Félelem és bizonytalanság a magyar fürdővárosokban: sokáig tarthat a visszaszoktatás

HelloVidék: Hol helyezkedik el a Pápai Várkertfürdő a magyarországi fürdők között?

Nagy Zsolt: Ez egy összetett és nehéz kérdés. Nem akarok kibújni a válasz alól, de adott esetben az almát és a körtét hasonlítanánk össze. Van egy olyan általános mérőszám, amibe a forgalom, az árbevétel és a vízfelület nagysága is beleszámít. Ezen adatok alapján az első 10-12 helyet a nemzetközileg ismert és elismert nagy fürdők foglalják el, ez után következik csak a „többi”. Mi ebben a rangsorban vagyunk valahol a 12-20. hely között. Ennél pontosabban nem lehet, de talán nem is kell meghatározni helyünket a magyar piacon.

Mondana pár adatot a fürdőről?

3300 nm a vízfelület, és 17 db medence várja vendégeinket. Évente 260- 270 000 fő a látogatói létszám. Ezek a száraz adatok, hogy egy kicsi képzavarral éljek. Majdnem minden fürdő él azzal a lehetőséggel, hogy a gyógyászati medencét, vagy a csúszda érkeztető medencéjét is beleszámítja ezekbe a számokba, de én nem vagyok benne biztos, hogy jó ez a számháború. Sokkal többet számít, ha a vendégek elégedetten távoznak, és ajánlanak bennünket. Persze, emellett az is igaz, hogy a megfelelő érkeztető medence hozzátartozik a csúszda élményhez, így alkotnak egy szervez egészet.

Magyarország tényleg a termál és gyógyvizek országa?

Most már lehet így fogalmazni, hiszen a külföldi turisták egy jelentős részét a már említett nagy fürdők vonzzák be. Nyilván voltak ennek történelmi hagyományai is, de az az igazság, hogy a termálforrások jelentős részét az 1960-as években fedezték fel, az akkori olajkutató projektek melléktermékeként. Én innen eredeztetem a modern kori fürdőkultúra történetét. Ennek adott aztán egy hihetetlen lendületet a 2000-es évek elején elindított Széchenyi-program, így a 2003 körüli években sok fürdő nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt, és ezek között volt a Pápai Várkertfürdő is.

Mennyire fontos Pápa életében a fürdő?

A városnak korábban is volt strandja és uszodája, de az új létesítmény megnyitásával párhuzamosan ezeket bezárták, hiszen egy más minőségű szolgáltatást tud nyújtani mint a régi intézmények. A fontossága több vonalon is értelmezhető, hiszen nagyon sokan használják sportcélokra a helyiek közül, az általános iskolások itt tanulnak meg úszni, az évtizedek alatt kialakult egy erős törzsközönség, amelynek a testmozgás mellett találkozó hellyé is váltunk. A másik szerepe a turizmusban rejlik, hiszen a számokat tekintve mi vagyunk Pápa legvonzóbb célpontja.

Ez persze csak a létszámra vonatkozik, mert kulturális örökség szempontjából az Eszterházy-kastély és a Kékfestő Múzeum utolérhetetlen attrakció és az az érzésem, hogy a tágabb közvélemény még csak most kezdi el felfedezni a barokk belvárost. Pápa egy 850 éves hagyományokra visszatekintő település, mely már volt „magasabb polcon” is, de öles léptekkel haladunk visszafelé a csúcsra.

Ki a célközönség? Kiket vonz a fürdő?

A marketing szakemberek szerint specializálódni kellene, de a valóságon alapuló tapasztalatom az, hogy mindenki akar mindenkit. Bük a jó példa erre. Régen klasszikus gyógyfürdő volt, elsősorban az időseknek, ízületi panaszokkal szenvedőknek volt a célpontja most már csúszdapark van a gyerekeknek. Tehát elsősorban nem az életkor, a családi állapot, vagy a lakóhely határozza meg a célközönséget, hanem az igény és lehetőség arra, hogy igénybe vegyék egy fürdő szolgáltatásait. A családok persze azért fontosak, mert nem egy, hanem több ember jön egyszerre.

Az ellentmondás az idősekkel van, akik inkább nyugalomra vágynak.

A fő problémát az jelenti, hogy a vendégek egy része csúszdázni és szórakozni vágyik, a másik része pedig csendben pihenni. Ezt a két csoportot kell a lehető legjobban szeparálni, hogy mindenkinek biztosíthauuk a megfelelő feltételeket. Azok a fürdők kerültek előnybe ilyen szempontból, akiknek volt forrásuk a fejlesztésekre és reagálni az újfajta igényekre. De erre azért sokaknak nem volt lehetősége, mert a 2003-as nagy boom óta nagy pénzek nem érkeztek ebbe a szektorba.

