövid távon gazdasági hátrányokkal és ellátásbizonytalansággal járna.

Az elmúlt hónapokban azonban finom elmozdulás látszik a magyar energiapolitikában is. A horvát Janaf kőolajvezeték körüli viták rendezéséről nemrég személyesen egyeztetett Andrej Plenković horvát miniszterelnök és Orbán Viktor az uniós csúcson, ami arra utal, hogy Budapest is nyitottabbá vált az alternatív szállítási útvonalak kiépítésére. 

Deák András György energiapolitikai szakértő szerint az elmúlt években a magyar energiarendszerben több olyan beruházás és technológiai fejlesztés indult el, amelyek egyértelműen a diverzifikáció irányába mutatnak, még ha ez a nyilvánosság előtt nem is kap nagy hangsúlyt.

Nem mítosz, korábban tényleg indokolt volt az orosz függés

A szakértő egy friss tanulmányában így fogalmazott:

A keleti földgázimport töretlenül nőtt akkor is, amikor az európai földgázfogyasztás nőtt, és akkor is (mint a 2010-es években) amikor csökkent. Egész egyszerűen az orosz földgáz volt a legolcsóbb, a legkedvezőbb feltételekkel beszerezhető termék, versenyképes maradt akár az atlanti partvidéken, a norvég vagy holland földgáz hagyományos piacain is.

Mint írja: ebben a helyzetben okozott gyökeres fordulatot a háború. Szerinte „Moszkva nem vegytiszta módon alkalmazta a gázfegyvert”, a válság során nem volt teljesen következetes.

2022 nyarán, a háború hevében Oroszország elzárhatta volna teljesen mind a vezetékes, mind a cseppfolyósított exportot (egyébként a Nemzetközi Energia Ügynökség is az előbbi feltétel teljesülésére számított), ami majdnem bizonyosan súlyos fizikai hiányhoz és erőteljesebb korlátozásokhoz vezetett volna.

Ehhez képest még 2024-ben is Oroszországból jött az európai import 19%-a. A vezetékes import csökkent erőteljesen, 2021 és 2024 között éves szinten mintegy 100 köbméterrel, a cseppfolyósított gáz importja pedig még nőtt is. Moszkva csak szemezgetett az uniós nemzetállamok között, javarészt az orosz-ukrán háború kapcsán mutatott magatartás mentén porciózta ki vagy zárta el teljesen a földgázt.

Talán így nem meglepő, hogy Magyarország volt az egyetlen olyan uniós állam, amelynek hosszú távú gázszállítási szerződését nem sértette meg a Gazprom, sőt, a kritikus hetekben még némi többletet is adott. 

Deák András György szerint azonban

Európa egy árválsággal szembesült, amelyben 2022 nyarától kezdődően fennállt a téli, fűtési időszakban a valós fizikai hiány kialakulásának veszélye.

EZ IS ÉRDEKELHET

Így múlik ki szép csendben Oroszország gazdasága: ha belerokkannak is, folytatják a háborút Ukrajnában?

Az orosz gazdaság a háború árnyékában gyakorlatilag hadigazdasági pályára állt: a költségvetés militarizált, a magánszektor pedig fokozatosan kiszorul a piacról.

Fű alatt már elkezdődött egy fordulat csak ezt nem teszi a kormány a kirakatba

A Pénzcentrumnak adott interjúban az energiapolitikai kutató így fogalmazott: „bár a hivatalos döntés még nem született meg, a gyakorlatban már megkezdődtek azok a lépések, amelyek a magyar ellátásbiztonságot új alapokra helyezhetik.”

A Másfélfok szakértője úgy látja, a váltás technikai akadályai már rég megszűntek:

Az Adria-vezeték, amely a horvátországi tengerparti terminálokon keresztül nem orosz forrásból is képes olajat juttatni Magyarországra, a jelenlegi magyar és szlovák igények nagy részét már most ki tudná szolgálni.

A különbség főként gazdasági lenne: az ilyen import valamivel drágább, a kutató szerint azonban nem elviselhetetlenül.

A Deák által említett becslések szerint 5–15 százalékos árnövekedéssel lehetne számolni, ami nem bénítaná meg a gazdaságot.

