Pénzen vett boldogság: most kiderül az igazság!

Már az ókori görög filozófusokat is foglalkoztatta a téma, és Arisztotelész meg is fogalmazta hitvallásában, hogy 'nem az gazdag, aki birtokol, hanem aki használja a gazdagságát'. A híres gondolkodó szerint a boldogságot mindig önmagáért és sohasem másért választjuk. De vajon hogyan függ össze a jólét a boldogsággal, vagy a vélt boldogsággal?

Amink van, az sosem elég. Mindig léteznek olyanok, akik több vagyonnal rendelkeznek, mint ami nekünk van. Egy bizonyos pont után azonban Bruce Weinstein író szerint egyre gyarapodó vagyonunk már nem jelent lelki megnyugvást és boldogságot számunkra, és ha valaki az igazi boldogságot szeretné megtalálni, akkor azt a kis dolgokban kell keresni. Képzeljük csak el, mennyit jelent nekünk, és máris mennyivel jobban érezzük magunkat, ha egy idegen felsegít az utcán, miután elestünk, vagy egy járókelő készségesen segít összeszedni az elgurult almákat.

Néha egy mosoly is elég. Ha az emberek ránk mosolyognak, mindig jobban érezzük magunkat. Ha mosolygunk, akkor a dolgok szép oldalát látjuk az amerikai író szerint.

A híres emberek -természetesen ők ismerik a gazdagság minden egyes pillanatát, negatívumaival és pozitívumaival egyaránt- mind tudják, hogy nem a pénz boldogít. De vajon miért? A sztárok mindig tündökölnek és boldogan mosolyognak a kifutón vagy éppen a privát repülőjükön, amikor mi halandó emberek a napi betevő kenyerünket keressük meg a munkaidőnk alatt.

A Nobel-díjas Daniel Kahneman és Alan Krueger szerint ha elérünk egy bizonyos szintet, onnantól kezdve csak idegességgel jár a gazdagság, több stresszel és kevesebb csillogással. Kutatásaik során kiderítették, hogy egy átlagjövedelemmel rendelkező személy boldogabb, mint azok a társai, akik a többszörösét, vagy inkább több tízszeresét keresik.

Egy felmérés alapján, amit 2004-ben 909 és 2005-ben 810 dolgozó nőn végeztek el, a két tudós kimutatta, hogy a boldogság és a közepes jövedelem korrelál egymással. Azok a nők, akik 100 000 dollár felett (21 millió forint) keresnek évente, idejük 19, 6 százalékát töltik el szabadidős programokkal, viszont azok a társaik, akik évente 20 000 dollár alatt keresnek (4,2 millió forint), idejük 33,5 százalékát töltik barátaikkal és kikapcsolódással.

Számtalanszor gondoltunk már arra, hogy bizony az megoldaná minden problémánkat, ha nyernénk a lottón. A szakértők szerint azonban korántsem a pénz az, ami a felhőtlen boldogsághoz vezet. Ezt a magyar lottónyertes története is igazolja, aki rekord nyereményét nem tudta élvezni, pedig nagyon sok készpénz ütötte a markát, és élete tragikus véget ért.

A Harvard egyetem professzora szerint a szomszédaink nagyobb hatással vannak életünkre, mint amennyi nulla található a bankszámlánkon. Ugyanis nagy a különbség aközött, hogy hajléktalanok vagyunk, vagy átlagos bérrel rendelkezünk, azonban ez már korántsem mondható el akkor, ha valaki 100 milliót vagy 400 millió forintot keres. Viszont ha a szomszédainkkal rivalizálunk, a kisebb összegek sem lesznek elhanyagolhatóak.

Tehát a jövedelmünkkel történő elégedettség nem abból származik, hogy effektíve mennyi pénzt viszünk haza, hanem abból, hogy a környezetünkhöz képest milyen jövedelemmel rendelkezünk. A professzor szerint azt kell belátnunk, hogy akkor tehet minket boldogabbá a pénz, ha a környezetünktől kevesebbet keresünk, ám ha mi vagyunk az élen járók, akkor nem a még több vagyon lesz az, ami helyrehozza gondjainkat.

Az emberi történelem során mindig is a büszkeség jelképe volt az, hogy milyen vagyonnal rendelkezünk. Az emberek mindig is boldogok szerettek volna lenni. Lehet, hogy a pénz teszi boldoggá az embert. Ugyanakkor az is lehet, hogy éppen fordítva, a boldogság hozza a pénzt.