A kutatók egy aggasztó trendet azonosítottak: úgy tűnik, hogy a mesterséges intelligencia elterjedése nem csökkenti, hanem tovább mélyíti a globális gazdasági szakadékot.
A magyar adórendszer válaszút előtt áll: megőrizze-e a jelenlegi, tőkefelhalmozást ösztönző struktúrát, vagy fokozatosan egy fogyasztásbarátabb modell felé mozduljon el? A döntés nem csupán gazdaságpolitikai kérdés, hanem mély társadalmi választás is, amely hosszú távon meghatározza az ország fejlődési pályáját.
A 2010 után kialakított magyar adófilozófia világos logikára épül. Mivel a kapitalizmus szerves fejlődése a 20. században többször is megszakadt, nem jött létre egy erős, tőkeerős hazai vállalkozói réteg. Ezt a hiányt az állam a gyors tőkefelhalmozást támogató adórendszerrel igyekezett pótolni - írja blogjában Zsiday Viktor portfóliókezelő.
Ennek szellemében alakult ki a rendkívül alacsony társasági nyereségadó, az alacsony osztalékadó és a kedvező befektetési adózás. Ezzel párhuzamosan a fogyasztást magas adókkal terheli az állam: aki fogyaszt, az fizet, aki megtakarít és tőkét épít, azt viszont alacsonyabb adóteher ösztönzi. Ez a struktúra a vagyonosabb rétegek számára gyakorlatilag adóparadicsommá tette Magyarországot.
A 2010-es évek elején ez az irány még jól indokolható volt, mára azonban egyre erősebben kérdésessé vált a fenntarthatósága. Sokak véleménye szerint túl nagyra nőtt a szakadék a gazdagok és a szegények között, miközben sokan azt is igazságtalannak érzik, ahogyan a vagyonok egy része felhalmozódott.
A 2020-as évek inflációs sokkja, különösen az élelmiszerárak drasztikus emelkedése tovább növelte a feszültséget. Mindez ráirányította a figyelmet a fogyasztási adók – mindenekelőtt az általános forgalmi adó – magas szintjére, és felerősítette az átalakítás iránti társadalmi igényt.
A vagyonadó bevezetése ennél is több gyakorlati és elvi kérdést vet fel. Európában az elmúlt évtizedekben több ország is megszüntette ezt az adónemet, mert nehezen beszedhető, sok jogvitát generál, és a vártnál jóval kevesebb bevételt hoz. Emellett versenyhátrányba hozhatná a hazai vállalkozókat a külföldi tulajdonban lévő cégekkel szemben, hiszen a magyar cégtulajdonosok vállalati vagyonuk után külön adót fizetnének.
Gazdasági logika alapján racionálisabb megoldásnak tűnhet a tőkejövedelmek adóztatásának szigorítása. A nyereségadó, az osztalékadó és a befektetési hozamok adójának mérsékelt emelése célzottabban érintené a tehetősebb rétegeket, miközben kevésbé torzítaná a vállalkozói döntéseket, és kisebb mértékben riasztaná el a hazai tőkét.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az áfa mint adónem technikailag könnyen beszedhető, és a magyar költségvetés egyik legfontosabb bevételi pillére. Mivel Magyarországon továbbra sem alakult ki széles, stabil, polgári értelemben vett középosztály, érvelhető, hogy még mindig indokolt a tőkefelhalmozás ösztönzése, részben a fogyasztás viszonylag magas adóztatásán keresztül - teszi hozzá Zsiday Viktor.
A 27 százalékos általános áfakulcs fenntartása mellett ugyanakkor van mozgástér a rendszer finomhangolására. Bizonyos, valóban alapvető fogyasztási cikkek – például meghatározott élelmiszerek – esetében a kedvezményes kulcsok bővítése csökkentheti a leginkább rászorulók terheit anélkül, hogy alapjaiban rengetné meg a költségvetési egyensúlyt.
A magyar társadalom tehát valódi választás előtt áll. Vagy kitart a tőkefelhalmozást támogató, fogyasztást erősebben terhelő adópolitika mellett, vagy új egyensúlyt keres a tőke- és fogyasztási adók között. A jelenlegi rendszer célzott módosításokkal feltehetően fenntartható – például mérsékelt többletteherrel a legvagyonosabbakra és egyes alapvető termékek célzott támogatásával –, de mindez végső soron széles társadalmi konszenzust igényel arról, milyen irányba szeretnénk fejleszteni az országot.
-
Új AI központú kihívók a csúcsmobilok között: megérkeztek a HONOR legnagyobb újdonságai
A kínai gyártó vadiúj modelljeivel a Samsung és az Apple babérjaira tör. Egy biztos: nem a tudáson fog múlni.
-
Jön a Planet Expo 2026 (x)
Világhírű előadóval és magyar fejlesztésű energetikai innováció bejelentésével indul a Planet Budapest üzleti programja.
Agrárium 2026
Green Transition & ESG 2026
Retail Day 2026
Digital Compliance 2026







