A spanyol fogyasztóvédelmi minisztérium közleménye szerint az Airbnb 65 122 hirdetése sértette meg a fogyasztóvédelmi szabályokat.
Kukkants be Cimbi híres falujába: így lett a száz fős Kiscsőszből mára a magyar vidék titkos csodája + Fotók
Létezik egy parányi, száz fős dunántúli falu, már majdnem Vasban, de még éppen Veszprém megye határán, ahol mintha különösképp megállt volna az idő. Nem úgy, hogy itt maradt volna egy szelete a múltnak, hanem egészen sajátos módon, a mi világunkhoz rendeződve. Hogy értem ezt? Mindjárt elmondom, miért is egyedülálló Kiscsősz. Mesélek a kézműves piacáról, a Kultúrpajtáról, és egy igazi „falukísérletről”, ahol a népi hagyományokat a mindennapokban élik. Az egyedülálló közösség motorja Kovács Norbert, "Cimbi", akit idén Prima Primissima-díjra is jelöltek. De ha már erre járunk, ne hagyjuk ki a szomszédos települést, Iszkázt sem – azt is eláruljuk, miért érdemes oda is ellátogatni.
Isten háta mögötti, a Somló tanúhegyeihez közeli kis falucska Kiscsősz, Veszprém megye határán, mindössze egy karnyújtásnyira Vastól. Talán ti is hallottatok már kézműves piacáról, ahol tavasztól őszig a közösségi kemencében sütik a finomságokat. Vagy a Kultúrpajtájáról, nemzetközi néptánc- és cserkésztáborairól…
Mi most először járunk errefelé, és ha saját szemünkkel nem látjuk, ha nem beszélgetünk a helyiekkel, el sem hisszük, hogy létezhet ennyire élő, valódi hagyományőrző magyar falu! Nem csoda, hogy innen nem menekülnek el a fiatalok, sőt, egy eladó ház sincs; Kiscsősz köszöni szépen, se nagyobb, se másabb nem akar lenni. Remekül elvan így, lakóparkok nélkül, szép régi házacskáival és élő, pezsgő közösségeivel.

Százan élnek Kiscsőszön - de alkalmanként többször ennyien is megfordulnak itt
Egy kiránduláson, még októberben, lovasszekéren - aztán két lábon jártuk be a falut. Kísérőnk Kovács Norbert volt, akit itt mindenki csak „Cimbiként” ismer. Országosan ismert néptáncos és koreográfus, a Népművészet Ifjú Mestere, valamint a Magyar Ezüst Érdemkereszt birtokosa. 2019 óta a falu polgármestere, és számos szakmai, művészeti rendezvény szervezője.
A közösségépítésben és a néptáncoktatásban is fő társa felesége, Gaschler Bea. Barátaikkal, valamint az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesülettel évek óta példaértékű munkát végeznek a közösség építésében és a hagyományőrzésben – nem véletlen hát, hogy Cimbit 2025-ben Prima Primissima-díjra is jelölték.

Miért épp ez a parányi falu lett a hagyományőrzés mintafaluja?
Cimbi édesapja Devecserből, édesanyja Kiscsőszről származik, így ő maga is tősgyökeres helyinek számít. Faluját pedig egészen egyedülálló művészeti központtá fejlesztette.
És valóban egy száz fős faluról beszélünk, ahol Cimbi szerint korábban szinte reménytelennek tűnt a helyzet. Kiscsősz nem egy tipikus álomtelepülés, a Balaton-Felvidék tanúhegyei közül csak a Somlót látni, amúgy sík vidék…Legközelebbi nagyobb város Devecser, az is 10–12 km-re, még messzebb, 40-45 km-re van Veszprém, a megyeszékhely. Csökkent a népesség, sok volt a romos ház, és a falu társadalmi állapota sem volt a legjobb.
Ahogy Cimbi elmesélte, rengeteg szerencsés fordulat és egy régi elképzelés együttese révén sikerült létrehozni itt egy kulturális központot, amely nemcsak a néptáncról szól, hanem a hagyományőrzés számos területét is felöleli.
A kiindulási pont még évtizedekkel ezelőtt egy saját telek, rajta egy romos pajta – és a néptánc szeretete volt…

Ebből a pajtából építették fel aztán közösen az első táncteremet
A falu közösségének mozgatórugója az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület, amely nemcsak a felújított Kultúrpajtát működteti, hanem a Hunyor Regionális Népi Kézműves Alkotóházat és a Táncházat is.
A Kultúrpajta udvarán, a kicsőszi piac szívében egy közösségi kemencét is építettek, ahol sülhet bármi, itt állnak hátul a közösségi jurták, nyári szálláshelyek. A faluban találni több remek néptánctermet, ahová nemcsak az ország – hanem a világ megannyi részéről érkeznek táncot tanulni. A falunak saját népdalkörei is működnek, de olyan takácsműhelyt és fazekasműtermet is berendeztek, amit bármilyen nagyváros közösségi színtere is megirigyelhetne.

A falu részt vesz a Déryné Programban, a Kultúrpajtában rendszeresen tartanak színházi előadásokat, és az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület keretében számos művészeti csoport tevékenykedik. Táborainkban a magyar népzenei és néptáncos élet kiválóságai oktatnak.

