Hihetetlen, mit találtak a régészek: ezek a kincsek lapultak az őskori sírban

A sírban - a régészek feltételezése szerint - egy nőt temettek el mintegy 4600-4300 évvel időszámításunk előtt, akinek a hajfonatait díszíthették az aranygyűrűk.

A fogazata és a mérete alapján valószínűsítjük, hogy nőről beszélhetünk. Az is ezt a feltevésünket erősíti, hogy a sírban nem találtunk fegyvereket. Hasonló sírokba általában harcosokat, vezéreket, de mindenképpen férfiakat temettek, csak nagyon ritkán nőket. Szeretnénk megtudni, hogy miféle kultúrához tartozott a személy, és azt is, hogy az Erdélyi-szigethegységből származó aranyból készültek-e a gyűrűk

- idézte az Ebihoreanul.ro portál az ásatásokat vezető Calin Ghemist, a nagyváradi Körösvidéki Múzeum régészét.

Ghemis azért is szenzációsnak tartotta a leletet, mert - mint fogalmazott - ebből a korból az egész Kárpát-medencében mintegy 150 aranytárgy került eddig elő. Itt azonban egyetlen sírban találtak 169-et. Hozzátette: dolgoznak a gyűrűk megtisztításán. Ezek össztömege meghaladja a 200 grammot. Azt is megjegyezte, hogy marosvásárhelyi és hollandiai laboratóriumba küldtek elemzésre csontleleteket. Ezek eredményei alapján készítik el a szenzációs leletről a tanulmányt.

Gruia Fazekas, a Körösvidéki Múzeum régészeti osztályának a vezetője valószínűsítette, hogy év végére állíthatják ki a kincset.

A múzeum régészei a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE), a Román Akadémia és a Nagyváradi Tudományegyetem régészeivel együttműködésben végeztek feltárásokat március 29. és június 25. között az A3-as észak-erdélyi autópálya majdani nagyváradi bekötőútjának a nyomvonalán. A feltárások során kilenc régészeti lelőhelyet azonosítottak. Három ezek közül a csiszolt kőkorszakból, az időszámításunk előtti hatodik évezredből, kettő a bronzkorból, kettő a római korból, egy a 13.-17. századból, egy pedig a 20. század elejéről származik.