Úgy tűnik belátta a kormány - áttörés, vagy még nagyobb hiba?

Mint ismeretes, az SZDSZ egyre határozottabban kiállt a 2010-es euró-bevezetés mellett, míg a kormányfő arról beszélt, hogy a szociális elemek erősítése fontosabb a nemzeti valuta feladásánál. Nézeteltérés volt megfigyelhető a miniszterelnök, illetve a pénzügyi és a gazdasági miniszter nyilatkozatai között is, mely bizonytalanságot okozott a piacon.

A tegnapi megállapodás ha nem is szüntette meg a 2010-es dátummal szembeni szkepticizmust, de annyi mindenképpen hasznos, hogy legalább mindenki egyforma véleményt fog hangoztatni a jövőben. Decemberben aztán majd kiderül - amikor benyújtjuk a módosításra kerülő konvergencia-programot az Európai Uniónak - , hogy valóban tartható-e a 2010-es dátum.

2005.10.17 11:12
Két fontos háttéregyezség a koalíciós pártok között - mégis lesz eurónk 2010-ben? (2.)

A tegnap nyilvánosságra hozott megállapodások mindenesetre arra utalnak, hogy a kormány felismerte a 2010-es eurócél elhalasztásával járó kockázatokat, melyek jelentős koalíciós feszültség forrásai is voltak (az SZDSZ egyes hírek szerint a végsőkig ragaszkodott volna a dátum megtartásához). Ezeket nem vállalta fel a kormány a jövő évi választások előtt, viszont nehéz lesz "eladni" a referendum előtt, hogy 2007-2008-ban jelentős hiánycsökkentésre lehet számítani. Ez a különböző elemzői számítások szerint 1000-1200 milliárd forintos 2 év alatti (!) kiadáscsökkentést tesz szükségessé, amely nem lehetséges átfogó államháztartási reform nélkül.

Jelentős nehezítő tényezők

Hogy miért csak két évvel érdemes számolni a jelentős lefaragási igénynél? Azért, mert jövőre önkormányzati választások is lesznek (ősszel), így nem valószínű, hogy a parlamenti választások után azonnal nekilátna a hatalomra kerülő kormány az elviekben arra az évre jutó 300-350 milliárdos (a GDP 1.4%-át kitevő) lefaragási igény meglépésének. Így tehát 2007-2008-ban legalább 500-500 milliárdos lefaragás lenne szükséges. Szakértők szerint viszont éppen ez az, ami az elmúlt évek tapasztalatai, és a realitások miatt elérhetetlenné teszi, hogy 2008-ra valóban 3% alá csökkenhessen az uniós módszertan szerinti GDP-arányos államháztartási hiány.

Ami még inkább nehézkessé teszi a lefaragást, az az 5 éves adócsomag, amely évente mintegy 200 milliárd forinttal csökkenti az állami bevételeket. Szintén jelentős nehezítő tényező a 2008-as 3%-os cél elérésében, hogy számos szakértő szerint a jövő évre tervezett 4.7%-nál (nyugdíjkorrekcióal) jóval magasabb lesz a hiányszám. És van még egy tényező: 2006-ban még 80, 2007-ben 60, míg 2008-ban már csak 40%-át számolhatjuk el a magánnyugdíjpénztári befizetéseknek hiánycsökkentő tételként, azaz az idő "nem nekünk dolgozik".