Halastavak és önellátás a közösségi szállás udvarán
Ha mindez nem lenne elég, Kiscsősz egyedülálló beruházással is büszkélkedhet: a Hagyományfalu Projekt keretében a magyar paraszti gazdálkodás teljes valójában ismerhető meg. A létesítmény szatócsbolttal, fogadóval, állat- és növénybemutatókkal, valamint rekreációs parkokkal is csalogat.
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

A falu határában halastavak is sorakoznak – a helyiek saját használatra ásták őket, innen öntöznek, állatokat itatnak, de halakat is telepítettek bele. Kijárnak horgászni, nyáron a gyerekek is itt pancsolnak, nem kell műanyag medencékre költeni.
Ahányan csak laknak – legalább annyi szálláshelyet találni a faluban. Építettek a táborlakóknak jurtákat, de turistaházat is kialakítottak, az udvarán pedig a disznóólban malacokat tartanak. Összegyűjtötték a régi mezőgazdasági szerszámokat is, abból rendeztek alkalmi szabadtéri kiállítást.

A faluházban szatócsbolt is működik, ahol minden megtalálható, amire egy pár száz fős faluban szükség lehet – ha épp nincs autó, vagy nincs kedvünk Pápáig szaladni. A portékák nagy része helyi, kézműves termék, saját készítésű, így a látogató nemcsak vásárol, hanem közvetlenül a falu értékeit is magával viszi.
Hajtsunk át Iszkázra is - nézzük meg Nagy László szülőházát!
Ha már erre járunk, érdemes átmenni a szomszédos Iszkázra is, és elsétálni a Nagy László Emlékházhoz, a költő és műfordító szülőházában kialakított irodalmi emlékhelyhez. A házat a község önkormányzata tartja fenn, az iszkázi székhelyű Nagy László Szellemi Öröksége Alapítvány gondozza.
A falu legszélén álló kertes házat 1908-ban építette a költő édesapja. Az 1970-es években már javában omladozó épületet közadakozásból sikerült megmenteni, majd felújítva, múzeummá alakítva 1984-ben nyitották meg a látogatók előtt. Oldalfalán Nagy László portréját ábrázoló dombormű látható, Orosz János alkotása.

A házba belépve a falakon és a vitrineken elhelyezett dokumentumok, fényképek és kinagyított idézetek mesélnek a Nagy László életútjáról, verseinek különös, melankolikus hangulatáról. A kiállítás egyik része a szülők életét idézi fel: a hálószoba korabeli bútorai, a gazdálkodás régi eszközei és mindennapi tárgyai- Nagy László gyermekkorának falusi világát idézik.
Az egykori kocsiszínből bolgár stílusú szobát alakítottak ki – ez az egyik legizgalmasabb tér –, amely Nagy László bulgáriai ösztöndíjas éveire és műfordítói munkásságára emlékeztet. Nagy Lászlót egyébként Bulgária-szerte ismerik, ma is eleven a kultusza Szmoljanban. A szoba hangulata magával ragad: az egzotikus színek, a kézzel készített tárgyak és a kiállított kéziratok mind Nagy László életéről mesélnek.

És, hogy mi köti össze Kicsőszt, a szomszédos Iszkázt, Nagy Lászlót és a karácsonyt?
A közös pont a regölés szokása. Nagy László gyerekkorában, itt Iszkázon még hallhatta és átélhette a környék közösségi szokásai között a regölést. Bár a költő fiatalon elkerült szülőföldjéről, a második világháború után kibontakozó hazai táncházmozgalom kezdeteit még megélte, sőt, annak aktív részese is volt. Az egyik legszebb Nagy László-vers, a Csodafiú-szarvas is ezt a világot idézi meg: balladák, népdalok motívumain keresztül jeleníti meg a regölést mint az advent, a tél és az év vége különleges rítusát.
A regölés téli, termékenységvarázsló jellegű, énekes köszöntő népszokás: régi időkben december 26. és újév között jártak a fiatal férfiak, fiúk csoportosan regölni. Ezt a hagyományt mára Kiscsőszön is újraélesztették. Végezetül következzék egy hangulatos videó erről is - hátha ti is kedvet kaptok egy kiscsőszi téli kiránduláshoz:
Címlapkép, fotók: Pais-H Szilvia
-
Évente tízmilliárdokat lopnak el a csalók hazai bankszámlákról – Kiderült, ki a legkönnyebb célpont
Becslések szerint 2,6 millió magyar változtatott online vásárlási szokásain, miután átverték vagy csalás célpontja lett, 40%-uk emiatt kevesebbet vásárol a neten.
-
Állatorvosi rendelőből skálázható kkv – így épült fel a Petlegio tőkevonzó modellje
Nándorfi Zoltánt, a Petlegio vezetőjét és Bánfi Zoltánt, az MKIK Tőkealap-kezelő vezérigazgatóját kérdeztük.
-
Zsalutrend: számít a felhasznát anyagokba épített energia (x)
Fókuszban a karbonsemlegességhez hozzájáruló, csekély ökológiai lábnyommal rendelkező és igazolt adatokkal kínált építőanyagok. Ezek között rendhagyó egy 25 éves zsaluinnováció a Mevától.
-
Önálló digitális transzformációs terület a Rossmann-nál (x)
Dedikált csapattal indult el a digitális transzformáció a Rossmann Magyarországnál, az új, önálló területet Fürjes Ádám, a vállalat eddigi webshopvezetője irányítja.
-
A vásárlói élmény és az értékteremtés kéz a kézben jár az Ecofamily üzleteiben (x)
Az elmúlt években látványosan átalakultak a fogyasztói igények: a vásárlók ma már nem csupán termékeket keresnek, hanem olyan márkákat és üzleteket, amelyekkel azonosulni tudnak és amelyek valódi értéket képviselnek.








