Valóban fel lehet ajánlani az adónk 2 százalékát nyugdíjas szüleinknek? Most kiderült a válasz

Az elmúlt napokban több magyar nyelvű oldal és közösségi felület arról írt, hogy 2026-tól Magyarországon a személyi jövedelemadó (szja) 2 százalékát nyugdíjas szüleinknek is fel lehet ajánlani. Ez azonban félrevezető.

A szabályváltozás nem a magyar adórendszerben lép életbe, hanem Szlovákiában, ahol a módosítás lehetővé teszi, hogy 2025-ös adóbevallás alapján 2026-ban az adózó akár az adója 2-2 százalékát egyik-másik szülője javára felajánlhassa – összevonva akár 6–7 százalékot, ha civil szervezetnek is adófelajánlást tesznek. A részletekről lentebb olvashat.

EZ IS ÉRDEKELHET

Tényleg fel lehet ajánlani az adónk 2 százalékát nyugdíjas szüleinknek? Itt a válasz

Az elmúlt napokban félrevezető információk jelentek meg különboző magyar nyelvű felületeken arról, hogy 2026-tól a személyi jövedelemadó 2 százalékát a szülőknek is fel lehet ajánlani.

Az Ausztriába költöző vagy munkát vállaló magyarok körében gyakran emlegetik, hogy havi nettó 2200 euró fizetés is elérhető német nyelvtudás nélkül. Ez részben igaz, de a valóság összetettebb annál, mint ahogy sok hír megjelenik. A cikk kiemeli, hogy Ausztria továbbra is népszerű célpont a magyar munkavállalók számára, akik magasabb kereseti lehetőségeket keresnek a hazai bérekhez képest. Sok ágazatban – különösen a vendéglátásban, turizmusban, szezonális munkákban és egyszerűbb fizikai pozíciókban – lehet olyan ajánlatokat találni, ahol a bérek jelentősen magasabbak, mint Magyarországon.

EZ IS ÉRDEKELHET

Sok magyar már lelépett: tényleg lehet nettó 2200 eurót keresni Ausztriában nyelvtudás nélkül?

Ausztria évek óta az egyik legnépszerűbb célpontja a magyar kivándorlóknak, de a számok mögött nagyon különböző élethelyzetek, motivációk és kényszerek húzódnak meg.

Magyarországon az elmúlt napokban nagy mennyiségű hó esett, és ez csak a tél első hulláma volt. A jelenlegi szélsőséges időjárási mintázat nem egyszeri eset, hanem része annak, hogy a klímaváltozás hatásai egyre inkább meghatározzák a mindennapi időjárást. Szabó Péter klimatológus szerint az országot érintő hideg és havas időszakok azt mutatják, hogy a rendszer még instabil és továbbra is erős ingadozásokat hoz.

EZ IS ÉRDEKELHET

A gigantikus havazás csak a kezdet: a legrosszabb csak most jön, a neheze még hátravan

A szélsőséges időjárás ma már nem kivétel, hanem az új norma, még akkor is, ha egy-egy év első pillantásra kevésbé tűnik drámainak.

A hét talán legszomorúbb híre volt, Egressy Máté eltúnése. Január 17-én hajnalban tűnt el a 18 éves budapesti középiskolás fiú, miután egy belvárosi szórakozóhelyről hazaindult, de soha nem érkezett meg otthonába. A rendőrség és civilek nagy erőkkel keresik az eltűnt fiatalt.

Az ügy nemcsak a keresés körüli munkálatokról szól, hanem arról is, hogyan működik a médiafigyelem ma Magyarországon. Egressy eltűnése példátlan közösségi média-és sajtófigyelmet kapott, miközben más hasonló esetek gyakran „láthatatlanok” maradnak. Ez rávilágít arra, hogy a társadalom és a média hogyan dönt arról, mely eltűnések kerülnek országos érdeklődés középpontjába.

EZ IS ÉRDEKELHET

Súlyos, ami kiderült Egressy Mátyás eltűnéséről: erre kevesen gondolnak a tini kapcsán

Ez az ügy rávilágít arra, milyen kiszámíthatatlanul működik ma a figyelem logikája, és mennyire meghatározza egy eltűnés láthatóságát a társadalmi státusz.

Sok magyar lakásban rejtett tűzkockázat húzódik meg az elektromos hálózatban vagy berendezések használatában, és ezek miatt akár másodpercek alatt súlyos tűz keletkezhet – derül ki egy 2026. január 22-én megjelent cikkből. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatai szerint 2024-ben 6582 lakóépületnél történt tűzeset, ami átlagosan napi 18 lakástűznek felel meg, és a téli hónapokban ez az arány még magasabb, napi majdnem 25-re emelkedik.

EZ IS ÉRDEKELHET

Időzített bomba sok magyar otthona: kevesen tudják, semmi perc alatt porrá éghet a lakásuk

Lakástüzek ezrei, rejtett elektromos hibák és súlyos károk: mutatjuk, miért veszélyesek az elavult hálózatok, és mikor fizet a biztosító.

Magyarországon az elmúlt időszakban újabb rezsiemelés lépett életbe, amit már sok társasházi lakástulajdonos is tapasztal a postán érkező magasabb közös költség és rezsi-számlákon. A változás elsősorban a társasházi közös költségek emelkedésében érhető tetten, amelyek az elmúlt egy évben többnyire 5–10 százalékkal nőttek – derül ki a Pénzcentrum cikkéből.

EZ IS ÉRDEKELHET

Újabb rezsiemelés élesedett Magyarországon: rengeteg lakástulaj már kézhez is kapta a magasabb számlát

A Pénzcentrum utána járt annak, hogy idén várhatóan milyen mértékben emelkedhetnek a társasházak közös költségei.

Magyarországon 2026-ban továbbra is ellentmondásos a gazdasági helyzet. A statisztikák szerint a bérek és a reáljövedelmek emelkednek, mégis a gazdasági növekedés stagnál és a lakossági fogyasztás mérsékelt ütemben bővül, ami azt jelzi, hogy a háztartások egy része nem él meg valódi javulást.

A KSH és szezonálisan kiigazított adatok alapján 2025 harmadik negyedévében a magyar GDP mindössze 0,6 százalékkal nőtt éves összevetésben, és negyedéves alapon gyakorlatilag stagnálás mutatkozott. A nem mezőgazdasági szektorokban is hasonló, gyenge bővülés látszik.

EZ IS ÉRDEKELHET

Jobban élünk, de mégis rosszabbul: valami nagyon félrement a magyar gazdaságban, 2026-ban is ihatjuk a levét

Hiába nőnek a bérek és javulnak a jövedelmi statisztikák, a magyar gazdaság továbbra is stagnál, a lakossági fogyasztás pedig csak mérsékelt ütemben bővül.

A CashTag legújabb részében pedig Grönland volt a téma. Az Északi-sarkvidék az elmúlt két évtizedben látványosan felértékelődött a nagyhatalmak szemében. A jég visszahúzódása új hajózási útvonalakat nyitott meg, miközben Oroszország stratégiai térségként kezdett tekinteni az északi területeire, és felgyorsította az ottani energiaforrások kitermelését, ami alapjaiban alakítja át a térség geopolitikai súlyát - derül ki a legújabb részből.