Így tűnik el több mint fél millió forint rengeteg magyar zsebéből havonta: a legtöbben észre sem veszik, ezért nem tudnak megélni

Az elmúlt években egyre fontosabb témává vált a megélhetés kérdése, főkébb a magyar gazdasági helyzet, az elszálló ingatlan- és élelmiszerárak, valamint a munkaerőpiac állapota miatt is. Budapesten minden szempontból még forróbb a helyzet, hiszen bár a bérek itt magasabbak az országos átlagnál – a KSH adatai szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a fővárosban a 2025-ös év első kilenc hónapjában 835 457 forint volt, ehhez képest az országos átlag csupán 691 228 forint –, a kiadások is jóval nagyobb terhet rónak a háztartásokra. Nem véletlen, hogy sokan érzik azt, hogy hónapról hónapra egyre kevésbé tudnak kijönni a fizetésükből, még stabil jövedelem mellett is, ezért érdemes részletesen megnézni, mire elég az átlagkereset, ha valaki Budapesten él és dolgozik.

A KSH legfrissebb adatai szerint 2025 novemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 756 400, a nettó átlagkereset 525 900 forint volt. Ha csak a budapesti kereseteket nézzük, feltehetőleg az összeg magasabb, ugyanakkor a 2025-ös év utolsó negyedévéről még nem érthetőek el a vármegyei és régiós bontású statisztikák, így a továbbiakban a nettó 525 900 forintos átlagbérrel fogjuk megvizsgálni, hogy ezzel az összeggel kényelmes-e az élet a fővárosban, és hogy egyáltalán fenntartható-e.

A kiadások általában mindig jóval összetettebbek és több tételt tartalmaznak, mint azt elsőre gondolnánk. Számos aprónak tűnő, de mégis rendszeresen visszatérő költség is terheli a pénztárcánkat hónapról hónapra, emellett pedig gyakran kell számolni a váratlan kiadásokkal is, melyekből akár több is kijuthat egy hónapra.

A lakhatás a fizetés több mint felét is elviheti

Sokak számára a legnagyobb tétel a kiadásaik listáján a lakhatás, hiszen a fővárosban rengetegen élnek albérletben: a 2022-es népszámlálás adatai alapján mintegy 263 ezer főről beszélhetünk. Ahogyan az ingatlanok, úgy az albérletek is különösen megdrágultak az utóbbi években. Az legfrissebb fővárosi adatok szerint az albérletek átlagos havi díja most 250 ezer forint körül alakul, ami azt jelenti, hogy egy átlagbérből élőnek a fizetése több mint fele elmegy már a hónap elején pusztán a lakhatásra. Ezek a kiadások elsősorban úgy csökkenthetőek, ha valaki egy teljes lakás helyett csak egy szobát bérel, így ez a tétel jelentősen csökken, de ebben az esetben is számolni kell átlagosan körülbelül 80–110 ezer forintos havi kiadással.

EZ IS ÉRDEKELHET

Még az albérletpiacot is durván felforgatta az Otthon Start: erről tudjon, aki olcsó bérlakást keres Budapesten

A Pénzcentrum megnézte, hol és milyen feltételekkel lehet most a fővárosban a legalacsonyabb bérleti díjért teljes lakást bérelni.

A lakhatási kiadásoknál meg kell jegyezni a lakástörlesztőt is, hiszen sokan élnek olyan ingatlanban is, amelyet korábban lakáshitelből vásároltak, és a kölcsönt még jelenleg is törlesztik. Az MNB és a Bankmonitor adatai alapján az átlagos használtlakás-célú lakáshitel törlesztőrészlete havi 136 789 forint, amivel kapcsolatban érdemes tudni, hogy országos adat, tehát a fővárosban akár ennél nagyobb átlagos törlesztőrészlettel is számolni kell, hiszen az ingatlanárak is jóval magasabbak.

A lakhatáshoz szorosan kapcsolódik a rezsi, amely szintén elkerülhetetlen és nehezen csökkenthető kiadás. 2024-es adatok szerint egy családi ház esetében a rezsiköltségek 44 ezer és 92 500 forint között mozoghatnak havonta, Budapesten viszont jellemzően inkább a lakásokra vonatkozó számok relevánsak. Októberben írtunk arról a Deutsche Bank elemzése alapján, hogy a fővárosban az alapvető közműszolgáltatások havi átlagos költsége körülbelül 49 ezer forint. Ez az összeg nem tűnik extrémnek, ugyanakkor azt fontos figyelembe venni, hogy a rezsi minden hónapban kötelező fix kiadás, amin nem nagyon lehet spórolni, ráadásul a hidegebb téli hónapokban, vagy a nyári hőségben könnyen felszökhetnek a számlákon szereplő összegek a fűtés magasabb fokozatra kapcsolása vagy a légkondicionáló huzamosabb használata miatt.

