Elképesztő bajba került a költségvetés: alig indult el az év, máris kong az ürességtől a magyar államkassza

A februári, több mint kétezer milliárd forintos deficit kiugró értéknek számít. 2002 óta csupán egyetlen alkalommal, 2020 decemberében volt ennél magasabb a havi hiány. Bár a januárt még 32,3 milliárd forintos többlettel zárta a költségvetés, a februári zuhanás nyomán az első kéthavi összesített hiány 2106,8 milliárd forintra ugrott. Mivel az egész éves pénzforgalmi szemléletű hiánycél 5445 milliárd forint, ennek megközelítőleg az 50 százaléka már az év leggelején teljesült.

A magyar költségvetés éven belüli lefutása hagyományosan olyan, hogy a kiadások jelentős része az első hónapokra esik. Ennyire szélsőséges kilengésre azonban még nem volt példa. Ezt támasztja alá az is, hogy a tizenkét havi gördülő hiány 6122 milliárd forintra nőtt, ami 2022 közepe óta a legmagasabb érték. Eközben az adó- és járulékbevételek 8,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, de ez a növekedés sem tudta ellensúlyozni a kiadásokat.

A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása alapján a 2026-os büdzsét jelentősen terhelték a különböző társadalmi csoportokat célzó, nagyszabású kifizetések. A februári egyenleget drasztikusan rontotta a 13. havi nyugdíj, amely idén kiegészült a 14. havi nyugdíj első heti részletével. 

Emellett jelentős terhet rótt a költségvetésre a januártól duplájára emelt, de pénzforgalmilag februárban jelentkező családi adókedvezmény, valamint a csecsemőgondozási díj (CSED), a gyermekgondozási díj (GYED) és az örökbefogadói díj növelése. Most jelentkezett először az oktatásban, az egészségügyben, a szociális és kulturális ágazatban, valamint a kormányhivatalokban és az önkormányzatoknál dolgozók januári béremelésének költsége is. Tovább növelte a deficitet a közalkalmazottaknak járó, legfeljebb egymillió forintos otthontámogatás, amely önmagában 160 milliárd forintot tett ki.

A számok rávilágítanak arra, hogy a kormány a választási költekezés érdekében lényegében feladta korábbi fiskális fegyelmét. Előre borítékolható volt, hogy ezek a gazdaságpolitikai lépések szétfeszítik a költségvetés kereteit. A hiány kordában tartására tett kísérletek, mint például a szektorális különadók és az extraprofitadók fenntartása, nem nyújtottak elegendő ellensúlyt.

A legaggasztóbb fejlemény, hogy a költségvetés érdemi tartalékok és pénzügyi pufferek nélkül vágott neki az évnek. A geopolitikai feszültségek nyomán épp most kibontakozó olajválság és energiaár-robbanás egy rendkívül sebezhető magyar gazdaságot ér el. Mivel az államkasszában nem maradt pénzügyi mozgástér a negatív külső sokkok kivédésére, a kormánynak új megoldásokat kell találnia a sürgető problémák kezelésére. Ilyen kihívás például az üzemanyagpiacon kialakuló ársokk megfékezése is.

címlapkép: Lakatos Péter, MTI/MTVA