A teljes átállás ugyanakkor még mindig csak elméleti vita tárgya. Míg a horvát fél szerint a kapacitás elegendő, a magyar oldal ezt vitatja. A szakértő szerint idáig ez sosem derülhetett ki, mert sosem volt politikai szándék a tényleges tesztelésre. Ráadásul, ha a magyar és a szlovák kormány határozottan jelezné, hogy teljes mértékben igénybe kívánja venni a horvát infrastruktúrát, azzal a horvát fél is motiváltabbá válna a további fejlesztésekben.

Mit jelent, és minek köszönhető ez a fordulat?

Deák András György szerint a kormány mostanra felismerte, hogy a kizárólagos orosz energiapolitika nem fenntartható. A szakértő felhívta a figyelmet:

az utóbbi időben két olyan gázszerződés is született, amely 2027-től és 2028-tól a teljes import mintegy tíz százalékát már nem orosz forrásból fedezné.

Majd hozzátette: a horvát tranzitútvonalak, illetve az ottani LNG-terminál fejlesztése kulcsszerepet játszhat a jövő magyar energiastratégiájában. Mint mondta, ezek az együttműködések nemcsak új beszerzési útvonalakat nyitnának, hanem az áralku pozícióit is erősíthetnék.

Érdekes, hogy ezzel párhuzamosan felröppent egy olyan hír is, hogy Magyarország nemhogy csökkentette, de még növelte is a kitettségét az oroszok felé az eddigi 60-ról 90%-ra.

A szakértő ugyanakkor vitatja ezt az állítást, valamint teljesen megalapozatlannak tartja. Szerinte

az erről szóló statisztikák félrevezetőek, mivel az olaj gyakran közvetítő országokon keresztül érkezik. A külkereskedelmi adatok sokszor csak papíron mutatnak orosz forrást, valójában ciprusi, kazah vagy más cégek a valódi exportőrök.

– mondta el Deák András György, majd hozzátette: a tényleges függés semmiképpen sem nőtt, ugyanakkor egyelőre nem is csökkent érdemben.

Közben a háttérben már zajlik némi előkészület: a százhalombattai finomító például olyan beruházásokat hajt végre, amelyek révén később más típusú olajok feldolgozására is képes lesz.

EZ IS ÉRDEKELHET

Rejtélyes részletek a százhalombattai olajfinomító robbanása kapcsán: erre kevesen gondolhattak

A magyarországi esetet megelőzően Romániában is történt egy hasonló incidens.

„Jelenleg egy háborús övezeten, Ukrajnán keresztül, egyetlen vezetéken hozzuk az olajat. Ez ellátásbiztonsági szempontból rendkívül sérülékeny rendszer” - figyelmeztet Deák. Emiatt nem is garantálható, hogy ez az útvonal például két év múlva is használható lesz, különösen a szankciós környezet és a geopolitikai kockázatok miatt.

Nemcsak rizikós az orosz gáz, hanem már konkrétan veszteséges tőlük vásárolni

Sokan azzal érvelnek, hogy az orosz gáz és olaj még mindig olcsóbb, ezért rosszabb lenne váltani. A szakértő szerint azonban ez is inkább mítosz, mint realitás. Az orosz gáz ára ugyan némileg kedvezőbb, de

ha figyelembe vesszük a tranzitdíjakat, a szállítási költségeket és a geopolitikai kockázatokat, az árkülönbség már nem jelentős. A magyar GDP-hez képest ez nagyjából fél százalékos hatást jelentene, körülbelül 400 milliárd forintot. Ez nem akkora ár, ami miatt ne lenne érdemes a függőség csökkentésébe fektetni

EZ IS ÉRDEKELHET

Történelmi átrendeződés zajlik az energiapiacon: hamarosan tényleg eltűnhet a szén, földgáz, kőolaj?

A fosszilis energiahordozók, mint az olaj, a földgáz és a szén, több mint egy évszázada képezik az alapját a Föld energiarendszerének.

Merre mehet tovább Magyarország?