A digitális szolgáltatásoknak is megkérik az árát

A modern élet elképzelhetetlen a különböző hírközlési szolgáltatások nélkül, melyek előfizetés lévén szintén rendszeres havi kiadást jelentenek. Az NMHH adatai szerint egy háztartás átlagos havi telekommunikációs célú költése 2024-ben meghaladta a 23 ezer forintot, és jó eséllyel ez az összeg 2025-re tovább emelkedett. Egy egyedül élő ember esetében ugyanakkor valamivel alacsonyabb költséggel lehet számolni, hiszen jellemzően csak egy mobil-előfizetés és egy internetcsomag szerepel a számlák között. Ezek a szolgáltatások annyira alapvetőek, és nélkülözhetetlenek a munkavégzés, ügyintézés és kapcsolattartás szempontjából is, hogy nem igazán opció a lemondásuk, így a legtöbben kötelező kiadásként könyvelik el.

A tv és internet szolgáltatásokhoz szorosan kapcsolódnak a különböző streaming-előfizetések is. Ugyan ezek egyértelműen nem kötelező kiadások, de a legtöbb esetben csupán havi pár ezer forintot jelentenek havonta. A legnépszerűbb streaming-platformok közé tartozik a Spotify, melynek Premium csomagja pusztán 2190 forint, valamint a Netflix, ahol a legolcsóbb csomag 2890 forint. Ezekről sokan nem szívesen mondanak le, hiszen annál nagyobb örömük van benne, hogy megspórolják azt a minimális összeget.

Tömegközlekedés vagy autó?

A közlekedés szintén alapvető része a mindennapoknak. A BKK havi bérlete 8950 forint, ami az egyik legköltséghatékonyabb megoldás. Az autó ugyanakkor természetesen ennél jóval drágább, decemberi adatok szerint az átlagos fenntartási költség egy középkategóriás autó esetén mindent összeadva körülbelül havi 34 és 84 ezer forint közötti. Átlagfizetésből élőknek ez gyakorlatilag luxusnak is számíthat, ugyanakkor sokszor a választás nem opció, hiszen a munkahely elhelyezkedése vagy a családi körülmények is szükségessé tehetik az autóhasználatot.

Enni muszáj

Az étkezés az egyik legnehezebben meghatározható és legváltozékonyabb kiadás. A Picodi.com elemzői szerint 2023-ban Magyarországon egy fő havi körülbelül 45 ezer forintot költött élelmiszerre, amelyet inflációval korrigálva 2025-re nagyjából 50 ezer forintra lehet becsülni. A valós tapasztalatok azonban gyakran ennél magasabb összegeket mutatnak, Reddit-felhasználók például jellemzően inkább havi minimum 100 ezer forint körüli költést említenek, és a KSH adati szerint is a két fogásos napi menü ára decemberben 2380 forint volt átlagosan, ami felszorozva havi több mint 70 ezer forintos kiadást jelent, és akkor még csak ebédeltünk. Novemberben a Pénzcentrum videoblogja, a CashTag is megnézte, hol vannak olyan helyek Budapesten, ahol 3000 forint alatt tudunk megebédelni. A kiadásokat természetesen nagyban befolyásolja az, hogy valaki mennyit főz otthon, milyen gyakran eszik kifőzfébe, étterembe, milyen gyakran rendel, valamint hogy mennyire tudatosan vásárol be, figyeli-e az akciókat, egyáltalán, hogy milyen élelmiszereket fogyaszt, de általánosságban elmondható, hogy az étkezés az egyik legnagyobb tétel a kiadások listáján. Bár talán ez az a terület, ahol a legnagyobb a mozgásterünk a spórolásra, ez gyakran az étel minőségének a rovására mehet, ez pedig hosszabb távon az egészséget is negatívan befolyásolhatja.

Ennyibe kerül a mozgás

Ha már egészség, a sport szintén fontos kiadás lehet. Ha nem csak a Margit-szigeten szeretnénk futni vagy otthon tornázni, hanem inkább professzionális környezetben mozognánk, akkor bizony kénytelen vagyunk áldozni erre is. Budapesten egy kondibérlet havi díja átlagosan 15 és 30 ezer forint között mozog, egy 10 alkalmas uszodabérlet vagy zumba bérlet szintén hasonló árban van, de például a squash vagy a tenisz már egy jóval magasabb árkategóriát képvisel. A szórás tehát itt is hatalmas, és az átlagfizetésből élők sokszor kompromisszumokra kényszerülhetnek.

