Súlyos ítéletet mondtak a magyarok: olcsón sem kell nekik az orosz gáz, jöhet a teljes leválás?

A magyarok jelentős része ma már tudatosan és kritikusan tekint az ország orosz energiafüggőségére – derült ki abból a friss kutatásból, amelyet az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és az IDEA Intézet közösen ismertetett mai sajtótájékoztatóján. A 1500 fős, reprezentatív mintán végzett novemberi felmérés szerint a felnőtt lakosság kétharmada kockázatot lát a függőségben, és közel minden második válaszadó még magasabb költségeket is vállalna a hazai energiafüggetlenség erősítése érdekében.

A kutatás arra is rávilágít, mennyire központi kérdéssé vált az energiabiztonság: a megkérdezettek szerint az ellátás biztonságától kezdve az importforrások diverzifikációjáig több területen sürgető változtatásokra lenne szükség. A felmérés azt is vizsgálja, milyen alternatív beszerzési irányokat tartana kívánatosnak a lakosság, és milyen megoldásokat lát a jelenlegi rendszer problémáira.

A sajtóeseményen az Energiaklub és az IDEA Intézet szakértői részletesen bemutatják a társadalmi attitűdökben kirajzolódó trendeket, valamint azt, hogy mindez milyen hatással lehet a magyar energiapolitika jövőjére. A Pénzcentrum élőben, a helyszínen követte az elhangzottakat.

Miért fontos felmérni az energiafüggőséghez kötődő lakossági attitűdöket?

Az energia kérdése hosszú ideje meghatározó téma, az elmúlt évek árvolatilitása pedig különösen felerősítette a jelentőségét. A kormányzat is felismerte, hogy az energiahordozók ára stratégiai tényezővé vált. A magyar helyzet egyik sajátos kettőssége, hogy miközben az orosz gáz a lakosságnak számít a legolcsóbb forrásnak, addig a piaci szereplők számára éppen az egyik legdrágább energiaforrás Magyarországon.

A lakosság energiaproblémákról alkotott véleménye

Sütő Anna az IDEA Intézet kutatója ismertette:

A magyarok 30 százaléka az energiahelyzetet a három legfontosabb nemzeti kihívás egyikeként említi. Sokan az energiafüggetlenség miatt tartják kiemelt kérdésnek, de az árak továbbra is központi szerepet játszanak. A válaszok alapján a magyar lakosság fontosabbnak tartja az ország energetikai helyzetét, mint például a nemzetközi világpolitikai konfliktusok vagy a klímaváltozás problémaköreit.

Bár az energiaellátás fontos kérdésnek bizonyul, a lakosság többsége nem költene többet a területre, ha emiatt más szektorok, például az egészségügy vagy az oktatás kevesebb forrást kapnak.

Az orosz energiafüggőség megítélése

Az IDEA Intézet szakértője hozzátette:

a válaszadók 40 százaléka szerint Magyarország nagyon erősen, további 40 százaléka szerint erősen függ az orosz energiától. A lakosság 96 százaléka legalább közepes mértékű függőséget érzékel. A többség ezt kockázatosnak tartja, és bár vannak eltérések a politikai preferenciák szerint, gyakorlatilag minden párt szimpatizánsai között többségben vannak azok, akik komoly függést látnak.

A valóság: honnan érkezik az energia?

A kőolajellátás tekintetében az import több mint háromnegyede Oroszországból érkezik. Bár az átállás más forrásokra megkezdődött, nem történt akkora erőfeszítés, hogy ez reális időn belül érdemi változást hozzon.

Perger András, az Energiaklub energiaügyi szakértője kiemelte:

Az importforrások sokszínűsége csak látszólagos: az Ausztrián vagy Szerbián keresztül érkező gáz valójában szintén orosz eredetű, hiszen egyik országnak sincs saját kitermelése. A tranzitországok tehát nem jelentenek valós alternatívát az orosz források kiváltására.

