Veszedelmes invázió gyűrűzött be a hazai erdőkbe: nyakunkon a katasztrófa, brutális pusztítás zajlik

Az éghajlatváltozás hatásai már nem csupán a híradásokban, hanem közvetlenül a hazai erdőkben is érezhetők. A Pilisi Parkerdő Budakeszi Erdészetének szakemberei nap mint nap szembesülnek olyan problémákkal, amelyek néhány évtizede még ismeretlenek voltak a magyar erdőgazdálkodás számára. A Budai-hegységben mintegy 9153 hektár területen gazdálkodó erdészet tapasztalatai szerint a kórokozók és károsítók rohamos terjedése, valamint az inváziós fafajok térnyerése az erdők természetes egyensúlyát veszélyeztetik.

A legnagyobb gondot az okozza, hogy olyan rovarok, gombák és betegségek jelentek meg, amelyek néhány éve még ismeretlenek voltak Magyarországon. Ezek egy része természetes úton, mások az emberek közvetítésével kerültek be az országba – de ami közös bennük, hogy a melegebb telek miatt meg tudnak maradni, szaporodni, és így komoly károkat okoznak.

Fenyők, kőrisek, tölgyek – sorra támadják meg őket a kórokozók

A változások már húsz évvel ezelőtt elkezdődtek, amikor a feketefenyő elkezdett pusztulni a déli lejtőkön. Szerencsére ezek helyén őshonos fafajok jelentek meg, amelyek azóta szépen fejlődtek. Azonban az elmúlt időszakban egyre több idegenhonos faj is teret nyert – például a bálványfa, amely jól bírja a szárazságot és gyorsan növekszik. Sajnos olyan anyagokat termel, amelyek gátolják más növények fejlődését. Hasonló gondot okoz a magas aranyvessző és a selyemkóró is, amelyek árnyékukkal és vízfelhasználásukkal elnyomják a fiatal csemetéket. Különösen aggasztó a magas kőrisek helyzete: egy Ázsiából behurcolt gombás betegség, a kőris kéregfekély (Chalara fraxinea) miatt már több mint 15 hektárnyi erdőrészt kellett kivágni és újra telepíteni.

A tölgyek is veszélyben vannak. 2021-ben a szakemberek indokolatlan pusztulást tapasztaltak a csertölgy, kocsánytalan tölgy és vörös tölgy állományokban. Kutatók bevonásával derült ki, hogy egy baktérium okozta a problémát, amely sebeket okoz a törzsön, sötét, büdös folyadékot bocsát ki, majd elpusztítja a fát. Közben megjelent egy másik betegség is, a Biscogniauxia mediterranea nevű gomba, amely a kéreg alatt támadja meg a tölgyeket – neve is mutatja, hogy nem a mi éghajlatunkra jellemző kórokozóról van szó. Az utóbbi években terjedt el az Észak-Amerikából Olaszországban behurcolt és onnan Európában elterjedő tölgy-csipkéspoloska (Corythucha arcuata) is, amely szívogatásával már nyár közepére elszürkíti a tölgyek lombját. Ez nemcsak a fák egészségére, de a makktermésre is káros hatással van. Míg eredeti élőhelyén természetes ellenségei kordában tartják, nálunk ezek az ellenségek hiányoznak.

Aszály, heves esőzések, erdőtüzek – összetett kihívás az erdészeknek

Az évről évre egyre gyakoribb nyári aszályok és hőhullámok szintén súlyos következményekkel járnak. A fiatal erdősítések gyakran nem élik túl a csapadékmentes heteket, és még amikor eső jön is, az sokszor olyan intenzív, hogy elfolyik, mielőtt a talajba jutna. A Pilisi Parkerdő számos területén emiatt volt szükség mesterséges újratelepítésre, például makkvetéssel vagy csemeték ültetésével.

Az idősebb fák is megsínylik az éghajlatváltozást. Gyengül az ellenállóképességük, és emiatt könnyebben támadják meg őket a kórokozók – erre jó példa a Budakeszi Arborétum, ahol a lucfenyők tömeges pusztulása figyelhető meg. A fák gyantával védekeznek a kártevők ellen, de aszály idején nem tudnak elegendő gyantát termelni, így a szúbogarak akadálytalanul pusztíthatják őket.

Ráadásul a nyári szárazságok és az emberi figyelmetlenség miatt egyre gyakrabban fordulnak elő erdőtüzek, amelyek nemcsak anyagi és ökológiai kárt okoznak, hanem komoly erőforrásokat is lekötnek a helyreállítás során.

Együttműködés és felelősség – közös ügyünk az erdők védelme

A Pilisi Parkerdő szakemberei szerint az éghajlatváltozás hatásai egyre gyorsabban jelentkeznek, és bár az erdészet folyamatosan alkalmazkodik és beavatkozik, a társadalom egészének is van felelőssége.

„A klímaváltozás hatásai egyre gyorsuló ütemben jelentkeznek. A Pilisi Parkerdő elkötelezett abban, hogy szakmai tapasztalataival, aktív beavatkozásokkal és a lakosság bevonásával reagáljon ezekre a kihívásokra. Ugyanakkor a felelősség nemcsak az erdészeké – mindenki hozzájárulhat az erdők védelméhez” – hangsúlyozzák az erdészet munkatársai.