Nem jelent előnyt a piacon és nem jár több fizetéssel sem a PhD megszerzése. Magyarországon 3 ezer hallgató doktori képzését finanszírozza az állam, 5 ezren pedig zsebből fizetnek ezért - írja a Népszabadság.
Az ipari szférában szinte elképzelhetetlen, hogy valaki doktori fokozatra hivatkozva magasabb jövedelmet kérjen, sőt, az elhelyezkedés szempontjából elvesztegetett időnek számít a doktori képzésben való részvétel. A doktori képzés elsősorban az oktatói-kutatói utánpótlás megteremtését célozza. Ennek megfelelően piaci értéke elsősorban ott lehetne, ahol kutatás-fejlesztés (k+f) folyik, ám itthon ezek helyszínei szinte kizárólag egyetemi kutatóhelyek, akadémiai kutatóintézetek. Az ipari szférában elsősorban a multinacionális cégeknél található k+f hely, illetve akad néhány innovatív cég, amelynél fiatal kutatókat alkalmaznak. Ezeknél azonban a legtöbb esetben nem követelmény a doktori fokozat.
Magyarországon a hároméves, szervezett doktori képzés általában nem elég a PhD megszerzéséhez, az országos átlag öt-nyolc év. Ennek okai nem egyedül a képzés minőségében, hanem nagymértékben az egyetemek doktoranduszokhoz való viszonyában keresendők.
A doktoranduszokat sok helyen ingyen munkaerőként tartják számon. Szinte kötelezően vesznek részt az oktatásban - miközben a törvényi háttér nem teszi azt kötelezővé -, valamint adminisztrációs feladatokat is ellátnak, tananyagokat dolgoznak ki, a doktori témájukhoz nem feltétlenül kötődő kutatásokban vesznek részt. Ráadásul mindezért nem sokat kapnak. Az ösztöndíj ez év elejétől 93 ezer forint.
Magyarországon a doktori képzésbe eddig mintegy 20 600 hallgatót vettek fel eddig, közülük eddig 8150-en szereztek abszolutóriumot és 2430-an szereztek doktori fokozatot. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon a doktori iskolába felvettek 39 százaléka fejezte be sikeresen a doktori képzést és mindössze 12 százaléka szerzett eddig doktori fokozatot.








