Súlyos, ami kiderült a grönlandi huzavona árnyékában: mire készül a sarkvidéken Trump és Putyin?

Az Északi-sarkvidék az elmúlt két évtizedben látványosan felértékelődött a nagyhatalmak szemében. A jég visszahúzódása új hajózási útvonalakat nyitott meg, miközben Oroszország stratégiai térségként kezdett tekinteni az északi területeire, és felgyorsította az ottani energiaforrások kitermelését, ami alapjaiban alakítja át a térség geopolitikai súlyát - derül ki a Pénzcentrum CashTag című műsorából.

Szabó Ákos, a Portfolio elemzője szerint Grönland stratégiai jelentőségét két fő tényező adja. Az egyik a földrajzi elhelyezkedés. A sziget az Északi sarkvidék közelében fekszik, ahol egyre fontosabb tengeri útvonalak és katonai szempontból érzékeny térségek találhatók. A másik tényező a természeti erőforrásokban rejlik, mivel Grönland jelentős mennyiségű kritikus ásványkincset, valamint feltételezett olaj és gázkészleteket rejt.

Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy a geopolitikai érdeklődés nem új keletű. Az Egyesült Államok már a második világháború után is fontolgatta Grönland megszerzését, Harry Truman elnök idején is felmerült a sziget megvásárlásának lehetősége. Később, 2019-ben Donald Trump is jelezte érdeklődését Grönland iránt, amikor felvetette, hogy az USA megvásárolhatná a területet Dániától.

Szilvási Simon, a Pázmány Péter Egyetem oktatója emlékeztetett, hogy az Északi-sarkvidék felértékelődésének megértéséhez a kétezres évek közepéig kell visszanyúlni. A folyamat egyik alapvető mozgatórugója az éghajlatváltozás, amelynek hatására a sarki jégtakaró évtizedek alatt jelentősen visszahúzódott. Emiatt a térség tengeri útvonalai jóval könnyebben hajózhatóvá váltak, elsősorban a nyári időszakban, augusztus és október között.

Az oktató rámutatott, hogy ezzel párhuzamosan Oroszország is újra stratégiai térségként kezdett tekinteni az északi-sarkvidéki területeire. Vlagyimir Putyin hatalomra kerülése után Moszkva ismét nagy hangsúlyt helyezett a térségre, és a Szovjetunió felbomlása után háttérbe szorult északi régiókat ismét kiemelt jelentőségűnek minősítette. Az ott található természeti erőforrások kitermelése felgyorsult, különösen a földgáz és a cseppfolyósított földgáz, valamint a kőolaj esetében.

Szilvási Simon szerint az északi-sarkvidéki hajózás fellendülésének is ez az egyik fő oka. A térségben kitermelt energiahordozókat jelentős mennyiségben szállítják tengeri úton, főként Kínába, de 2022 előtt európai és dél-amerikai országokba is jutott ezekből a szállítmányokból.

Szabó Ákos, a Portfolio elemzője arra is rámutatott, hogy az Északi sarkvidék jelentősége gyorsan nő a klímaváltozás miatt. A jégsapkák olvadásával egyre több tengeri útvonal válik hajózhatóvá, ami gazdasági és katonai szempontból is felértékeli a térséget.

A műsorban szó volt még arról is, hogyan kapcsolódik mindez a nagyhatalmi versengéshez, milyen katonai és biztonságpolitikai következményei lehetnek a sarkvidék felértékelődésének, és milyen szerepet játszhat ebben Grönland a következő évtizedekben.