Így romlott a magyar diákok eredménye 20 év távlatában: történelmi a lemaradás – hiába fogják a járványra, sokkal nagyobb a baj

A PISA (Programme for International Student Assessment) egy nemzetközi teszt, mely háromévente vizsgálja az OECD-tagországok és partnerországok 15 éves tanulóinak tudását és képességeit, mivel ezek a diákok a legtöbb részt vevő országban az iskolaköteles kor vége felé járnak. A vizsgálat célja, hogy felmérje, ezek a tanulók milyen mértékben rendelkeznek a mindennapi élethez, a továbbtanuláshoz és a munkába álláshoz szükséges ismeretekkel. A teszt tehát nem egyszerűen az iskolai tananyagot kéri számon, hanem azt, hogy hogyan tudják alkalmazni gyakorlati problémák megoldására a diákok a meglévő tudásukat. Mindennek érdekében a PISA olyan mérőeszközöket igyekezett kialakítani, amelyek lehetővé teszik azt, hogy a tanulók teljesítményei nemzetközileg is összehasonlíthatók legyenek.

A felmérés három fő területre koncentrál: a szövegértésre, a matematikára és természettudományra. Minden felmérés részletesebben fókuszál egy-egy területre: 2003-ban a matematika, 2006-ban a természettudomá­ny, 2009-ben a szövegértés került a középpontban, majd 2012-ben újra a matematika, tehát 2025-ben ismételten a természettudomány volt a középpontban.

A felmérések állandó részét képezik még bizonyos kérdőívek is, melyek többek közt a diákok családi és iskolai hátterével összefüggő adatokat gyűjtik, és melyeknek segítségével a tanulók teljesítményét befolyásoló tényezők is tanulmányozhatóvá válnak, így pedig kontextusukban is értelmezhetőek lesznek.

A programot a kilencvenes évek végén hívta életre a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), a felméréseket pedig 2000 óta rendezik meg. A résztvevő országok száma évről évre bővült: 2000-ben 32, 2003-ban 41, 2006-ban 57, 2009-ben 65, a 2012-ben 68, 2015-ben 72, 2018-ban 79, 2022-ben 81, 2025-ben pedig már 91 ország vett részt a PISA-felmérésen. A 2025-ös eredmények publikálása 2026 decemberében várható, de addig is nézzük meg, hogy mit mutatnak az eddigi számok.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ki nem találod, hol élnek a legokosabb emberek a világon: a magyarok előkelő helyen a toplistán

Melyik a világ legokosabb országa? IQ, Nobel-díjak, oktatás és valós teljesítmény – friss videónkból minden kiderül a magyarok teljesítményéről!

Siralmas eredmények születtek legutóbb

A 2022-es, legutóbbi mérésen jelentős zuhanás történt a diákok teljesítményében: 2018 és 2022 között az OECD-országok matematika eredménye 15 ponttal, szövegértése pedig 10 ponttal esett vissza. A magyar diákok sem remekeltek, matematikából olyan rossz eredményt produkáltak, mint még soha, de szövegértés eredményei sem adhattak okot örömre, hiszen csak 2015-ben teljesítettek rosszabbul a diákok.

Mindezt elsősorban a Covid–19-járvány hatásával, valamint az ennek következtében elrendelt online oktatás bevezetésével magyarázták. A szakértők szerint a pandémia miatt bekövetkezett kiesések hozzájárultak a PISA-eredmények általános gyengüléséhez. Varga Júlia MTA-doktor egy tanulmánya szerint például egyetlen karanténban töltött hét is 1–3 pont veszteséget okoz, melynek oka a nem megfelelő tanulási környezet és a felejtés. A 2026-ban publikálandó eredmények így azért is lehetnek nagy érdeklődésre számot adók, mivel ezek választ adhatnak arra is, hogy a pandémiát követő időszakban mért visszaesés átmeneti jelenség volt-e, vagy tartós trenddé vált. Mindezek fényében indokolt a korábbi adatok részletes bemutatása, amely megalapozhatja a 2026-os eredmények értelmezését is. A következőkben a magyar diákok eredményeire fókuszálunk.

Így teljesítettek a PISA-felméréseken eddig a magyar diákok

A magyar diákok szövegértési eredményeinek alakulása meglehetősen ingadozó képet mutat. Ugyan 2009-ben jelentős javulást történt, 12 ponttal magasabb eredményt produkáltak a tanulók, mint 2006-ban: 482-ről 494-re történt az ugrás (mely a magyar diákok eddigi legkiemelkedőbb teljesítménye szövegértésből), azonban évtizedes távlatban szembetűnő a csökkenés: a 494-es pontszám a következő mérésre, vagyis 2012-re 488-ra csökkent, majd 2015-ben 470-re, és 2022-re is csak 473-ra tudott visszakapaszkodni. Mindez jól mutatja, hogy a magyar diákok olvasáskészségi teljesítménye évtizedes csökkenő trend után is csak kis mértékben tudott felülkerekedni a korábbi mélyponton. Csekély vigasz lehet, hogy nemzetközi viszonylatban 2022-ben már csak kis mértékben maradtunk el az OECD-átlagtól, ami 476 pont volt.

