A 2005. decemberi, egy évre visszatekintő infláció 3.3 százalékos szintje a 4 százalékos inflációs cél alatt, a +/- 1 százalékpontos toleranciasávban van. Ezzel a jegybank 2005-ös inflációs célja teljesült, miközben az energiahordozók árszínvonala emelkedett - állapítja meg a Monetáris Tanács közleményében. A 2005-ös éves átlagos fogyasztói árindex 3.6%, az éves átlagos maginfláció 2.1% lett.
A dezinfláció a termékcsoportok széles körében érvényesült. Az inflációs folyamatok hosszú távú trendét legjobban kifejező maginflációs mutató éves indexe 2005 végére 1.3 százalékra csökkent. A stabilabb áralakulást mutató termékek gyors dezinflációja jó jelnek tekinthető az árstabilitás megszilárdulását illetően - véli a Tanács.
Az infláció csökkenése legmarkánsabban a külfölddel versenyző termékek körében volt tapasztalható, amit globális, regionális és hazai folyamatok együttesen magyarázhatnak. A fejlett országokban is historikusan alacsony szintre süllyedt ezen termékek áremelkedése, tehát az importált infláció mérsékelt volt. A külfölddel versenyző termékek dezinflációját emellett az EU-csatlakozás nyomán átalakult kereskedelmi struktúra, és az ennek nyomán felerősödött hazai termékpiaci verseny magyarázza. A dezinflációt az is segítette, hogy a 2003 második felére jellemző turbulens pénzügyi piaci helyzetet követően az árfolyam visszaerősödött és stabilizálódott.
2005 elején egyértelmű jelei mutatkoztak annak, hogy az inflációs folyamatok egészséges mederbe terelődtek, és a 2004-es adóintézkedések egyszeri árnövelő hatása nem épült be a várakozásokba. A belföldi kereslet oldaláról nem érkezett jelentős inflációs nyomás. A lakossági fogyasztás növekedése az év egészét tekintve visszafogott volt és jóval elmaradt a korábbi évek dinamikájától, ami által a gazdasági növekedés szerkezete is kedvezőbbé vált.
A Monetáris Tanács 2005-ben a befektetői légkör és az inflációs kilátások javulásával párhuzamosan határozott kamatcsökkentésekkel folytatta a 2004 tavaszán kisebb lépésekkel megkezdett kamatcsökkentési sorozatot. A Tanács kamatpolitikájának eredményeképpen 2005 végére 6 százalékra mérséklődött az alapkamat úgy, hogy a forint árfolyama mindvégig olyan tartományban maradt, amely hozzájárult az infláció visszatéréséhez az árstabilitásnak megfelelő szint környékére. Annak ellenére, hogy a rövid hozamok jelentősen csökkentek, a hosszú hozamok továbbra is magas szintje jól tükrözi a gazdaság hosszú távú pályáját övező kockázatokat.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,22 százalékos THM-el, havi 143 171 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,42%, a Magnet Banknál 6,76%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,79%, míg a Raiffeisen Banknál pedig 7%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Az infláció csökkenését támogatták a munkapiaci folyamatok is - véli a Tanács. Az 2004-ben élénkülő konjunktúra mögött a vállalati termelékenység növekedése állt, így gyakorlatilag nem emelte a munkakeresletet. A munkakínálat bővülése is korlátozta a bérinflációs nyomást. A versenyszféra bérinflációja már 2004 második felétől csökkenő trendet mutatott, és a vállalati szektor fajlagos bérköltségének növekedése az árstabilitással összhangban álló szintre lassult.







