Újabb botrányos meglepetés: konténerváros épül az akkugyárhoz 17,5 milliárd állami pénzből

Felháborító, hogy ismét csak egy éjszaka megjelent értesítőből tudjuk meg, miket döntött a kormány a debreceniek feje fölött. Önkormányzati képviselőként sem kaptunk semmilyen előzetes tájékoztatást, noha a szóban forgó földterületek valójában városi tulajdonban vannak, így jogunkban áll tudni, mit terveznek velük

– mondta a lapnak Gondola Zsolt, a Civil Fórum Debrecen Egyesület helyi önkormányzati képviselője.

A kormány egy rendeletmódosítással kivont a debreceni Déli Gazdasági Övezet területéről egy egybefüggő, 18,5 hektáros részt, így az a jövőben mezőgazdasági célú földként funkcionálhat. Ezt egyfajta örömhírként tálalta szerdai közleményében a debreceni városháza, enyhítve talán azokat a keserű felhangokat, amelyek a kínai beruházás kapcsán felrótták, hogy épp a legjobb minőségű termőterületeket dobták oda ipari célokra.

A bejelentést árnyalja a debreciner.hu-n megjelent információ, amely szerint Pósán László, a térség fideszes országgyűlési képviselője az akkumulátorgyárakról szóló hétfői parlamenti vitában épp azzal érvelt a kínai beruházás mellett, hogy az a debreceni terület „aranykorona értékét tekintve igen gyenge minőségű föld, valóban belvizes, ha nagyon száraz időszak van, akkor szikes.

A közlönyben megjelentek szerint új helyrajzi számok beemelésével megteremtették egy csapadékvíz-késleltető tározó megvalósításának lehetőségét a 47-es számú főút keleti oldalán. A Kondoros-csatornával szomszédos 4 hektáros terület ugyan nem része a Déli Gazdasági Övezetnek, de az ott megépülő puffertározónak nagy szerepe lesz az ipari területre érkező csapadékvíz késleltetett elvezetésében. A Kösely-csatornába torkolló tórendszert is rendezik és újraaktiválják, ami szintén azt a célt szolgálja, hogy az iparterületről összegyűjtött csapadékvizet biztonságosan összegyűjtsék, és a gazdasági övezetből összegyűjtött csapadékvízzel a termőföldeket öntözzék – érvelt a városháza.

Egy másik, most megjelent kormányhatározat pedig lehetővé teszi, hogy a debreceni repülőtér és az úgynevezett Tégláskert városrész között munkásszálló épülhessen, illetve hogy az ipari parkban ideiglenes konténervárosokat is kialakíthassanak.