Súlyos figyelmeztetés érkezett: Magyarország lehet az iráni konfliktus egyik legnagyobb vesztese Európában?

Az iráni feszültség azonnal éreztette hatását az árupiacokon: a földgáz ára negyedével nőtt, a Brent olajé pedig közel 8 százalékos emelkedéssel a 80 dolláros hordónkénti szintet közelíti. Bár a gazdasági károk mértéke nagyban függ a konfliktus elhúzódásától és esetleges kiterjedésétől, az elemzők már az első körben 80-90 dolláros olajárral számolnak. Komolyabb szállítási fennakadások esetén a 100, a legrosszabb forgatókönyv szerint pedig akár a 140 dolláros árszint is elképzelhető.

Mivel a közép-kelet-európai régió országai energiaimportra szorulnak, az áremelkedés közvetlenül és fájdalmasan érinti az inflációs mutatókat. A bank számításai szerint egy tartós, tízszázalékos olajár-emelkedés Magyarországon 0,45 százalékponttal növelheti az infláció ütemét. Ennek oka, hogy gazdaságunk importkitettsége magas, és az inflációs várakozások is könnyen megemelkedhetnek.

A megváltozott környezet a régiós jegybankokat is óvatosságra intheti a kamatpolitikában. A lengyel döntéshozók várhatóan elhalasztják a korábban valószínűsített kamatcsökkentést, és a cseh jegybank részéről is a várakozások hűtése várható. Bár a Magyar Nemzeti Bank a múlt héten 6,25 százalékra csökkentette az alapkamatot, az ING szerint a gyengülő forint és a magasabb energiaárak könnyen ellehetetleníthetik a márciusra várt újabb monetáris lazítást.

A devizapiacon a globális kockázatvállalási hajlandóság csökkenése a feltörekvő piaci devizákat sújtja leginkább. A forint árfolyama már hétfő reggel hevesen reagált, az euró jegyzése átmenetileg 381-ig ugrott. A szakértők szerint hosszabb távon is a magyar fizetőeszköz lehet a helyzet legnagyobb vesztese. Ennek oka a piaci pozicionálásban keresendő: az elmúlt évben a magas kamatok miatt kiépült jelentős befektetői pozíciók a mostani bizonytalanságban nyomás alá kerülhetnek. Ez a forintot tartósan a 380-as szint fölé gyengítheti az euróval szemben.