A jövő több lehetséges irányt is kínál. Magyarország a jövőben akár a balkáni, görög vagy adriai útvonalakon keresztül is növelheti beszerzéseit, a 2027-ben induló román tengeri gázmezők pedig jelentős új forrást hozhatnak a térségbe. Deák András György szerint ez a projekt évente több mint 4 milliárd köbméter földgázt biztosíthat, ami az egész régió energiaellátásában új egyensúlyt teremthet.

A Másfélfok szakértője szerint ez az átmenet elkerülhetetlen, a kérdés csak az, hogy mikor kezdünk el valóban élni a lehetőségekkel.

Megújuló energia: jó, hogy van, de a hatása még nem jelentős

Deák András György a megújuló energiaforrások fontosságáról is beszélt, ám hangsúlyozta: ezek rövid távon még nem képesek érdemben kiváltani a fosszilis energiahordozókat. Bár az utóbbi években jelentős előrelépés történt például a napelem-kapacitások bővítésében, a megújulók részaránya továbbra is csekély a teljes energiamérlegben.

„A napelemes termelés csak akkor bővíthető tovább, ha közben az energiatárolási kapacitás is nő. Egy tárolt kilowattóra ára viszont ma még jóval magasabb, mint a fosszilis energiáé” - mutatott rá a szakértő.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nagyon fontos hírt kapott sok magyar napelem-tulaj: kiderült, ezért volt irtó kockázatos belevágniuk

Miközben a napelemekre sokan a jövő zálogaként tekintenek, kevesen tudják, hogy a használatuk nemcsak lehetőségeket, hanem kockázatokat is hordoz magával.

Deák összegzése szerint rövid távon Magyarország csak a forrásdiverzifikációval tudja csökkenteni kitettségét. Az energiatakarékosság és a megújulók térnyerése hosszabb távon hozhat érdemi eredményt, de addig is a realitás az, hogy az ország sorsa nagyban függ attól, mennyire képes kihasználni a rendelkezésére álló alternatív útvonalakat.

„Előbb-utóbb ki kell vezetni a földgázt és az olajat is az energiamérlegből, de ez nem megy egyik napról a másikra. A folyamat lassú, de elkerülhetetlen” - mondta Deák András György.

Az orosz energiaimport válsága mindenkinek hatalmas csapás, a helyzetnek csak vesztesei vannak

Az orosz és posztszovjet gazdaságok szakértője tanulmányában még azt is kiemelte: az orosz-európai földgázreláció vége veszteség mindenkinek.

Abban a formájában, ahogy az 2021 közepéig létezett, egyedi és gyümölcsöző viszony volt mindenkinek. Oroszország elvesztett egy fontos bevételi forrást, nyugat-szibériai földgáztermelésének jelentős része, az európai exportinfrastruktúra legjava kihasználatlanul áll. Ha a Gazprom valaha vissza is tudna még térni Európába, nemcsak politikai, de haragos üzleti bizalmatlanság is fogadná, megszegett szerződések és perek tucatjai.

„A legtöbb helyen elölről kellene kezdenie mindent, aligha fognak vele azonnal hosszabb távú, nagy volumenű importszerződéseket kötni.” - hangsúlyozta a szakértő, majd hozzátette: Európa elvesztette azt a forrást, ami miatt legalább a gázimport vonatkozásában nem kellett versengenie a Távol-Kelettel.

Úgy tűnik tehát, hogy a jövőben az európai gázpiacok sokkal szorosabban a globális LNG piacokhoz fognak kötődni, azok minden árkövetkezményével, volatilitásával és érzékenységével. Ennyiben az olcsó orosz gáz korszakának vége van. 

Hogyan értékelik anyagi helyzetüket a magyarok 2025 végén?

Átfogó felmérést indított a Pénzcentrum. A kutatás célja, hogy átfogó képet adjon arról, miként értékelik a magyarok saját pénzügyi helyzetüket, és milyen tényezők befolyásolják anyagi biztonságérzetüket. A felmérés kitér a kiadások fedezetére, az adósságokra és a megtakarításokra is, valamint arra, mennyire érzik stabilnak saját helyzetüket a válaszadók. Köszönjük, ha támogatod a munkánkat egy kitöltéssel!