Sokkban a világ: iszonyatosan kilőttek a gázárak, ezt Magyarország is kegyetlenül megérzi

A lap kérdésére a jelenséget egy gázkereskedő csordaösztönként írta le. Véleménye szerint az európai gázpiacokon a hírek nyomán sokan riadt vásárlásba kezdtek, mások pedig látva ezt, követték a pánikot, ami rövid idő alatt rendkívül gyorsan felhajtotta az árakat. A gázdrágulás azonnal begyűrűzött a villamosenergia-piacra is: télen a naperőművek kevesebbet termelnek, miközben a hideg és a korai sötétedés miatt nő az áramigény. Ilyenkor a kereslet és kínálat közötti egyensúlyt gyakran a gyorsan indítható gázerőművek biztosítják.

Így duplázódott a földgáz ára

A földgáz árképzése alapvetően más logika szerint működik, mint az olajé. Az olaj viszonylag egyszerűen szállítható, ezért a világpiaci árak viszonylag kiegyenlítettek. A földgáz ezzel szemben korábban elsősorban vezetékeken keresztül érkezett, ami regionálisan elszigetelt árakat eredményezett. Ez a cseppfolyósított földgáz, azaz az LNG térnyerésével változott meg: az LNG globális piacot teremtett, ahol egyetlen nagy kínálati kiesés is az egész világon érezteti a hatását.

2026 márciusára a főbb európai gázárak már 110–120 százalékkal emelkedtek az év elejéhez képest, a március 2–4. közötti kereskedési napokon pedig ténylegesen megduplázódtak.

A fegyveres konfliktus önmagában is felfelé hajtotta az árakat, az igazi sokkot azonban az okozta, hogy Katar – a világ egyik legfontosabb LNG-exportőre – leállította a termelését, és a katari partokról a Hormuzi-szoroson át nem indulnak el a hatalmas LNG-tankerek. Egyetlen ilyen hajó mintegy 160 millió köbméter földgáznak megfelelő mennyiséget tud szállítani; ötven ilyen tanker a teljes magyar éves fogyasztást fedezni tudná.

A katari QatarEnergy tehát egyelőre felfüggesztette a Ras Laffan ipari központ LNG-exporttermináljainak működését. A Dohától mintegy 80 kilométerre fekvő Ras Laffan a világ LNG-központja: a 4500 hektáros, zárt vízterületű mesterséges kikötő a világ legnagyobb ilyen létesítménye, és egyben a legnagyobb LNG-exportterminál. Egy esetleges találat működés közben óriási tűzveszélyt jelentene, ráadásul itt találhatók az ország édesvízellátása szempontjából kulcsfontosságú tengervíz-sótalanító üzemek is.

Bár 2025-ben az Egyesült Államok vált a legnagyobb LNG-exportőrré, a második helyen álló Ausztrália és a harmadik Katar is óriási szereplők. Jelentőségük jóval nagyobb, mint a negyedik-ötödik helyen álló Oroszországé vagy Malajziáé. A Hormuzi-szoros lezárásával elszigetelt többi öböl menti állam földgázexportban nem ennyire meghatározó.

Magyarországra is hatással van az export leállása

Magyarország számára ezek a folyamatok különösen fontosak. Akár az orosz Gazpromtól vásárolunk hosszú távú szerződés keretében, akár más forrásból szerezzük be a gázt, az árak jellemzően valamilyen nemzetközi referenciaponthoz kötöttek. Ilyen a holland TTF vagy egy osztrák gázkereskedelmi pont, amelyek azonnal reagálnak a világpiaci változásokra. Eközben maga a piac is átalakulóban van: az orosz földgáz a legtöbb európai országból kiszorult, az uniós szabályok alapján pedig hamarosan Magyarországnak is lépnie kellene, miközben az Egyesült Államok hosszabb távú LNG-beszállítóként próbál tartósan megvetni a lábát az európai piacon.

Az évi nagyjából 270 milliárd köbméter földgázt importáló Európai Unióban Norvégia, az Egyesült Államok és Algéria gyakorlatilag kiváltotta az orosz szállításokat. Ezek az országok is jellemzően világpiaci referenciákhoz kötött árképzéssel értékesítik a földgázt.

A jelenlegi, nagyjából 60–70 euró körüli, megawattóránkénti gázárak négyéves visszatekintésben nem számítanak kirívóan magasnak: az orosz–ukrán háború intenzív szakaszában 300–400 eurós árak is kialakultak. Akkor a magyar energiakereskedelmi piac is súlyosan megrendült. A szélsőséges ármozgások miatt olyan kereskedők mentek csődbe, akiknek jóval alacsonyabb szerződéses áron kellett volna teljesíteniük, a piac gyakorlatilag lefagyott, a vállalatok alig tudtak új szerződéseket kötni. Egy ilyen helyzetet most mindenki szeretne elkerülni.

A mostani konfliktus előtt éppen az volt az általános várakozás, hogy a gyengélkedő világgazdaság és a rengeteg új lelőhely – Katar kapacitásbővítései, valamint például Nigéria, Mozambik, Malajzia és a szűkebb régióban a fekete-tengeri mezők – miatt a globális kínálat akár túl is szaladhat a keresleten. Magyarország éppen most kezdte el diverzifikálni gázbeszerzéseit, ami helyes irány, de bárhonnan is vásároljuk a földgázt, a világpiaci ármozgásoktól nem tudjuk függetleníteni magunkat. Abban viszont bízhatunk, hogy ha Katar visszatér a piacra, az árak nagyon gyorsan lefelé korrigálhatnak.