Soha nem volt még annyira közel a vég, mint most: ha ez bekövetkezik, Magyarország sem menekülhet - óriási pusztítás várható

Soha nem voltunk még ilyen közel az éjfélhez. A Doomsday Clock 2026-ban 85 másodpercre került a globális katasztrófát jelző éjféltől, ami minden korábbinál riasztóbb érték a mutató történetében. A döntést a Bulletin of the Atomic Scientists Tudományos és Biztonsági Tanácsa hozta meg, miután arra jutottak, hogy az emberiséget fenyegető egzisztenciális kockázatok tovább súlyosbodtak, miközben a nemzetközi együttműködés látványosan gyengül.

A szakértők szerint a helyzet romlásában egyszerre játszik szerepet a nukleáris fegyverkezési fenyegetés erősödése, a klímaválság gyorsulása, a mesterséges intelligencia kontrollálatlan terjedése, valamint több, párhuzamosan jelen lévő biológiai biztonsági kockázat. Különösen aggasztó fejleményként említik a New START nukleáris fegyverzetkorlátozási megállapodás kifutását, amely tovább növeli a nagyhatalmak közötti bizalmatlanságot. Érdemes azt is megjegyezni, hogy a mutató legutóbb 2025 januárjában mozdult el, akkor 89 másodpercre állították az éjféltől.

Óriási a vész

A szervezet elnök-vezérigazgatója, Alexandra Bell szerint az üzenet egyértelműbb már nem is lehetne. Úgy fogalmazott, a katasztrofális kockázatok növekednek, az együttműködés csökken, az idő pedig vészesen fogy. Bár változtatni szerinte még lehetséges, ehhez azonnali és határozott fellépést kellene kikényszeríteni a világ vezetőitől. A Bulletin éppen ezért sürgeti a nukleáris arzenálok korlátozását, a mesterséges intelligencia nemzetközi szabályozását, valamint új, többoldalú megállapodások megkötését a globális biológiai fenyegetések kezelésére.

A tanács elnöke, Daniel Holz, arra figyelmeztetett, hogy a nukleáris kockázatok, a klímaváltozás és az új technológiák jelentette veszélyek mellett egy további, rendkívül nyugtalanító tendencia is erősödik: világszerte tért nyernek a nacionalista autokráciák. Szerinte ugyanis a legsúlyosabb globális problémák nemzetközi bizalom és együttműködés nélkül nem lesznek kezelhetők. "A mi és az ők logikájára épülő világrend mindenkit sebezhetővé tesz" - fogalmazott. 

A helyzetet a kutatók szerint ráadásul tovább súlyosbítja az információs tér szétesése. Maria Ressa, Nobel-békedíjas újságíró úgy látja, hogy tények nélkül nincs igazság, igazság nélkül nincs bizalom, bizalom nélkül pedig lehetetlen az a fajta erős együttműködés, amelyre most a Föld országainak szüksége lenne. Szerinte egyfajta információs Armageddon zajlik, amelyben a technológia gyorsabban terjeszti a hazugságokat, mint a valóságot, és gyakorlatilag anyagi hasznot húz a társadalmak megosztottságából. "Márpedig nukleáris fenyegetések, klímaösszeomlás vagy az AI kockázatai sem kezelhetők addig, amíg nincs közös valóság, amelyről egyáltalán meg lehetne állapodni" - vélekedett.

Mindent egybevéve a szervezet 2026-os állásfoglalása különösen élesen fogalmaz. A tudósok emlékeztetnek arra, hogy egy évvel ezelőtt már figyelmeztettek: a világ veszélyesen közel sodródott a globális katasztrófához. Ahelyett azonban, hogy a nagyhatalmak visszafordultak volna erről az útról, Oroszország, Kína, az Egyesült Államok és más meghatározó szereplők egyre agresszívebb, konfrontatívabb és nacionalistább politikát folytatnak. A korábban nehezen kialakított nemzetközi megállapodások sorra omlanak össze, a mindent visz logikájára épülő nagyhatalmi verseny erősödik, miközben az együttműködés gyengül ott, ahol arra a legnagyobb szükség lenne - állítják az óra átállítói.

A Bulletin végső következtetése szerint mindez egyértelműen vezetői kudarc.

Túl sok döntéshozó vált közömbössé vagy kényelmessé, és olyan retorikát, illetve politikát alkalmaz, amely nem csökkenti, hanem gyorsítja az emberiséget fenyegető végső kockázatokat. Emiatt áll ma a Doomsday Clock minden eddiginél közelebb az éjfélhez. Az óra pedig ketyeg...