A bank sem ingyen szolgáltat

A biztosítások (pl. lakásbiztosítás, életbiztosítás, nyugdíjbiztosítás), kevésbé látványos, de fontos részét képezik a havi kiadásoknak. A 2022-es adatok szerint a magyar lakosság fele havonta legfeljebb 10 ezer forintot költött biztosításra, de ez az összeg azóta feltehetőleg valamennyit emelkedhetett. Fontosak még a banki költségek is: a számlavezetés díj havi akár 4-5 ezer, de 6500 forintba is kerülhet, és emellett még sokszor kell fizetni többek közt az átutalásokért, a készpénzfelvételért vagy a csoportos beszedésért is.

A megkerülhetetlen kategória

Az egyéb kiadások kategóriája talán a legnehezebben meghatározható, mégis megkerülhetetlen, hiszen mindig szerepel a kiadások között olyan tétel, ami nem sorolható a fentebbi kategóriákba. A tisztítószerek, a kozmetikumok, a gyógyszerek, egy-egy orvosi vizsgálat és kezelés, az esetleges nyugdíjpénztár vagy egészségpénztár, a fodrász, a kozmetikus, a ruhavásárlás, egyéb nem létszükséghez kapcsolódó vásárlás (pl. könyv, ékszer), egy elromlott háztartási eszköz pótlása, vagy az időszakos nagyobb kiadások (pl. laptop, kávéfőző) mind-mind terhelik a költségvetést. Emellett az időnkénti kikapcsolódás (pl. mozi, színház, étterem, szabadulószoba, kiállítás, koncert) szintén súlyos összegekbe kerülhet, ugyanakkor ezek nélkül a szolgáltatások és élmények nélkül az élet könnyen beszűkülhet, így mindenképp érdemes áldozni rájuk. Reálisan nézve minimum havi legalább 50 ezer forinttal kell számolni, ami újabb jelentőst tétel a kiadások listáján.

Meg lehet élni átlagbérből Budapesten?

Nézzük meg, hogy a felsorolt kiadások mennyit tesznek ki összesen.

• Lakhatás: szoba esetén 80-110 ezer, lakás esetén 250 ezer, hiteltörlesztés esetén kb. 137 ezer
• Rezsi: 49 ezer forint, ha viszont csak szobát bérlünk, akkor osztódik az összeg
• Előfizetések: 23 ezer egy háztartásban, egy főre ez kb. 10 ezer forint lehet
• Streaming előfizetések: 5080 forint
• Utazás: tömegközlekedés választása esetén 8950 forint, ha autóval közlekedünk akkor viszont havi 34 és 84 ezer forint között
• Étkezés: minimum 100 ezer forint
• Sport: 22 ezer forint
• Biztosítás: 10 ezer forint
• Banki költségek: 5 ezer forint
• Egyéb kiadások: minimum 50 ezer forint

Egy gyors számolás után tehát láthatjuk, hogy amennyiben BKK-val közlekedünk és saját lakásban lakunk, ráadásul nincs hitelünk sem, akkor a havi minimális vagy kötelező költés megáll körülbelül 260 ezer forintnál, ami az átlagbér nagyjából fele. Azt ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ez gyakorlatilag a létfenntartás költsége, nincs a kiadások között nagyon extrém, nincs tartalék, nincs nyaralásokra, utazásokra félretett pénz.

Ha viszont a tömegközlekedés helyett a saját autót választanánk, ráadásul albérletben lakunk, akkor a kiadásaink extrém mértékben megemelkednek, átlagosan akár havi 560 ezer forint fölé is kúszhatnak. Mint azt fentebb megírtuk, a KSH szerint az átlagbér jelenleg 525 900 forint, vagyis ebből a fizetésből ez az életszínvonal nem fenntartható.

Összességében elmondható, hogy Budapesten átlagfizetésből meg lehet élni, de leginkább csak kompromisszumok árán, a számok alapján ez inkább a túléléshez közeli állapot, és csupán a szűkös megélhetést biztosítja. Tartalékot felhalmozni sem egyszerű, különösen akkor, ha váratlan, nagyobb kiadások merülnek fel. Az, hogy kinek mennyire nehéz a helyzete, nagyban függ a lakhatási formától, az utazási kiadásoktól, attól, hogy vannak-e hitelei és hogy mennyire tudja kontrollálni a kiadásait, ugyanakkor az átlagbér még a legszerencsésebb helyzetben lévőknek sem fogja tudni biztosítani azt az életszínvonalat, amit egy szintén átlagbérből élő nyugat-európai polgár megengedhet magának.