-3 °C Budapest

Adócsalók trükkjei - egyszerűbb, mint gondolnád...

Pénzcentrum
2007. szeptember 6. 05:40

Néhány héttel ezelőtt bemutattunk néhány érdekes esetet, azzal kapcsolatban, hogy az "élelmes" hazai vállalkozók, hogyan próbálkoznak az állam megsarcolásával. Most folytatjuk a trükkök tárházának bemutatását.

Az előző részben már megismerkedtünk a "körhinta csalások" fogalmával. Azért most röviden tekintsük át miről is van szó valójában és nézzük meg, hogyan is csinálják ezt a "profik"!

A körhinta csalás az áfa csalások általában kidolgozott típusa, mivel szervezetten egymáshoz kapcsolódó fiktív tranzakciók sorozatát hozzák létre. Az adásvételi láncolat működtetése során az áfa fizetési kötelezettség egy a láncba iktatott fantom cégnél halmozódik fel, amely ezt a kötelezettségét nem teljesíti, azonban továbbértékesíti az árut több közbeiktatott cégen keresztül egy beszervezett exportcégnek, vagy Közösségen belüli értékesítést végző társaságnak. Az árat a láncolatban résztvevő vállalkozásokon történő átfuttatás révén felduzzasztják, ugyanakkor a közbenső résztvevők adófizetési kötelezettsége minimális - az előzőekben jelzett alacsony haszon miatt - viszont a láncolat végén szereplő, ezen folyamat eredményeként jelentős összegű áfát igényel vissza.

A visszaigénylő cég a fekete piacon értékesíti az árut, vagy újabb adómentes Közösségen belüli értékesítést indít ugyanarra - a valóságban elhanyagolható értékű - termékre, melyet egy szomszédos tagállamban alapított közvetítő minden kockázat nélkül adómentesen továbbértékesít egy fantomcég részére, melyet "hiányzó kereskedőnek" is neveznek. Így a folyamat kezdődik elölről, a "körhinta" újra indul, illetve folytatódik.

Például így:

Egy építőipari társaság több építési vállalkozóval kötött jelentős összegű alvállalkozói szerződéseket különböző kivitelezési munkákra. A szerződések értelmében, a fővállalkozóval történő előzetes egyeztetés alapján, a munkák elvégzésére további alvállalkozók bevonásának lehetőségét is rögzítették. A fővállalkozó - saját kapacitás hiányával indokolva - ugyanazon partnerrel közel tíz alvállalkozói szerződést kötött. A kibocsátott nagy összegű számlák ellenértéke minden esetben készpénzfizetéssel került kiegyenlítésre.

Az érintett alvállalkozó társaság számára ismeretlen volt a fővállalkozó, a két cég között nem jött létre üzleti kapcsolat, nem ismerték el a nevükben kötött szerződés valódiságát, nem ismerték el a számlák kibocsátását és az ellenérték átvételét sem. A társaság egyébként sem rendelkezett a munkák elvégzéséhez szükséges feltételekkel és eszközökkel. Jöttek is az ellenőrök.

Akik megállapították, hogy az ügyletről kibocsátott számlákat tartalmazó számlatömböt, a számlákon feltüntetett kibocsátás keltét követően, mintegy egy év elteltével a fővállalkozó társaság vásárolta.

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

Az ellenőrzés megállapította, hogy a gazdasági esemény nem a számlán szereplő felek között jött létre, a feltárt tények, körülmények alapján az ügylet fiktív.

Egy másik társaság ruhanemű kereskedelmet folytatott, nagy értékű beszerzéssel és értékesítéssel. Az értékesítés azonban alig fedte le a beszerzés felét. A cég szerint a készlet hiányzó (egyébként jelentős értékű) része elemi kár következtében megsérült, azt leselejtezték és hulladékként elszállítatták, így év végén már nem rendelkeztek készlettel. A selejtezésről - amely a nyilatkozat szerint két részletben az év első, majd második felében történt - semmiféle dokumentum nem készült, továbbá a nagy mennyiségű selejtes áru elszállítását sem tudták igazolni. Ennek ellentmondott, hogy a bemutatott iratanyagban szereplő leltár szerint év végén a társaság jelentős készlettel rendelkezett. A társaság szerint az árukészlet károsodása ősszel történt, amely további ellentmondást vetett fel, hiszen így a káresemény később történt mint a nyilatkozat szerinti selejtezés első fázisa. Gyakorlatilag a káreseménnyel kapcsolatban, annak megtörténtét igazoló, vagy alátámasztó bizonyítékot nem tudott bemutatni a cég.

Az ellenőrzés során felderítették, hogy a hiányzó nagy értékű áru belföldön, számla nélkül került értékesítésre, amely értékesítést terhelő áfa összegét az adóhatóság állapította meg.

Láthatjuk tehát, hogy az effajta csalások igencsak népszerűek itthon. Azonban az adóhatóság szakemberei (aki ráadásul egyre többen vannak) is felkészülten várják, hogy mikor, hol és kire csaphatnak le legközelebb. Természetesen a módszerek fejlődnek minden oldalon és olvasóink valamint a hatóságok segítségével mi is megpróbáljuk mindig bemutatni, egy-egy példán keresztül, a legújabb trükköket.

HR BLOGGER
hrdoktor  |  2026.01.14 12:39
Jelentősen megnehezíti a munkába járást, ha az ónos eső síkossá és csúszóssá teszi a járdákat. Ilyen...
legacykft  |  2026.01.12 12:13
A coachingról gyakran úgy beszélünk, mint egy szakmáról. Egy szerepről, egy eszköztárról, módszertan...
laskainelli  |  2025.12.13 12:55
Sokan gondolják úgy, hogy egy kapcsolatnak magától kellene működnie. Ha igazán szeretjük egymást, ak...
kovacstunde  |  2025.11.15 08:00
Pár nappal ezelőtt Gabi barátnőmmel beszélgettünk, éppen ennek a cikknek a gondolataival voltam elfo...
vezetoi-coaching  |  2025.11.06 13:37
Guys, plagizáltam… már ez is baj, de pláne, hogy nem is tudom, hogy történt… Oltári gáz. Ezt a damag...
NAPTÁR
Tovább
2026. január 15. csütörtök
Lóránt, Loránd
3. hét
Január 15.
A Wikipédia napja
EZT OLVASTAD MÁR?