Bilek Péter: A folyó fizetési mérleg alakulása és működőtőke-áramlás a délkelet-európai országokban

többi délkelet-európai országéhoz. Míg ugyanis a horvát egy főre jutó GDP - vásárlóerőparitás-standardon - meghaladja a 9000 eurót, addig mondjuk Albániáé vagy Bosznia-Hercegovináé a 4000 dollárt sem éri el. Amennyiben a nominális értékeket vesszük alapul, a különbség még nagyobb (ezen értékek rendre 5380 dollár, illetve 1650 és 1460 dollár 2002-ben). Ez utóbbi két ország a legszegényebbek közé tartozik Európában.

Az utóbbi időszakban a stabilitási problémák csökkentek a térségben, de még mindig magasabb a kockázat, mint mondjuk a közép-kelet-európai országokban. Ennek ellenére pozitív folyamatként értékelhető, hogy az Európai Uniós csatlakozás több ország esetében is látható célként jelent meg, hiszen Bulgária és Románia már évekkel ezelőtt megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat és lassan ezek a tárgyalások is lezárulnak, Horvátország tavaly kérte felvételét az Unióba, és idén tavasszal jelenik meg a hivatalos álláspont evvel kapcsolatban, míg Macedónia néhány hete jelentette be, hogy csatlakozni kíván az Európai Unióhoz. Ez utóbbi két ország esetében már érvényben van a Stabilitási és Társulási Megállapodás, amely egyben azt is jelenti, hogy ezek az országok - az EU által is deklaráltan - potenciális tagjelöltek.

A pozitív irányú változásokat a külföldi befektetők is egyre inkább érzékelik. Ahogy azt a későbbiekben látni fogjuk, a térségbe irányuló külföldi közvetlen tőkebefektetések értéke évről évre dinamikusan növekszik. Míg a korábbiakban csupán egy-két célország volt, ma már ez a csoport szélesebb körűvé vált.

Ami pedig szintén kedvező folyamatként értékelhető - Magyarország szempontjából -, hogy a hazai vállalatok egyre nagyobb számban fektetnek be ebbe a régióba. Ez azért kedvező Magyarország számára, mert egyrészt ez a térség egy olyan 50 milliós piaccal rendelkezik, amelynek vásárlóereje várhatóan az északi, illetve a nyugati szomszédtérséghez képest gyorsabban fog bővülni, másrészt pedig az alacsony (abszolút) költségek - munkaerő, társasági adó - segíthetik a hazai vállalatok hatékonyságnövekedését is.

E Vélemény célja az, hogy megvizsgálja, hogyan alakult az elmúlt időszakban a folyó fizetési mérleg, illetve a közvetlen külföldi működőtőke-áramlás ebben a térségben. Előbbi vizsgálata azért lehet fontos, mert ezek az országok fontos kereskedelemi partnerei Magyarországnak, gyakorlatilag ezen országok közül minddel aktív hazánk külkereskedelemi mérlege. Ugyanakkor lényeges azt is látni, hogy milyen eltérések vannak e térség és mondjuk a már sokszor említett közép-kelet-európai térség - és benne Magyarország - között e tekintetben.
A közvetlen külföldi tőkebefektetések alakulásának elemzése szintén érdekes lehet, hiszen egyrészt ez a térség nevezhető hazánk "érdekszférájának", másrészt pedig ez az a térség, ahova fokozatosan áttelepülhetnek azok a vállalatok, amelyek az "éllovas" átalakuló országokat elhagyják a költségelőnyök miatt.

A teljes anyagot elérheti itt.