Azok a háztartások, akik jövedelmük szerint Magyarországon a felső tíz százalékban vannak, csaknem hatszor annyi egy főre jutó jövedelemmel rendelkeznek, mint ami a legszegényebb családokra jellemző. A gazdag családok körében négyszer akkora a foglalkoztatottság, és háromszor több halat, illetve zöldséget fogyasztanak. Viszont nem laknak közülük többen saját tulajdonú lakásban, mint a szegények közül, és alig több mint felének volt személyi számítógépe 2006-ban - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal háztartási vizsgálatából.
A magyar társadalom felső jövedelmi tizedébe tartozó háztartásokban az egy főre jutó jövedelem 1 millió 824 ezer forint volt 2006-ban. Ez 5.7-szer nagyobb, mint a legszegényebbek körében mért jövedelemszint, az egyenlőtlenség enyhén növekedett 2000-hez képest. (A statisztikák egyébként nem támasztják alá azt a közkeletű vélekedést, hogy Magyarországon óriásiak és egyre növekvők a jövedelemkülönbségek.)
Ugyanakkor az ezzel együtt is igaz, hogy a különbségek abszolút értelemben nagyok. Ez nem csak a jövedelemkülönbségben, hanem a stabilitásban is jelentkezik. A leggazdagabbak körében két emberből, az alsó jövedelmi tizedben nyolc fő közül találunk egy foglalkoztatottat. Ezt nem csak a munkanélküliség, hanem az inaktivitás is magyarázza: az átlagos családméret a szegények körében kétszer akkora, mint a módosaknál.

Ebből következik az is, hogy miközben a szegények körében a munkajövedelem nem éri el a teljes bruttó jövedelem felét, addig ez az arány a gazdagoknál 81 százalék. A jövedelemszerkezetet vizsgálva egy meglepő adat is szemünkbe ütközik. Miközben a legszegényebb jövedelmi tizedben a nyugdíj jellegű kifizetések mindössze 10 százalékát teszik ki a bruttó jövedelemnek, addig a leggazdagabb háztartások esetében a 2.5 millió forintos éves bruttó jövedelemből 394 ezer forintot tesz ki ugyanez a kategória, ami 16 százalék. Többek között ebből is arra lehet következtetni, hogy a nyugdíjas társadalmi réteg a teljes jövedelemskálán belül enyhén a felső tartományba tolódott. Ez a magyarázata annak is, hogy a társadalmi juttatások (segélyek, támogatások, nyugdíj) egy háztartásra jutó átlagos összege két és félszer nagyobb a leggazdagabbak körében, mint a szegényeknél.
A jövedelmek kapcsán ki kell emelni, hogy az elvárások gyorsan növekednek a gazdagodás során. Legalábbis erre utal, hogy miközben a legszegényebb háztartások szerint 110 ezer forint havi nettó összjövedelemből "nagyon jól" meg lehet élni, addig a leggazdagabbak szerint ez az átlagos megélhetésre sem elég.

Érdekes eredményekre vezet a különböző vagyontárgyakkal való ellátottság vizsgálata. Az adatok igazolják, hogy a magyar ember a vagyonát elsősorban lakásban halmozza fel: még a legszegényebbek körében is a háztartások 80 százaléka lakástulajdonos, ez az arány a leggazdagabbaknál sem sokkal nagyobb. Sőt, a lakásméret sem nagyobb a gazdagoknál, ennek azonban részben az a magyarázata, hogy a családméret feleakkora, vagyis a 100 szobára jutó személyek számában már jelentős a különbség.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,22 százalékos THM-el, havi 143 171 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,42%, a Magnet Banknál 6,76%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,79%, míg a Raiffeisen Banknál pedig 7%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Vannak kisebb vagyonelemek, amelyeket már senkinek nem okoz gondot megvásárolni. Ilyen a színes tv, a mobiltelefon, de nem sokkal állnak az átlagosnál jobban a gazdagok videó vagy cd-lejátszó dolgában sem. Ami talán meglepő lehet, hogy személyi számítógép a módos háztartásoknak mindössze 56 százalékában van. Igaz, az alacsony számot két tényező is mentheti. Egyrészt a 9 százalékos laptop-arány, illetve az ,hogy az adatok 2006-osak, és az elmúlt években gyors bővülés volt megfigyelhető. Így vélhetően ma már a felső jövedelmi tized összességében közel állhat a 70 százalékos lefedettséghez a számítógépek területén.
A gazdagabbak vélhetően egészségesebben élnek - legalábbis ami a táplálkozási szokásokat illeti. Csaknem háromszor annyi "tengeri herkentyű" és gyümölcs, valamint kétszer annyi zöldség fogy, mint a szegény háztartásokban, állati zsiradékból és kenyérfélékből viszont kevesebbet esznek.

Ezzel együtt a háztartásstatisztika világosan mutatja az elmúlt fél évtized életszínvonal-javulását - igaz, csak a tartós javak tekintetében. Szinte minden nagyobb értékű fogyasztási cikk esetében jelentősen bővült az elterjedtség 2000 óta.

Ugyanakkor az élelmiszerek körében az egészségesebb irányba való elmozdulás meglehetősen lassú. A cukor és a kenyérfélék csökkenő fogyasztása mellett ugyanis a zöldség- és a gyümölcsfélékből is kevesebbet esznek az emberek most, mint 2000-ben.

-
A fizikai üzletek nem tűnnek el, csak átalakulnak: ők nyerték a Visa Boltok Boltja versenyét
Az online kereskedelem térnyerése nem szorította ki a fizikai boltokat, hanem új pályára állította őket.
-
Hajlítható mobil 200 ezerért, erős gaming készülékek – Így tör előre a nubiát is gyártó ZTE a magyar mobilpiacon
A megfizethető innováció a kulcs a ZTE szerint.
-
Magyar trappista: a vásárlók és a tejágazat is jól jár vele (x)
A Sajtszívvel ellátott, hazai trappista megvásárlása kilogrammonként kb. 10 liter magyar tej felvásárlását jelenti a nehéz helyzetben lévő magyar gazdáknak.
Agrárium 2026
Retail Day 2026
Planet Expo és Konferencia – A tiszta energia jövője
Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában







