Az előzetesen közölt 132.3 m eurónál némileg kisebb, 116.7 m euró deficit halmozódott fel a külkereskedelmi mérlegben májusban. Az export euróban számítva 12.2%-kal, az import 5.7%-kal bővült. 2005. január-májusban - előzetes adatok szerint - a kivitel volumene 10, a behozatalé pedig 3%-kal nőtt a megelőző év azonos időszakához képest. Az első 5 havi hiány közel 1 mrd euróval kisebb mint tavaly, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az uniós csatlakozás egy erőteljes importnövekedést okozott tavaly március-áprilisban.
A forgalom volumene 2005 első öt hónapjában kisebb mértékben bővült, mint a megelőző év azonos időszakában. A szerényebb mértékű növekedésben szerepet játszik néhány jelentősebb vállalat visszafogottabb forgalma. Emellett a növekedési ütem értékelésekor figyelembe kell venni, hogy mind az export, mind az import esetében jelentős és ellentétes előjelű bázishatás érvényesül, vagyis az uniós csatlakozást megelőzően a behozatal értéke szokatlanul magas, a kivitelé pedig - különösen a negyedik hónapban - alacsony értékű volt. A bázishatás exportban úgy jelentkezik, hogy az első negyedévi szerényebb mértékű növekedést áprilisban és májusban nagyobb exportdinamika követte. Az import változásánál erőteljesebb a bázishatás, miután tavaly a csatlakozás előtti taktikai vásárlások az importra gyakoroltak növelő hatást.

A kivitel forintárszintje az év első öt hónapjában 2.5%-kal, a behozatalé pedig másfél százalékkal csökkent, s így a cserearány 1%-kal romlott. A forintárszint csökkenése meghatározóan a gépek és szállítóeszközök kereskedelmében tapasztalt árszintmérséklődéssel magyarázható, ami az árufőcsoporton belül különösen az irodagépek és gépi adatfeldolgozó berendezések, valamint a villamos gépek, készülékek kereskedelmében volt erőteljes. A forint főbb devizákhoz viszonyított árfolyama közel 5%-kal erősödött a bázisidőszakihoz képest, amelyen belül a meghatározó részaránnyal rendelkező euróhoz 4, a dollárhoz viszonyítva pedig mintegy 9%-os felértékelődés volt. A külkereskedelmi forgalom devizaárszintje exportban 2, importban pedig 3%-kal nőtt.

A legnagyobb súlyú árufőcsoport, a gépek és szállítóeszközök volumene exportban 11, importban pedig 6%-kal nőtt 2004 első öt hónapjához képest. A legnagyobb részarányú termékféleség, a villamos gépek és készülékek kereskedelmének értéke kivitelben 4%-kal nőtt, behozatalban ugyanakkor 3%-kal mérséklődött.
A közel 800 milliárd forint összforgalmat jelentő közúti járművek exportértéke 9%-kal bővült, behozatala ugyanakkor - meghatározóan a csatlakozás körüli hónapokban lebonyolított nagy értékű személygépkocsi-import miatt - ugyanilyen mértékben mérséklődött.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,22 százalékos THM-el, havi 143 171 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,42%, a Magnet Banknál 6,76%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,79%, míg a Raiffeisen Banknál pedig 7%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Az árufőcsoportok közül a legnagyobb forgalomnövekedés az energiahordozók körében volt: az import volumene - a májusi stagnálás ellenére - az időszak átlagában 19, az exporté pedig 53% kal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet. A forgalom volumenének határozott növekedése az árszintek jelentős emelkedése ellenére következett be.
Az Európai Unióba irányuló kivitel volumene mintegy 5%-kal bővült úgy, hogy a régi tagországok viszonylatában az export volumene 1, a lényegesen kisebb súllyal rendelkező új tagországok esetében pedig - meghatározóan az oda irányú gépjellegű kivitel volumenének 63%-os növekedése miatt - 41%-kal nőtt. Az Európai Unión kívüli országokba kivitt termékek volumene mintegy harmadával lett nagyobb, ami legnagyobb részt az Európai Unión kívüli európai országok relációjába irányuló export forintértékének 45%-os növekedésével magyarázható.