A magyar energiaimport megoszlása

Az Energiaklub szerint a rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a hazai energiaellátás:

• 21%-a egyéb import
• 21%-a hazai termelés
• 18%-a orosz földgáz
• 17%-a nukleáris energia (orosz)
• 22%-a  orosz kőolaj

A magyarok véleménye az energiamixről

A lakosság kétharmada nem támogatja a nukleáris energia további fejlesztését. A teljes népesség 54%-a a megújuló energia bővítését tartaná fontosnak.

Mennyit fizetnének a függőség csökkentéséért?

A kutatásból kiderült: a megkérdezettek 52 százaléka vállalna többletköltséget azért, hogy az ország függetlenedjen az orosz energiától. Ezen belül 11 százalék még magasabb költségek árán is támogatná ezt. A felmérés szerint egyébként a kormánypárti szavazók számára elsősorban az olcsó és biztonságos energia a lényeg. Ők vásárolnának Oroszországból, és nem akarnak többet fizetni.

Kikkel működnénk együtt szívesen?

A magyarok szerint energiaügyekben

• Lengyelország,
• Németország,
• Szlovákia,
• Csehország,
• Ausztria
• És Horvátország

érdekei állnak közel Magyarországhoz.

Érdekes módon Norvégia, Románia és Franciaország energiavásárlási szempontból távolabbi kategóriába kerültek.

A leginkább távolinak az USA-t, Oroszországot és Kínát tartják – noha itt a földrajzi távolság erősen befolyásoló tényező.

Mit kellene csinálni a szakértők szerint?

Kéri András, az Energiaklub ügyvezető igazgatója szerint a következő lépésekre lenne szükség haladéktalanul:

• Napenergia: lakossági és ipari fejlesztések, csak tárolással együtt érdemes bővíteni
• Szélenergia: a napenergia kapacitásának akár 50 százalékát is fedezhetné
• Energiahatékonyság: jelenleg rossz ösztönzők működnek, a rezsicsökkentés torzítja a fogyasztási mintákat.
• Fosszilisek kivezetése
• Új gázerőművek: piacilag nem életképesek
• Mátrai Erőmű: minél hamarabb be kellene zárni
• Paks II: a szakértők szerint meg sem kellene valósítani

Megújulók: vannak kihívások, de így is meg kéne lépni

Bár egy korábbi cikkünkben Deák András György arról beszélt, hogy a megújulók rövid távon még nem képesek érdemben kiváltani a fosszilis energiahordozókat, valamint jelenleg még túlságosan drágák is, Perger András szerint az energia ára nem feltétlenül akadálya a fejlesztéseknek:

Ha ilyen nagyon drága és nehézkes lenne, nem épültek volna ki ezek a kapacitások. A Magyarországon 2016–2018 óta kiépült 8 gigawattnyi napelemes kapacitás példátlan energetikai fejlesztést jelent.

- magyarázta a szakértő.

Kaliforniában és Ausztráliában például a napelemek megtérülése 7 év. A szakértők szerint Magyarországon is jelentős tárolókapacitások létrejöhetnének piaci alapon. A sajtótájékoztatón elhangzott: a tárolás–szél–napenergia fejlesztésének hármasa a hazai energiaigény nagy részét fedezni tudná.

Jelenleg a magyar ellátást 23 százalékban már most is a napenergia biztosítja, a fő probléma a tárolás hiánya. Ha Magyarország nem épít kapacitást, azt megteszik a régió országai, ami hosszú távú versenyhátrányt okozhat.

A piaci trendek sem a fosszilisnak kedveznek

Kéri András kiemelte, hogy történelmileg sok terület csak fosszilis módon működött például a világítás vagy a közlekedés de ez gyorsan változik.

továbbá a hazai új autók eladásánál a friss adatok szerint a tisztán fosszilis hajtású autók 40% alá csökkentek.

A rezsicsökkentés óriási tévút

Perger András az előadás végén figyelmeztetett: a rezsicsökkentés üzenete az, hogy „az állam megoldja, te csak fogyassz olcsón”.

A szakértők szerint ez szakpolitikai szempontból irracionális, hiszen nagy kockázatot jelent sokat fogyasztani úgy, hogy az ország saját energiaforrásokkal nem, vagy csak alig rendelkezik.