Piaci, gazdasági szereplők közül a bérbeadó-tulajdonos magánbiztonsági cégeknek szokott megbízást adni, mert ez olcsóbb és gyorsabb a bírósági útnál.
Nagyon fontos hírt kapott sok magyar napelem-tulaj: kiderült, ezért volt irtó kockázatos belevágniuk
A napenergia a jövő egyik kulcsfontosságú energiaforrása, de kevesen tudják, hogy nem a forró, perzselő nyári napok hozzák a legnagyobb hatékonyságot a napelemek számára. A klímaváltozás pedig új kihívások elé állítja mind a háztartásokat, mind a nagy erőművi beruházásokat. Szabó Péter klimatológus, a Másfélfok szakértője segített tisztábban látni, hogyan hat a hőség és a megváltozó éghajlat a napenergia jövőjére Magyarországon.
A napenergia az egyik legnagyobb reménysége a zöld átállásnak: környezetbarát, megújuló és hosszú távon fenntartható energiaforrás. Magyarországon az elmúlt években ugrásszerűen nőtt a háztartási és erőművi napelemes rendszerek száma, és a kormányzati, valamint uniós célkitűzések alapján a következő évtizedekben még nagyobb bővülés várható. De miközben a napelemekre sokan a jövő zálogaként tekintenek, kevesen tudják, hogy a klímaváltozás miatt a használatuk nemcsak lehetőségeket, hanem kockázatokat is hoz magával.
A hőhullámok, a légköri por, a szélsőséges időjárás és a regionális különbségek mind-mind befolyásolják, hogy mennyire lesz hatékony és költséghatékony a napenergia-termelés. Ráadásul a legnagyobb meglepetés talán az, hogy nem a perzselő nyári napok a legkedvezőbbek a napelemek számára.
Miért esik vissza a napelemek teljesítménye hőségben?
Elsőre logikusnak tűnhet: ha több a napsütés és magasabb a hőmérséklet, akkor több áram termelődik. A valóság azonban árnyaltabb. A napelemek működésének lényege, hogy a beérkező fényt alakítják át elektromos árammá, nem pedig a meleget. A félvezető kristályok, amelyekből a panelek felépülnek, érzékenyek a hőmérsékletre. Amikor felmelegszenek, az ellenállásuk megnő, így csökken az áramtermelő képességük.
Szabó Péter rámutat:
A napelemek fényből, nem hőből állítanak elő áramot. A napelem panelekben lévő félvezető kristályok ellenállása nő a melegben, így csökken a hatékonyságuk.
Ez azt jelenti, hogy míg egy tiszta, 20–25 fokos májusi napon a panelek szinte csúcsra járathatók, addig egy 35–40 fokos júliusi kánikulában már visszaesik a teljesítmény, hiába tűnik ugyanúgy ragyogónak a napfény. Ez a jelenség különösen azért érdekes, mert a közvéleményben a nyár a „napenergia aranykora”, valójában azonban tavasszal vagy kora ősszel lehet optimálisabb a termelés.
Mi várható a következő évtizedekben?
"A klímamodellek előrejelzései alapján Magyarországon a napsütéses órák száma nem fog drámai mértékben változni, sőt enyhe növekedés is lehetséges" – hangsúlyozza Szabó Péter. Ez alapvetően kedvező kilátásokat fest a napenergia jövőjére nézve. Ugyanakkor a hőség egyre gyakoribbá válása miatt a nyári termelés hatékonysága csökkenhet. Ez azért jelent kihívást, mert a villamosenergia-fogyasztás is éppen nyáron, a légkondicionálási csúcsidőszakban a legnagyobb.
A szakértő szerint a hangsúly a termelés időbeli eloszlására helyeződik át. A hálózat számára ugyanis nem mindegy, hogy mikor érkezik a legtöbb energia: ha a kánikulai délutánokon visszaesik a termelés, miközben az igény nő, az feszültséget okozhat az ellátásban. Ez hosszabb távon nemcsak technológiai, hanem gazdasági kérdés is lesz, hiszen a rendszer rugalmasságát kell biztosítani tárolókapacitásokkal és okos hálózatokkal.
Területi eltérések Magyarországon belül
A magyarországi adottságok területileg nagyon eltérők.
A déli régiók, például Szeged, Kecskemét vagy Szekszárd környéke, hagyományosan több napsütést kapnak. Ez önmagában előnyt jelentene, ám itt a hőség is nagyobb, így a teljesítménycsökkenés erősebben érezhető. Ezzel szemben a hegyvidékek hűvösebb mikroklímája kedvezőbb lehet a hatékonyság szempontjából, még akkor is, ha itt kevesebb a napsütés.
– hívta fel a figyelmet a Másfélfok szakértője, majd hozzátette: érdekes adat az is, hogy az elmúlt 30 évben a napos nyári napok száma leginkább a déli városok környékén nőtt, míg százalékos arányban az Északi-középhegységben volt a legnagyobb az emelkedés. Mint mondta, ez részben a levegő tisztulásának köszönhető: a kevesebb légszennyező anyag miatt több sugárzás jut el a felszínre. Ez a régió tehát kisebb, de stabilabb potenciált mutat a jövő napelemes beruházásaihoz.
Milyen megoldásokkal lehet ellensúlyozni a hőhatást?