Van esély még visszajönni a szakadék széléről

A kutatók természetesen nem gondolják, hogy máris vége a világnak, sőt összesűrítettek néhány kritikus javaslatcsomagot, amikkel talán időben vissza lehetne lökni a dolgokat a normális kerékvágásba. A javaslatok:

• Az Egyesült Államok és Oroszország újraindíthatná a párbeszédet nukleáris arzenáljaik korlátozásáról, miközben minden atomfegyverrel rendelkező állam tartózkodhatna az olyan, destabilizáló beruházásoktól, mint a rakétavédelmi rendszerek további fejlesztése, valamint betarthatná a robbanásos nukleáris tesztekre vonatkozó jelenlegi moratóriumot.
• Nemzetközi szinten szintén sürgető lenne, hogy többoldalú megállapodásokkal és nemzeti szabályozásokkal minden lehetséges eszközzel megelőzzék az úgynevezett „tükörélet” (pl. tükörorganizmusok) létrehozását. Illetve érdemi együttműködés induljon annak csökkentésére, hogy a mesterséges intelligenciát biológiai fenyegetések előállítására használják fel.
• A klímaválság kezelésében az Egyesült Államok Kongresszusának is kulcsszerepet tulajdonítanak a szakértők. A jelentés szerint fel kellene hagyni a megújuló energiaforrások elleni politikával, és helyette olyan ösztönzőkre és beruházásokra lenne szükség, amelyek lehetővé teszik a fosszilis energiahordozók gyors visszaszorítását.
• Külön figyelmet kap a mesterséges intelligencia katonai alkalmazása is. Az Egyesült Államoknak, Oroszországnak és Kínának két- és többoldalú egyeztetéseket kellene folytatnia arról, milyen keretek között épülhet be az AI a fegyveres erők működésébe, különösen az atomfegyverek irányítási és parancsnoki rendszereiben.

A legnagyobb bajok

A jelentés az általános összefoglalón és a javaslatcsomag mellett külön kitért a 4 legnagyobb problémára is. Megvilágítva, miért is döntött úgy a szakmai testület, hogy éjfél felé mozdítják a végzet órájának mutatóját.

Nukleáris fegyverek: egyre mélyebbre csúszunk a nukleáris lejtőn

A Doomsday Clock idei óraátállításának egyik legfontosabb oka a nukleáris kockázatok egyértelmű romlása. A szakértők szerint 2025-ben szinte lehetetlen volt olyan nukleáris fejleményt találni, amely érdemben javította volna a globális biztonsági helyzetet.

Jon B. Wolfsthal, az Amerikai Tudósok Szövetségének globális kockázati igazgatója és a Bulletin of the Atomic Scientists tudományos és biztonsági testületének tagja szerint egyre több állam támaszkodik arra a tényre, hogy neki atomfegyvere van. Eközben bizonyos országok nyíltan nemcsak elrettentésre, de politikai nyomásgyakorlásra, sőt zsarolásra is alkalmas eszközként beszélnek ezekről a fegyverekről.

Ezzel párhuzamosan világszerte százmilliárd dolláros nagyságrendben zajlik a nukleáris arzenálok modernizálása és bővítése. Nemcsak a meglévő atomfegyverrel rendelkező országok fejlesztenek, hanem egyre több, hivatalosan nem nukleáris állam is komolyan mérlegeli, hogy saját fegyverhez jusson, vagy legalábbis nyitva hagyja ezt a lehetőséget. Ez az úgynevezett „nukleáris biztosítási játék” tovább növeli a globális instabilitást.

A szakértők szerint pedig ez a folyamat különösen veszélyes, mert bár a fegyverkező államok saját biztonságuk erősítésére hivatkoznak, valójában épp az ellenkezőjét érik el. Az atomfegyverek számának és szerepének növekedése nem növeli, hanem csökkenti a globális biztonságot, és az egész bolygót egyre nagyobb veszélynek teszi ki. Wolfsthal hangsúlyozta, hogy a politikai vezetőknek újra meg kellene tanulniuk a hidegháború legfontosabb tanulságát:

nukleáris fegyverkezési versenynek nincs győztese.

A nukleáris veszélyek csökkentésének egyetlen működő útja a kötelező erejű megállapodásokon alapuló fegyverkorlátozás. A jelentés szerint az atomfegyverrel rendelkező államoknak és szövetségeseiknek haladéktalanul beruházniuk kellene a válságkommunikációs és kockázatcsökkentő eszközökbe, újra elköteleződniük a nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozása mellett, tartózkodniuk kellene a nukleáris fenyegetésektől, és egy kiszámíthatóbb, stabilabb globális biztonsági rendszer kialakítására kellene törekedniük.

Felforgató technológiák: amikor a verseny kiszorítja az együttműködést

A Doomsday Clock szakértői szerint a globális kockázatok egyik leggyorsabban súlyosbodó területe a felforgató technológiáké, élükön a mesterséges intelligenciával. Miközben az AI alkalmazása rohamosan terjed az iparban, a hadászatban és az állami döntéshozatalban, a szabályozás és a nemzetközi együttműködés egyre inkább lemarad.

