Minimálbér 2026: megérkezett a várva várt összeg, kevéske minimálbér emelés jöhet a dolgozóknak jövőre

A GKI 2025 októberében vállalati felmérést végzett a 2026-os minimálbér emelésről, melyre 1460 munkaadó válaszolt. A megkérdezett vállalatok állományi létszámának 12%-a minimálbéres foglalkoztatott, további 15% kap garantált bérminimumot. A válaszadók saját bevallásuk alapján átlagosan maximum 5%-kal tudnák emelni a minimálbért és a garantált bérminimumot, mely jelentősen elmarad a 10-13%-os tervektől.

Az 5%-os minimálbér emelés a várható teljes bruttó béremelkedést alulmúlja, de reál értelemben (inflációval korrigálva) 1%-os növekedést jelent. Érdekesség, hogy a válaszok tekintetében nem volt szignifikáns eltérés sem a szektorok, sem a különböző vállalatméretek között: minden kategóriában 5% körül volt az átlag és a medián (középérték) is.

Így néz ki a minimálbér emelés üteme 2010 óta

2010 és 2019 között dinamikusan nőtt a minimálbér (+70%) és a garantált bérminimum (+85%) reálértéke. Az ezt követő időszakban a koronavírus válság, majd Oroszország Ukrajna elleni inváziójának nyomán kibontakozó gyenge gazdasági növekedés és a kiugró infláció kedvezőtlenül hatott a legkisebb keresetűek vásárlóerejére is.

Ezekben az években stagnált, illetve enyhén csökkent a reál minimálbér és a garantált bérminimum. Kedvező hír, hogy 2024-ben már alacsony infláció mellett emelkedtek a nominális értékek, így a reálérték is nőttek (minimálbér: +11%, garantált bérminimum +6%). 2025-ben a folyamat – bár lassabb ütemben – tovább folytatódott, a minimálbér reálértéke 4%-kal, a garantált bérminimumé pedig 2%-kal emelkedett.

A vizsgált időszak nagy részében a bruttó minimálbér és a garantált bérminimum bővülése reál érelemben meghaladta a bruttó átlagkereset növekedését. A minimálbér és az átlagkereset indexe a 2020-as évek elejére összeért, ám 2024-től kezdve újra elnyílás figyelhető meg: jobban nő a minimálbér, mint az átlagkereset.

Minimálbér emelés: pro és kontra

A minimálbér emelésének lehetőségeiről nem csak a közbeszédben, de az akadémiai körökben is viták folynak. Annak bőkezű növelése segítséget jelenthet a legkiszolgáltatottabb rétegeknek, illetve a minimálbérhez közel eső bérszinteken is támogathatja a béremeléseket.

Ez pozitívan hathat a fogyasztásra (hiszen a kisebb jövedelműek jellemzően elköltik többletjövedelmüket). Továbbá javíthatja – a jelenleg nehéz helyzetben lévő – költségvetés helyzetét is az áfa, a szocho és az szja bevételek emelkedésén keresztül. A bérkülönbségek mérséklődése mindemellett számos nehezen számszerűsíthető társadalmi előnnyel is járna.

Másoldalról a vállalatok jelen gazdasági helyzetben nehezen gazdálkodnák ki az ily módon megnövekedett béreket, az esetleges elbocsátások pedig részben vagy egészében ellensúlyoznák a dinamikus emelés pozitív hatásait. Bár a magyar munkaerőpiac feszes, a minimálbért keresők jellemzően nehezebben találnak új állást, részben képzettségi, részben földrajzi okok miatt.