Mint már fentebb is említésre került, a legutóbbi matematika eredmények a mélypontot jelentették a PISA-felmérések történetében, mind a magyar diákok, mind az OECD-átlagot tekintve. A magyar diákok 2022-ben 473 pontot értek el, ami ugyan egy ponttal magasabb, mint az akkori OECD-átlag, ám 8 pontos esés a 2018-as eredményhez képest. Az eddigi legjobb teljesítményt, vagyis 491 pontot a magyar tanulók 2006-ban érték el, és a három évvel korábbi, valamint a három évvel későbbi méréskor is hasonló eredményt produkáltak: 2003-ban és 2009-ben is 490 pontot értek el. Ezután viszont egy óriási zuhanás jött, ugyanis 2012-ben és 2015-ben is már csak 477 pontot tudtak szerezni. 2018-ban ugyan történt némi javulás (481 pont), de – ahogy már írtuk – 2022-re ismét visszaesés történt. Elmondható tehát, hogy a matematikai eredményekben is világosan negatív irányzat figyelhető meg.

A természettudományos eredmények 2006 és 2015 között folyamatosan csökkenő tendenciát mutattak: 2006-ban 504 pontot értek el a magyar diákok, 2009-ben szinte majdnem ugyanannyit 503-at. Ezekben az években még az OECD-átlaghoz viszonyítva is jobban szerepeltek a magyar tanulók. 2012-ben viszont történt egy nagyobb esés, akkor 494 pontot szereztek, 2015-ben pedig egy még nagyobb esés jött: akkor 477 pontot értek el a magyar a tanulók, beállítva ezzel a leggyengébb teljesítményt a természettudományban. Azóta történt némi szerény növekedés, 2018-ban ugyanis 481 pontot, 2022-ben 486 pontot értek el a magyar diákok. Ez utóbbi egy ponttal ugyan, de az OECD-átlag felett van, és az előző méréshez képest is határozott javulást jelent. Így a természettudományokban – ellentétben a többi területtel – enyhe fordulatot láthatunk: a korábbi visszaesés minimálisan ugyan, de visszafordulni látszik.

Magyarország PISA-eredményei tehát 2000 és 2022 között erős hullámzást mutattak, amit jól szemléltet a fentebbi alábbi ábra is. Voltak ugyan javuló szakaszok (a leginkább szembeötlő a 2009-es szövegértési eredmény), de a 2010-es évektől általános visszaesés következett. Az átlagpontszám is a 2009-es 495,7-es legjobb értékről 2022-re 477,3 pontra zuhant vissza. Mégis, a 2022-es mérések azt mutatták, hogy a magyar diákok a nemzetközi mezőnyben nagyjából a középmezőnyben helyezkednek el, teljesítményük az OECD-átlag körüli minden vizsgált területen. Az alábbi ábrán a PISA-felmérésekben részvevő országok eddigi átlageredményei láthatóak:

Az ábrán látható adatok az OECD egyik táblázatából származnak, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az átlagok a különböző PISA-jelentésekben valamelyest eltérhetnek, mivel az OECD időről időre frissíti az adatokat, valamint gyakran súlyozott átlaggal számolnak, emellett a kerekítés miatt is lehetnek egyes forrrásokban bizonyos éveknél és tárgyaknál nem szignifikáns eltérések.

Ugyanakkor azt érdemes megemlíteni, hogy az alulteljesítő diákok aránya az előző méréshez képest matematikából némileg növekedett, valamit hogy a 2022-es PISA-felmérés szerint a kiváló képességű diákok aránya az OECD-átlaghoz viszonyítva Magyarországon valamivel alacsonyabb.

A magyar eredmények elemzésekor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a társadalmi-gazdasági különbségek hatását. Az OECD értékelése szerint Magyarországon a magasabb szocioökonómiai státuszú diákok (a felső 25%) 121 ponttal teljesítettek jobban matematikából, mint a hátrányos helyzetű diákok (az alsó 25%). Ez nagyobb, mint a két csoport közötti átlagos különbség (93 pont) az OECD-országokban, vagyis a magyar oktatási rendszer kevésbé képes kiegyenlíteni a társadalmi hátrányokat. Érdekesség, hogy a szocioökonómiai státusz a matematikai teljesítmény előrejelzője volt az összes részt vevő országban.

Mire számíthatunk decemberben?

