A tavalyi vagyonosodási vizsgálatok hulláma sokakat arra késztetett, hogy ma már külföldön bonyolítsa nagyobb beszerzéseit. Itthon kongnak az ürességtől az árverési csarnokok, mivel senki nem mer több százezres tételekre licitálni, a kis cégek tulajdonosai pedig félnek tőkét injekciózni vállalkozásukba. Virágzik ezzel szemben az off-shore cégalapítás és a családon belüli papírozás - mondta el a Magyar Nemzet által megkérdezett adószakértő.
A legnagyobb baj, hogy nincs általános szabály arra vonatkozóan, hogyan is kell egy vagyonosodási vizsgálatot lebonyolítani. Azoknál a magánszemélyeknél, akiknek a jövedelemadó-bevallása nem áll arányban a különböző nyilvántartásokból megismert vagyonával, a hatóság becsléssel élhet, azaz megmondhatja, hogy szerinte mekkora volt a jövedelme és ezek után mekkora utólagos adófizetési kötelezettségnek kellene eleget tennie.
A becslés után már az adózó feladata, hogy bizonyítsa, nem csalt adót. A revizorok általában még a vizsgált személynek sem engedik, hogy az eljárás alatt betekintsen a papírokba, melyek alapján átvilágítják, holott ez alapvető joga lenne.








