Ebben az aprócska faluban él most Cserhalmi György: ezért bújt el végleg a színészlegenda

Mostanában keveset látni, visszavonultan él, pár éve megromlott az egészségi állapota. 2016-ban elhunyt a felesége, Erzsi, 2017-ben először a térdével, aztán a gerincével lettek súlyos problémái, az operációkat rehabilitáció követte, majd szükség volt egy hasnyálmirigyműtétre, kivették az epehólyagját, az epevezetékét és a patkóbelet. Cserhalmi György Kékkúton él, írja a femina.hu.

Vasárnaptól újra indul a Spektrum Home-on a DTK: Elviszlek magammal, D. Tóth Kriszta első beszélgetőpartnere Cserhalmi György lesz, aki az új évad nyitó epizódjában mesél családról, fatalizmusról, istenhitről. A Balaton-felvidéken, egy hatvanfős kis faluban tölti a napjait. Kékkúton összefésülődik a város és a vidék, a hely, ami az ő esetében kiválasztja az embert.

74 éves, szabadon jön-megy, de Kékkút az otthona. Nincs számítógépe, az okostelefont sem nagyon használja, ugyanakkor látta a YouTube-on azt a két felvételt, ahol az édesanyjával, Varga Magda operaénekessel szerepel,

aki Debrecenben tanított az Akadémián, egyébként meg marha elfoglalt nő volt, egész életét az operaszínpadokon töltötte, ezért én magam is tudok 44 mezzoáriát.

A gyerekkor nehézségei és néha túlzásba vitt csínytevései - ennek része volt egy rövid intézeti időszak is - ma is foglalkoztatják, de elhessentette a témát, pedig halála előtt édesanyja sokszor kérdezgette, haragszik-e rá valamiért. Helyette most naplót ír, magának magáról, a családjáról: fel- és lemenőiről, hogy kibogozza a múltat, hátha abban megleli a kérdéseire a választ.

Sára, a lánya igazi színházi gyerek volt, és bár próbálta távol tartani, de ő beszökdösött a próbákra. Ő tanította bringázni, lovagolni és autót vezetni is. Nagypapaként még saját állítása szerint is jó. Az unokákkal, Lenkével és Gáspárral sok időt tölt: Lenkével a kapcsolata „igazi szerelem”, sok erdőjárás, beszélgetés, a messzibe rótt körök, Gazsival meg a férfias csatákat vívják, kardoznak, és szelídítik egymást.

Kevesen tudják, hogy Cserhalmi György erdőtechnikusnak tanult, ezért a természetközeliség nem csupán frázis számára, istenhite nagyapján keresztül alakult olyan természetesen, ahogyan a fűszálakban felismert Isten jelen van. Nagyapja volt az, aki írni és olvasni is tanította, a kis Cserhalmi hatévesen kívülről fújta a Toldit.