Óriási fordulat a színfalak mögött: kiderült, mi mentheti meg Magyarországot az újabb brutális válságtól

A négy évvel ezelőtti energiapiaci sokkhoz képest alapvető különbség, hogy a globális ellátásbiztonság jelenleg nincs veszélyben. A kőolaj és a földgáz világpiaci ára az elmúlt hetekben ugyan megugrott. A Brent típusú nyersolaj ára 100 dollár, a földgázé pedig 52 euró környékére emelkedett. Ezek az értékek azonban messze elmaradnak a 2022-es rekordoktól. Emellett a régió sikeresen diverzifikálta az energiabeszerzését. Korábban Oroszország volt a legfőbb szállító. Ma már többek között amerikai, norvég és azeri forrásokból is érkezik energiahordozó Európába, miközben a közel-keleti import aránya mindössze tíz százalék körül mozog.

A térség országai ráadásul lényegesen kedvezőbb makrogazdasági pozícióból várják a fejleményeket. A reálkamatok magasabbak, az infláció alacsonyabb, és a folyó fizetési mérlegek egyenlege is javult a korábbi évekhez képest. A hazai energiamix sajátosságai miatt a gáz drágulása Magyarországot érintheti a legérzékenyebben. Ezt a hatást azonban a rezsicsökkentés és a hosszú távú gázvásárlási megállapodások tompítják, illetve késleltetik. Egy tartósabb áremelkedés idővel így is ronthatná az ország külső finanszírozási képességét, és növelhetné az inflációt. Ez a drágulás leggyorsabban az üzemanyagárakba gyűrűzne be.

A jelenlegi piaci viszonyok között a régiós jegybankok várhatóan kivárnak. Az elemzés rávilágít, hogy amíg az olajár 80 dollár felett marad, a monetáris politika óvatos lesz. Ilyen környezetben nem érdemes kamatvágásra számítani. Kizárólag egy extrém forgatókönyv kényszeríthetné rá a központi bankokat a szigorításra. Ilyen lenne például a 150 dolláros olaj- és 150 eurós gázár tartós elérése. Ebből a szempontból a Magyar Nemzeti Bank mozgástere jelenleg kifejezetten kedvező. Ezt a magas alapkamat és az alacsony infláció eredményezte jelentős reálkamat biztosítja.

Amennyiben a jövőben stabilizálódnak az energiapiacok, az MNB és a cseh jegybank folytathatja leghamarabb a kamatcsökkentési ciklust. Bár a magyar gazdaságból jelenleg nem áramlik ki drasztikus mértékben a tőke, egy elhúzódó és magas energiaárakkal terhelt időszak komoly kihívást jelenthet az államháztartás számára. Ez a költségvetési hiány növekedéséhez vezethet. Egy ilyen helyzet a későbbiekben elkerülhetetlenné teheti a költségvetési kiigazítást.

Hogyan hat a közel-keleti konfliktus a magyarok utazási döntéseire

A Pénzcentrum friss kutatásban vizsgálja, hogyan befolyásolja a közel-keleti konfliktus és az iráni–amerikai feszültség a magyar utazók idei terveit. A felmérés arra keresi a választ, hogy a bizonytalan geopolitikai helyzet miatt változnak‑e az úti célok, kerülik‑e a térséget érintő járatokat, számítanak‑e drágulásra, illetve mennyire tartják fontosnak a biztonsági szempontokat. A kérdőív azt is feltérképezi, milyen alternatív úti célok felé fordulnak azok, akik elkerülnék a Közel‑Keletet vagy Törökországot.