Hiába a rengeteg autó, kiderült az igazság: teljesen más a magyar valóság, mint az EU-ban

2024-ben az Európai Unióban a 16 éves vagy annál idősebb lakosság 10,7 százaléka használta naponta a tömegközlekedést, további 11,6 százalék pedig legalább hetente utazott buszon, villamoson vagy vonaton - derült ki friss adatokból. A statisztikák szerint 10 százalék havonta, míg 17,1 százalék ennél is ritkábban veszi igénybe a közösségi közlekedést. Ezzel szemben a lakosság több mint fele, 50,6 százaléka egyáltalán nem használ tömegközlekedést.

Az egyes országok között azonban jelentős különbségek látszanak. 2024-ben Cipruson volt a legmagasabb azok aránya, akik egyáltalán nem utaznak tömegközlekedéssel, itt a lakosság 85 százaléka tartozik ebbe a csoportba. Ezt követi Olaszország 68 százalékkal, majd Portugália 67,8 százalékkal, Franciaország 65,1 százalékkal, valamint Szlovénia (61,6 százalék) és Görögország (61,3 százalék).

A lista másik végén olyan országok állnak, ahol jóval többen használják rendszeresen a közösségi közlekedést. Luxemburgban például mindössze a lakosság 15,7 százaléka nem utazott tömegközlekedéssel 2024-ben, míg Észtországban ez az arány 26,6 százalék, Svédországban pedig 26,7 százalék volt.

Ha azt nézzük, hol használják a legtöbben legalább hetente a tömegközlekedést, szintén Luxemburg áll az élen, ahol a lakosság 23,1 százaléka utazik így rendszeresen. Őket Lettország követi 19,2 százalékkal, majd Észtország 18,2 százalékkal.

Mi a helyzet Magyarországon?

A magyar adatok alapján az is jól látszik, hogy idehaza az uniós átlagnál jóval többen használják rendszeresen a tömegközlekedést. A 16 évesnél idősebb lakosság körében 19,6 százalék utazik naponta, ami majdnem kétszerese az EU egészére jellemző 10,7 százalékos aránynak. Emellett 12,4 százalék hetente, 12 százalék havonta, míg 21,2 százalék ennél ritkábban használ buszt, villamost vagy vonatot.

Az adatokból az is kiolvasható, hogy Magyarországon jóval kisebb azok aránya, akik teljesen kimaradnak a közösségi közlekedésből. A lakosság 34,8 százaléka mondta azt, hogy egyáltalán nem használ tömegközlekedést, miközben az uniós átlag 50,6 százalék. Ez azt jelenti, hogy idehaza lényegesen nagyobb szerepe van a közösségi közlekedésnek a mindennapi mobilitásban, mint az EU számos más országában.

A rangsorban Magyarország ezzel a mezőny hátsó harmadában található a „soha nem használók” aránya alapján, vagyis relatíve kevés olyan ország van, ahol ennél is kisebb lenne ez a mutató. A lista élén álló Cipruson például a lakosság 85 százaléka egyáltalán nem utazik tömegközlekedéssel, de Olaszországban, Portugáliában vagy Franciaországban is jóval magasabb azok aránya, akik teljesen mellőzik a közösségi közlekedést.

Mit jelentenek valójában ezek az adatok?

Bár Magyarországon az utóbbi években drámaian megugrott az autók száma, mégis azt láthatjuk, hogy az összképet számos gazdasági és infrastrukturális tényező befolyásolhatja. Hiába egyre több az autó, az autótartás továbbra is komoly kiadást jelent sok háztartás számára. Ezzel párhuzamosan viszont a nagyvárosokban, különösen Budapesten, sűrű és kiterjedt tömegközlekedési hálózat működik, ráadásul meglehetősen olcsón.

Ennek következtében a fővárosban és több nagyvárosi térségben a busz-, villamos-, metró- és vasúti kapcsolatok sűrűsége olyan mobilitási alternatívát kínál, amely sok esetben gyorsabb vagy egyszerűbb megoldást jelent, mint az autóhasználat. Ez a kombináció természetes módon növeli a közösségi közlekedés iránti keresletet.

Az adatokból az is kiolvasható, hogy Magyarország az uniós rangsorban a hátsó harmadban helyezkedik el a tömegközlekedést soha nem használók aránya alapján. Másképp fogalmazva: az EU-ban viszonylag kevés olyan ország van, ahol ennél is kisebb lenne ez a mutató. Ez arra utal, hogy bár sokan nem napi rendszerességgel utaznak közösségi közlekedéssel, a lakosság többsége legalább alkalmanként mégis igénybe veszi a buszokat, villamosokat vagy vonatokat.

Összességében tehát a számok azt mutatják, hogy a tömegközlekedés Magyarországon nagyon is meghatározó eleme a mindennapi mobilitásnak. Sok ember számára nem csupán alkalmi alternatíva, hanem a munkába járás és a városon belüli közlekedés egyik alapvető eszköze. Az uniós összehasonlítás alapján tehát Magyarország inkább a közösségi közlekedést viszonylag gyakran használó országok közé sorolható Európában.