Steve Fetter, a Marylandi Egyetem közpolitika-professzora és a Bulletin of the Atomic Scientists tudományos és biztonsági testületének tagja szerint az elmúlt időszak egyik legaggasztóbb fejleménye, hogy a technológiai verseny logikája felülírta a kockázatkezelés szempontjait. Donald Trump elnöksége alatt az Egyesült Államok visszavonta a Biden-kormányzat mesterséges intelligenciára vonatkozó biztonsági kezdeményezéseit, és megtiltotta az egyes tagállamoknak, hogy saját AI-szabályozást dolgozzanak ki. Ez a megközelítés Fetter szerint leginkább a „majd lesz valahogy” logikáját követi, miközben a technológia kockázatai egyre nyilvánvalóbbak.

A szakértő arra figyelmeztetett, hogy az egyre élesebb technológiai rivalizálás megnehezíti, sőt sok esetben ellehetetleníti azt az együttműködést, amely nélkülözhetetlen lenne a mesterséges intelligencia veszélyeinek azonosításához és kezeléséhez. Az államok elsősorban stratégiai előnyként tekintenek az AI-ra, nem pedig közös kockázatként, amely közös szabályokat és korlátokat igényelne.

A helyzetet ráadásul tovább súlyosbítja, hogy az Egyesült Államokban egyre erősebb politikai támadások érik az egyetemeket és kutatóintézeteket, miközben ezzel párhuzamosan jelentős szövetségi forráskivonások zajlanak. Ez a tudományos háttér leépülése Fetter szerint közvetlenül rontja annak esélyét, hogy hatékony, bizonyítékokon alapuló válaszok szülessenek az AI és más felforgató technológiák jelentette kockázatokra.

Klímaváltozás: egyre nyugtalanítóbb a kilátások

A kiadványt kiadó kutatók nem győzik hangsúlyozni, hogy a klímaváltozás továbbra is az emberiséget fenyegető egyik legsúlyosabb, rendszerszintű kockázat. A szakértők szerint a helyzet azért különösen aggasztó, mert miközben a hatások egyre látványosabbak és pusztítóbbak, a szükséges válaszlépések üteme messze elmarad a veszély nagyságától.

Inez Fung, a Kaliforniai Egyetem Berkeley campusának emerita professzora szerint a klímakatasztrófa kockázatának csökkentéséhez egyszerre kell kezelni az okokat és a következményeket. A legfontosabb feladat továbbra is az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogása, elsősorban a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentésével. Mint hangsúlyozta, a megújuló energiához kapcsolódó technológiák ma már nemcsak fejlettek, hanem költséghatékonyak is, így nincs technológiai akadálya annak, hogy széles körben elterjedjenek.

Ehhez azonban a közlemény szerint aktív kormányzati szerepvállalásra van szükség. Azaz olyan ösztönzőkre, beruházásokra és piacépítő intézkedésekre, amelyek lehetővé teszik a tiszta energiatermelés tömeges felfuttatását. A klímaváltozás elleni fellépés másik kulcseleme a tudomány szerepének visszaállítása a döntéshozatal középpontjába. Ez magában foglalja a kibocsátások pontos mérését, az adatok nemzetközi megosztását, valamint a klímamodellek folyamatos fejlesztését annak érdekében, hogy jobban előre jelezhetőek legyenek az éghajlatváltozás társadalmi és gazdasági következményei.

Biológiai fenyegetések: omladozóban az emberiség védekezőképessége

A biológiai eredetű fenyegetések kezelése terén is egyre aggasztóbb tendenciák rajzolódnak ki a Doomsday Clock szakértői szerint. A globális rendszer felkészültsége gyengül, miközben a kockázatok összetettebbé és nehezebben kezelhetővé válnak.

Asha M. George, a Bipartisan Commission on Biodefense ügyvezető igazgatója arra figyelmeztetett, hogy az elmúlt évben romlott a világ reagálóképessége a biológiai eseményekkel szemben. Eközben folytatódott a biológiai fegyverek fejlesztése, ami azért különösen aggasztó, mert a szintetikus biológia sok esetben gyenge szabályozási környezetben működik. Ráadásul egyre szorosabban fonódik össze a mesterséges intelligenciával. A szakértők különösen veszélyesnek tartják az úgynevezett „tükörbiológia” megjelenésének lehetőségét, amely akár az élet alapvető biológiai folyamatait is fenyegetheti.

A kockázatokat tovább növeli, hogy a közegészségügyi és a nemzetbiztonsági megközelítések sok országban továbbra is elkülönülnek egymástól. A szakértők szerint a megoldás kulcsa az együttműködésben rejlik. Elengedhetetlennek kellene lenniük az országok közötti partnerségeknek, az ipar és az állam közös fellépésének, valamint a közegészségügyi és biztonságpolitikai szereplők összehangolt munkájának - zárul a szervezet hivatalos kiadványa.