Durva számok jöttek Európából: szinte minden ország lehagyta Magyarországot a GDP-versenyben

Görögország és Luxemburg adatainak közzétételével teljessé vált a 2025-ös európai uniós reál GDP-növekedési rangsor. A végleges lista heterogénebb képet mutat, mint a január végén ismert előzetes adatok, de Magyarország helyzete érdemben nem változott: továbbra is a mezőny végén található.

A 2025-ös év a bizonytalanságok ellenére is viszonylag ellenállónak bizonyult az európai gazdaság számára. Az év végére a kontinens legnagyobb gazdaságai gyorsuló növekedést mutattak: Németország és Olaszország maga mögött hagyta a stagnálást, Franciaország növekedése ismét 1 százalék fölé emelkedett, míg Spanyolország és Lengyelország továbbra is dinamikus bővülést produkált.

Magyarország gazdasági teljesítménye azonban továbbra is szerény maradt. A 2025 végére elért 0,6 százalékos éves növekedési ütemnél csak Németország és Finnország teljesített gyengébben, előbbi 0,4, utóbbi 0,3 százalékos bővüléssel. A hazai gazdaság stagnálásközeli állapota különösen szembetűnő a közép-kelet-európai régióban: Lengyelország gazdasága 4 százalékkal, Horvátországé 3,3 százalékkal, Csehországé pedig 2,5 százalékkal bővült.

Az év elején még úgy tűnt, hogy egyetlen uniós ország sem zárja visszaeséssel a 2025-ös évet, a teljes rangsor azonban már más képet mutat. Románia gazdasága az év során 1,6 százalékkal zsugorodott, ami részben a magas inflációnak és a költségvetési kiigazításnak tudható be.

A növekedési rangsor élmezőnyében több kisebb, de gyorsan bővülő gazdaság is szerepel. Málta és Ciprus a 2024 végéhez képest 6,4, illetve 4,5 százalékkal nagyobb GDP-t ért el, így a második és harmadik helyen végeztek az ír gazdaság mögött. Írország esetében ugyanakkor a multinacionális vállalatok elszámolásai jelentősen torzíthatják a statisztikát.

Litvánia is figyelemre méltó teljesítményt nyújtott: gazdasága az orosz–ukrán konfliktus közelsége ellenére is 3 százalék feletti ütemben bővült.

Negyedéves alapon szintén ezek az országok teljesítettek a legerősebben. A lista élén Málta áll 2,1 százalékos negyedév/negyedéves növekedéssel, mögötte Litvánia és Ciprus következik 1,7, illetve 1,4 százalékos bővüléssel.

Ha csak 2025 utolsó három hónapját vizsgáljuk, néhány gazdaság visszaesést mutatott. Írország GDP-je 3,8 százalékkal csökkent negyedéves alapon, ami jól jelzi a statisztikai torzulások hatását. Románia 1,9 százalékos, Észtország és Luxemburg 0,1 százalékos visszaesést regisztrált, míg Ausztriában – amely strukturális problémákkal küzd – stagnált a gazdasági teljesítmény.

Magyarország a negyedéves rangsorban sem került az élmezőnybe: a 0,2 százalékos bővülés a 19–22. helyre volt elegendő, Dániával, Franciaországgal és Szlovákiával holtversenyben.

Az éves átlagos növekedést tekintve Írország végzett az első helyen 12,3 százalékos bővüléssel, még úgy is, hogy az utolsó negyedévben visszaesett a gazdaság teljesítménye. A dobogóra Málta és Ciprus került fel 4, illetve 3,8 százalékos növekedéssel.

A legnagyobb nyertesek között említhető Lengyelország is, amely 3,6 százalékos növekedést ért el. Az ország az elmúlt években rendszeresen az uniós átlag felett bővült, és gazdasági mérete alapján már a világ húsz legnagyobb gazdasága közé kerülhetett.

A nagyobb európai gazdaságok közül Spanyolország 2,8 százalékos, a magas fejlettségi szintről induló Dánia pedig 2,9 százalékos növekedést ért el.

A rangsor végén Németország és Finnország áll 0,2 százalékos átlagos bővüléssel, őket pedig Magyarország követi 0,3 százalékos növekedéssel.

A régió országai közül Ausztria 0,6, Románia 0,7, Szlovákia 0,8, Szlovénia pedig 1,1 százalékos növekedést ért el. Ezzel szemben Lengyelország, Horvátország, Bulgária és Csehország kifejezetten erős évet zárt: gazdaságuk 2,5–3,6 százalék közötti ütemben bővült.