Mennyire drága mulatság mostanában elmenni egy fürdőbe?

Vannak drágább és olcsóbb fürdők, és a rövidebb időtartamra szóló jegyekkel többen próbálnak nyitni azok felé, akik nem tudnak, vagy nem akarják egész napra igénybe venni a medencéket. Mivel a fürdők fenntartása viszont óriási költséggel jár, és ezt valahogyan ki kell termelni, emiatt a jegyárakat nem lehetett mesterségesen alacsonyan tartani. Ezzel párhuzamosan 2015-től egy a szállodaiparhoz hasonló trendet is látok, miszerint ha a volument már nem lehet és nem is érdemes tovább növelni, akkor a szolgáltatás színvonalának emelésével együtt az árakat is emelni kell.

Visszaigazolta a piac ezt a gondolatot?

Teljes mértékben! Legtöbben már nem a legolcsóbb, hanem az ár/ érték arányban legjobb lehetőségeket keresik. Tudnak és hajlandóak is fizetni a jobb szolgáltatásért, reméljük ez a pandémia után is így marad!

Tudják-e követni, vagy egyáltalán érdekes-e, hogy honnan érkeznek a vendégek?

Mint sokan mások, mi is az irányítószám alapján tudjuk meghatározni vendégeink lakóhelyét. Ezeket a belépésnél anonim módon rögzítjük és az így nyert adatokból készítünk statisztikákat. A vendégek 80-90 %-a 50 km-es körön belülről jön, vagyis reggel érkeznek, este távoznak, nem töltenek itt több napot. Így a költés legtöbbször csak a fürdőre koncentrálódik. A „maradék” 10 %-nak jellemzően pápai kötődése van, és barátoknál, rokonoknál alszik. Pápa jelenleg nincs benne a fontosabb turisztikai desztinációk között, kevesen ismerik, főleg ahhoz képest, hogy milyen csodálatos adottságai vannak. Óriási pontenciál van a városban, ami kiaknázásra vár.

Mi segítené legjobban a fejlődést?

Elvileg 2023-ban adják át az M83-as utat, mely új nyomvonalon Győrrel köti majd össze közvetlenül a várost. Ez azt jelenti, hogy a fővárosból gyakorlatilag végig autópályán haladva lehet eljutni hozzánk, jócskán csökkentve ezzel a menetidőt. Ennél is fontosabb azonban, hogy jelenleg nem tudunk szállást nyújtani azoknak az ide látogatóknak, akik több napra szeretnének maradni és adott esetben Pápáról indulva járnék be a környéket. Van egy öt csillagos minősítést nyújtó kempingünk, és 2020-ban készült el a fürdő területén a tizennégy szobás apartman rész, de ez még korántsem elég.

Várható valamilyen fejlesztés ezen a vonalon?

Itt a magunk kezébe vettük a sorsunkat és egy nagy beruházás keretén belül egy 60 szobás, 4 csillagos szálloda építésébe kezdtünk a fürdő területén, mely a tervek szerint 2023-ban fog megnyitni, és a közvetlen fürdő kapcsolata miatt ideális lesz a pihenni vágyóknak. Ez olyan áttörés lesz, ami a fürdőnek és a városnak is egyaránt jó. Tovább maradnak az emberek, jobban megismerik a várost és a környéket, több szolgáltatást vesznek igénybe. Ez lesz az első lépés, ami reményeim szerint vonzóvá teszi a régiót más befektetőnek is.

Milyen hatással van a pandémia a fürdő működésére?

Röviden? Katasztrofális. A jelenlegi helyzetben kilátástalannak látom a nyereséges működést még középtávon is. Rosszul esett, hogy az elején úgy érzetem, kicsit el lettünk felejtve. Mindenki a szállodákról és a vendéglátóhelyekről beszélt, pedig a szállodák nagyon sokszor azért telnek meg, mert a közelben van egy gyógyfürdő. A bértámogatást és az illeték kedvezményt természetesen mi is megkaptuk, de ez azért kevés, mert amikor törvényileg nem kellett zárva tartanunk, a látogatottság akkor is nagyon alacsony volt. Május 1-től lehetett nyitni tavaly - komoly korlátozásokkal -, majd november 10-től újra zárva vagyunk.

Tehát 2020-ban három hónapig zártunk kötelezően, a többi időszakban viszont történelmi szinten alacsony volt a látogatottság. Épp ezért furcsa volt látni, hogy a Balaton tele van, nálunk meg üresek a medencék, pedig egy fürdőben sokkal jobban megoldható a fertőtlenítés, mint a szabad vízben. A bizonytalanság a legrosszabb és az a félelem, hogy nem tudjuk mennyire kopnak el a törzsvendégeink, s a „visszaszoktatás” mennyi időbe fog telni.