Beintett a hatóság: elbukhatja a balatonföldvári kikötőt a beruházó, pedig már majdnem kész

Elutasította a veszprémi kormányhivatal a Balatonföldváron, a Nyugati strandon tervezett kikötő építésére benyújtott engedélykérelmet – számolt be róla a Népszava. A döntés következtében semmissé vált a beruházás környezetvédelmi határozata, amely a vízjogi és kikötőlétesítési engedélyek alapját is képezte.

A határozat értelmében a kiadványozó hatóságoknak – így a Fejér Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak és a fővárosi kormányhivatal országos közúti és hajózási főosztályának – hivatalból vissza kell vonniuk korábbi hozzájárulásaikat.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Balabo Kft. által épített, 2,3 hektáros területű, 175 férőhelyes kikötő elveszíti minden érvényes engedélyét.

Az eljárást a kormányhivatal novemberben indította újra, miután az Alkotmánybíróság elutasította a beruházó alkotmányjogi panaszát. A Balabo Kft. korábban a Kúria döntését támadta meg, amely a Mosolygó Balatonföldvárért Egyesület beadványának helyt adva megsemmisítette a kikötőre kiadott engedélyt. A Kúria ítélete szerint a tervezett kikötő ellentétes Balatonföldvár helyi építési szabályzatával, mivel a strand egy része elveszítené eredeti funkcióját.

A legfőbb bírói fórum indoklása szerint egy partszakasz nem szolgálhat egyszerre strandolási és kikötési célokat: ha egy strandhoz tartozó vízfelületen kikötő épül, akkor ott a strandolás lehetősége megszűnik, ami jogszabályellenes funkcióváltásnak minősül.

Mindeközben a beruházás a jogi viták ellenére csaknem elkészült: a kikötő készültségi szintje elérte a 90 százalékot, és tavasszal megkezdődött a kikötőhelyek értékesítése is.

A Balabo Kft. az Alkotmánybírósághoz benyújtott panaszában arra hivatkozott, hogy a kúriai döntés ellehetetleníti a vállalkozást, és jelentős gazdasági kárt okoz. Az AB azonban kimondta: a beruházó saját kockázatára folytatta az építkezést, miközben tisztában lehetett a jogi eljárások kimenetelének bizonytalanságával.

A balatonföldvári kikötő ügye immár hat éve húzódik. A projektet még a 2019-es önkormányzati választások után vette napirendre a képviselő-testület, a pályázatot pedig a veszélyhelyzeti jogrend idején írták ki. A beruházásra a Balabo Kft. közel 900 millió forintos állami támogatást nyert el, ám a civil tiltakozások és a sorozatos perek végül a Kúria döntéséhez vezettek, amely most a hatósági eljárások lezárását is meghatározta.