Ezek után sokakban merül fel a kérdés: mire számíthatunk a 2025-ös felmérések eredményeit illetően, melyet decemberben tesz majd közzé az OECD? Ehhez már megnéztük a PISA eddigi eredményeit, de érdemes lehet megvizsgálni a legfrissebb Országos Kompetenciamérés (OKM) eredményeit is, hiszen mind a PISA, mind pedig a kompetenciamérés ugyanazokat a kulcsfontosságú kompetenciákat méri (szövegértés, matematika). Ráadásul az első mérést 2001 novemberében azzal a céllal tartották, hogy legyen egy, a PISA-tesztekhez hasonló mérés, amely jobban fókuszál a hazai iskolarendszer sajátosságaira.

Amennyiben pedig a hazai kompetenciák trendjei hasonló irányt mutatnak, az talán segíthet előrejelzést adni arra, hogy 2026-ban milyen eredmények várhatók. Ugyanakkor fontos tisztázni, hogy a OECD által koordinált PISA és a hazai Országos Kompetenciamérés nem azonos módszertani alapokon működik, így az eredmények párhuzamos összevetése csak kellő körültekintéssel lehetséges.

Számos eltérés van a két teszt között. Különbség van a bemért populációkban: a PISA életkor alapú, a kompetenciamérés évfolyam alapú mérés, emellett a PISA a teljes populációt vizsgálja, míg a kompetenciamérés minta alapú. Eltérés, hogy a kompetenciamérés évente zajlik le, addig a PISA háromévente, valamint radikálisan más a két mérés tesztszerkezete is. Emellett fontos különbség, hogy a PISA jóval nagyobb apparátust mozgat meg ahhoz, hogy háttérjellemzőket gyűjtsön a résztvevő tanulókról.

Viszont a két felmérés közös jellemzője, hogy mindkettő az iskolában megszerzett tudás gyakorlati alkalmazhatóságát (kompetenciáit) méri, nem a lexikális tudást. Emellett a 2008-ban bevezetett mérési azonosító lehetővé tette a tanulói szintű adatok összekapcsolását, így vizsgálhatóvá vált a két mérés eredményeinek együttjárása. Az elemzések magas korrelációt mutattak a PISA és az OKM szövegértés- és matematikapontszámai is.

A 2025-ös kompetenciamérés adatai szerint a legtöbb évfolyamon javulás történt az előző évhez képest. Szövegértésből a legnagyobb előrelépést a 7. és a 9. évfolyam mutatta: a hetedikesek 58 ponttal értek el magasabb eredményt, 1538 pontot, míg a kilencedikesek 41 pontos javulással 1669 pontot szereztek 2024-hez viszonyítva. Ugyanakkor a 4. és az 5. évfolyamon visszaesés látható: előbbiek 32, utóbbiak 31 ponttal teljesítettek gyengébben. Az Oktatási Hivatal ezt a tesztdizájn változásával indokolta. Matematikából a 7. évfolyam 42 ponttal, a 11. évfolyam pedig 49 ponttal ért el jobb eredményt, mint egy évvel korábban.

Fontos azonban kiemelni, hogy ez a javulás a 2024-ben tapasztalt jelentős visszaesést követte. A 11. osztályosok tavaly 46 ponttal maradtak el a 2023-as szinttől, így az idei eredmény valójában csupán 3 pontos növekedést jelent 2023-hoz képest. Hasonló a helyzet a 7. évfolyamnál is, ahol a mostani teljesítmény mindössze 4 ponttal haladja meg a két évvel korábbit.

A középiskolai felvételire készülő 8. évfolyamosok eredményei csak mérsékelten javultak: matematikából 15, szövegértésből 20 ponttal értek el jobb átlagot, mint az előző tanév nyolcadikosai. Azt is érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt években egészen 2025-ig a folyamatosan csökkenő tendencia volt jellemző szinte minden mérési területen, tehát a 2025-ös javulás alapjaiban egy korábbi visszaesésre épült.

A nemzetközi és hazai PISA-eredmények tehát a járvány hatására 2022-ben visszaestek, a hazai 2025-ös kompetenciamérés adatai viszont javulást jeleznek. Ha ez a trend tartós, akkor azt várhatjuk, hogy a 2025-ös PISA-felmérésben esetleg megáll a korábbi esés, vagy enyhe emelkedés következik. Ugyanakkor a nemzetközi elemzések óvatosságra intenek: a World Bank Blogs például arra figyelmeztet, hogy a 2025-ös PISA-eredményekben még további visszaesések lehetnek.

Egy holland kutatás szerint a pandémia után az átlagos vizsgaeredmények 2023-ra részben „helyreálltak”, de az egyenlőtlenségek még fennállnak különösen a hátrányos helyzetű tanulók esetében. Más elemzések szerint pedig a Covid miatti „tanulási veszteség” még nem épült vissza teljesen, ami korlátozza a drasztikus javulást. A legvalószínűbb tehát, hogy 2025-ben – nemzetközi szinten – a PISA-eredmények nem térnek vissza a pandémia előtti szintekre, de függetlenül a trendektől, lehet enyhe javulás.