A technológia fejlődése sokat segíthet abban, hogy a napelemek teljesítményét hőségben is optimalizálják. Az egyik legegyszerűbb, mégis hatékony megoldás a megfelelő szellőzés biztosítása a panelek alatt, hogy ne forrósodjanak túl. Nagyobb erőműveknél víz- vagy levegőalapú hűtőrendszereket is alkalmazhatnak, de ezek többletköltséget és energiaigényt jelentenek.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A gyártók folyamatosan fejlesztik az új generációs paneleket is, amelyek magasabb hőmérsékleten is jobb hatásfokkal működnek. Bár ezek drágábbak, hosszú távon mérsékelhetik a klímaváltozás okozta teljesítményvesztést. Ugyanakkor a szakértők szerint a megoldás nem kizárólag technológiai, hanem rendszertervezési kérdés is: fontos a megfelelő hálózati kapacitás, a tárolás, és az, hogy a termelést és a fogyasztást jobban összehangolják.
Megtérülhet a befektetés, ha napelemet telepítünk?
A napenergia egyik legnagyobb ígérete a megtakarítás, ám a klímaváltozás ezt a képletet bonyolultabbá teheti. A nyári csúcsfogyasztás idején, amikor a légkondicionálás miatt rengeteg áramra van szükség, a napelemek teljesítménye paradox módon éppen visszaeshet a hőség miatt. Ez azt jelenti, hogy pont akkor lesz kevesebb a termelés, amikor a legnagyobb lenne rá az igény.
– ecsetelte Szabó Péter.
Felhívta a figyelmet: ez a háztartások szintjén kisebb problémát okoz, hiszen a panelek általában részben fedezik a fogyasztást, és a hálózat biztosítja a kiegészítést. A nagy erőművek esetében viszont komoly tervezési tényező, hogy a hűtés költségei és a csúcsterheléshez való alkalmazkodás növelheti a beruházási kiadásokat, és befolyásolhatja a megtérülési időt.
Előny vagy hátrány?
A klímaváltozásnak lehetnek közvetlen előnyei is, például a több napsütés, amely ösztönözheti a további telepítéseket. Ugyanakkor hosszabb távon inkább a gazdasági és szabályozási tényezők határozzák meg a bővülést.
A teljesítménycsökkenés ugyan kihívás, de nem akadály: a szakértők szerint nem fogja megállítani a növekedést, inkább tudatosabb tervezést követel meg, hogy a rendszerek bírják a változó környezetet.
Rövid távú előnyök, hosszú távú kihívások
Rövid távon a több napsütés csökkentheti az energiatermelés költségeit, hiszen több áram áll rendelkezésre ugyanabból a beruházásból. Hosszabb távon viszont az egyre extrémebb körülmények – a hőség miatti teljesítményvesztés, a hűtőrendszerek telepítése, a Szaharából érkező por miatti gyakoribb tisztítás, vagy a jégesők okozta károk – mind növelhetik a fenntartási kiadásokat. Ez különösen nagy erőművi léptékben jelenthet komoly terhet.
Tévhitek a napenergiáról
A napenergia körül több makacs tévhit él a köztudatban. Az egyik leggyakoribb, hogy „minél forróbb és naposabb egy nap, annál több áramot termel a napelem.” A valóságban egy tiszta, mérsékelten meleg májusi nap sokkal jobb termelési körülményeket biztosít, mint egy perzselő júliusi. A másik félreértés, hogy a napenergia „ingyen van”. Szabó Péter hangsúlyozza: a napsütés valóban nem kerül pénzbe, de az energia gyűjtése, átalakítása és tárolása jelentős költségekkel jár, a megtérülés pedig hosszú távú és összetett folyamat.
Összegzés
A napenergia a jövő kulcsfontosságú energiaforrása marad, de a klímaváltozás jelentősen alakítja majd a körülményeit. A több napsütés önmagában kedvező, de a hőség okozta teljesítménycsökkenés, az extrém időjárás miatti karbantartási igények és a beruházások többletköltségei mind olyan tényezők, amelyekkel számolni kell.
Szabó Péter így foglalja össze: „A növekedést a teljesítménycsökkenés kihívásai sem fogják megállítani, de a beruházások tervezésekor a szempontjait mindenképp figyelembe kell venni.”
-
Legendák a polcokon: vasárnapig akár közel féláron kaphatók a Lidl vásárlók legkedveltebb termékei
A friss vajas croissant és a Milbona kávés tejitalt november 16. vasárnapig jelentős kedvezménnyel lehet megvásárolni.
-
Nyakunkon a Black Friday, egyszer használatos bankkártyával lehet a legbiztonságosabb az online fizetés
A Gránit Bank ügyfélkörének digitális affinitását jelzi, hogy körükben az egyszer használatos kártya (EHK) használata még magasabb, az ügyfelek harmada él ezzel a lehetőséggel.
-
Három bankot is felvásárolt, most már a tőzsdére lépne a magyar közösségi bank
A Pénzcentrum Fáy Zsoltot, a MagNetbank elnökét az elmúlt évek akvizícióiról, a növekedési tervekről, közösségi bankolásról, de a permakultúrális gazdálkodásról is kérdezte.
-
4000 műtétre készülnek: nagy dobás ez a magyar magánkórháztól
A Dr. Rose Magánkórház a meglévő fekvőbetegosztályt 1500 négyzetméterrel, 2 műtővel és 22 betegszobával növelte.
-
HL: Az öngondoskodás nem végrendelet – így adhat valódi védőhálót a családjának (x)
A legtöbben úgy gondolkodnak az öngondoskodásról, mint megtakarításról vagy jól megírt végrendeletről.








