Londoni robbantások - lesz globális hatás?

Egyelőre nehéz megítélni a mostani események pontos hatását, egyfajta mintaként a szeptember 11-i események következményei szolgálhattak. Úgy véljük, hogy a mostani történések hatása emellett is lényegesen korlátozottabb lehet a világ fejlett gazdaságainak többségében. New York után számos olyan mechanizmus épült ki, mely ezeket a gazdaságokat ellenállóbbá tette egy ilyen típusú sokkal szemben. Míg 2001 szeptemberében a világ legnagyobb gazdaságának egyik központját érte támadást, addig most egy annál kisebb országról van szó. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az USA Nagy-Britannia egyik legszorosabb szövetségese. A legutóbbi információk szerint az Al-Kaida csoport felvállalta a merényletek elkövetését, hogy lesz-e, illetve milyen válaszreakció a nagyhatalmak részéről, egyelőre nem ismert. Ezek érdemiek a várható gazdasági hatások szempontjából is.

A közvetlen hatások gazdasági szempontból nem jelentősek, ugyanakkor a közvetettek annál inkább azok lehetnek. Ide sorolhatóak a fogyasztás illetve annak dinamikájának visszaesése, termelésben a tranzakciós költségek növekedése, a készletezési politika esetleges változása, a szolgáltatóipar számos ágazatának mélyrepülése. A legutóbbi információk szerint jelentős mértékű biztonsági intézkedéseket vezettek be Washington és New York tömegközlekedési hálózatában. Olaszországban szintén szigorították a légiközlekedés biztonsági környezetét, de jobban figyelnek már Franciaországban is.

Érdemes utalni rá, hogy elsősorban az európai kontinensen a nagy gazdaságok többsége a dekonjunktúra fázisában van, emellett az USA - még mindig közel 4%-kal növekszik - szintén túljutott a csúcsponton. A globális kockázatok növekedése tehát éppen egy leszálló ágban éri ezeket az országokat. Az elmúlt időszakban elég sokan beszéltek eszközpiaci buborékokról (részvény, ingatlan), melyek kipukkanására a magasabb kockázati felárak mellett nagyobb esély van. Az ilyen típusú átértékelődéseken keresztül jelentkező hatások real és pénzügyi értelemben is érdemiek lehetnek.

Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy a 2001 szeptember 11-nél feltehetően kisebb súlyú problémáról van szó, ugyanakkor a geopolitikai kockázatok ismét nőttek. Az USA - mely Nagy Britannia legfőbb szövetségese - alig várja, hogy valamilyen módon végét vegye az iráni illetve az észak-koreai atomprogramnak. A gazdasági hatások inkább közveteten, a fogyasztás visszaesésén, bizonyos inproduktívnak nevezhető beruházások megnövekedésén keresztül jelentkezhetnek, mely a most is komoly növekedési problémákkal küzdő nagyobb európai gazdaságoknál csapódhatnak le. Számos eszközpiacon beszélnek már hónapok óta túlértékeltségről, a buborékok kipukkanásának esély nőtt. Az ilyenkor létező bizonytalanságra jó példa, hogy a 2001-es események után a makroelemzők többsége az olajárak gyors elszállását várta, ezzel szemben a lassabb gazdasági növekedés, a légitársaságok forgalmának visszaesésével az olajfelhasználást csökkentette, az árak estek (rövid távon).