Elindult a „háború" déli szomszédunkkal: betelt a pohár a MOL-nál, feljelentette a horvát olajvállalatot

A beadvány előzménye, mint ahogyan azt megírtuk, hogy 2026. január 27-én leállt a Barátság kőolajvezeték Magyarországra és Szlovákiába irányuló szállítása, és a vezeték azóta sem üzemel. A tengerparttal nem rendelkező közép- és kelet-európai finomítók ezzel kiszolgáltatottá váltak az Adria-vezetéknek, amely jelenleg az egyetlen működőképes ellátási útvonal számukra.

A MOL és a Slovnaft álláspontja szerint a JANAF visszaél ezzel a természetes monopóliummal. Az uniós szankciós szabályok kifejezetten lehetővé teszik Magyarország és Szlovákia számára, hogy a Barátság-vezeték kiesése esetén tengeri úton, nem szankcionált orosz kőolajat szerezzenek be.

A horvát üzemeltető ennek ellenére halogatja a szállítmányok fogadását, további jogi ellenőrzésekre hivatkozva. Mindez annak dacára történik, hogy a szállítmányok az Európai Unió és az Egyesült Államok előírásainak egyaránt megfelelnek, amit a magyar és a szlovák szakhatóságok is megerősítettek.

A panaszosok szerint a JANAF magatartása több ponton sérti az uniós versenyjogot. Állításuk szerint a vállalat az átlátható, objektív feltételek biztosítása helyett ellenőrzési jogköreit a hozzáférés korlátozására használja, ami fokozza a régió ellátásbizonytalanságát. Emellett az infrastruktúra feletti monopolhelyzet lehetővé teszi számára, hogy a versenytársaktól és a fogyasztóktól függetlenül, visszaélésszerűen járjon el.

A panasz az árazási gyakorlatot is kifogásolja: a MOL és a Slovnaft szerint a JANAF 2022 óta a méltányos piaci szint három-négyszeresét kéri el a szállításért. A vállalatok emiatt külön beadványt is készülnek benyújtani a szerintük visszaélésszerű árképzési és tárgyalási gyakorlatok miatt.

A MOL-csoport gyorsított eljárást kér az Európai Bizottságtól, hogy a jogsértőnek tartott gyakorlat megszűnjön, és biztosított legyen a hozzáférés a kritikus energetikai infrastruktúrához. A társaság szerint a bizottsági beavatkozás elengedhetetlen a közép-európai fogyasztók érdekeinek védelméhez és a régió energiaellátásának biztonságához. A közleményben a MOL rögzíti: a visszaigazolások késedelméből eredő pénzügyi károkért a JANAF-ot tartja felelősnek, és fenntartja a jogot kárigénye érvényesítésére.