Kevesebb adó a családoknak? Így is lehet!

Az elmúlt 10 évben a választások előtt kezdődő politikai harcok közepette többször is felmerült a családok támogatása. Külföldön már sok országban felismerték, hogy a csökkenő, és emellett elöregedő népesség komoly problémákat is okozhat. Emiatt olyan intézkedésekre van szükség, melyekkel a házaspárokat ösztönözni lehet arra, hogy ne csak egy gyermeket neveljenek fel, hanem legalább kettőt, vagy ennél többet.

Magyarországon is probléma a csökkenő és öregedő népesség, a statisztika szerint egy nő élete során 1,3 gyereket hoz világra, vagyis gyakoribbak az egy gyermekes családok, mint a két gyermekesek. Itthon 1,8 millió családban mindössze 2,2 millió gyermek nevelkedik.

Ennek a szakemberek szerint is aggasztó tendenciának a megfordítására alapvető változtatásokra van szükség a támogatások terén, hogy ha valakinek kevés a jövedelme, ne azért ne vállaljon második gyereket, mert nem fogja tudni eltartani. Voltak már javaslatok például a gyerekszámot figyelembe vevő nyugdíjra is többek között.

1998-ban a kormánypárt a családi adózás helyett a családi adókedvezményt vezette be, egy gyerek után havi 3 ezer, két gyerek után havi 4 ezer, három gyerek után pedig havi tízezer forint adókedvezményt lehetett igénybe venni gyerekenként. Ezt viszont később részben megszüntették, a kedvezmény csak három vagy annál több gyerek után vehető igénybe.

Az egyik, valószínűleg leghasznosabb megoldás a családok támogatására a családi jövedelemadózás lenne, amit ugyan nem teljes egészében, hanem annak bizonyos elemeit egyre több országban alkalmazzák a családok támogatására. Egyelőre itthon az a gyakorlat, hogy a családi kedvezmény megosztható az együtt élő házastársak, illetve egyéb feltételek esetén az élettársak között is.

Mi a helyzet Németországban?

Az elmúlt néhány évben a német adórendszer jelentős változásokon ment át. Többször módosítottak a személyi jövedelemadó kulcsokon, ami elsősorban a kis- és közepes jövedelmű családok terhein enyhített. Az előre meghatározott százalékokon kívül viszont egyéb befolyásoló tényezők is vannak, amik hatással lehetnek a család által fizetendő adó mértékére.

Ilyen többek között a családi állapot is. A házastársak adóját ugyanis együttes jövedelmük alapján határozzák meg, kivéve ha kérik a külön elbírálást. A gyerek jövedelme után fizetendő adót viszont a szülők jövedelmétől függetlenül határozzák meg. Így adóznak a bér- és tőkejövedelmek, a vállalkozási és mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmek, és minden egyéb bevétel is, mint például a kapott bérleti díjak.

Luxemburgi kedvezmények

Luxemburgban a személyi jövedelmek után progresszív adót kell fizetni. Az adórendszer elég összetett, különféle jövedelmi csoportokat hoztak létre, ezek többek között a mezőgazdaságban, kereskedelemben dolgozók bére, az alkalmazottak, a szabadfoglalkoztatásúak bére, vagy akár a nyugdíjból, befektetésből, örökjáradékból származó bevételek is.

Az adófizetőket ezen felül a családi helyzetük alapján további három csoportba sorolták. Ez a három féle kategória a házaspárok, akik együtt adóznak, az özvegyek, gyermekeiket egyedül nevelők, vagy 65 év felettiek, és mindenki más, aki nem tartozik az első két kategóriába. Vagyis ezek mind befolyásolják az adósávokat, és az adókulcsokat is, ami alapján fizetni kell.

A fent említett két ország mellett még lehet találni Európában olyanokat, ahol szintén alkalmazzák a családok támogatásának bizonyos elemeit. Franciaországban például a jövedelmeket úgy osztják el a családban, hogy a gyerekek számát is figyelembe veszik. Emellett Írországban, Ausztriában, és Portugáliában is megvan a gyerekek után járó adókedvezmények rendszere.

Problémák a családi adózással

Az első komolyabb probléma a teljes családi adózás bevezetésével az, hogy ma a gyerekek negyven százaléka házasságon kívül születik, többnyire élettársi kapcsolatban. Vagyis rögtön hátrányos megkülönböztetés érheti azt a családot, ahol a szülők nem házasok.

Következő problémaként jelentkezik az is, hogy mi történik akkor, ha év közben házasodik össze a pár, év közben születik meg a gyermek, és mondjuk év közben még a nagymama is odaköltözik fiatalokhoz. Ilyenkor ha nincsenek részletesen kidolgozva a családi adózás feltételei, akkor van, akit hátrányosan, van akit előnyösen különböztethet meg a rendszer. De mivel erről még érdemben nem is tárgyaltak az illetékesek, az ilyen jellegű változásokról csak álmodozni lehet...