Itt az adócsomag! Tényleg lesz adócsökkentés?

Adóamnesztia is körvonalazódik. A csomag egy-két év alatt azonban kimúlhat. Újra egy többéves, jelentős adócsökkentést kilátásba helyező, de a részleteket illetően kissé elnagyolt adócsomagra tesz javaslatot Gyurcsány Ferenc a hírek szerint.

Három-négy esztendő alatt 1000-1200 milliárd forintos, évenként egyforma nagyságú (tehát évente durván 300 milliárdos) adócsökkentést akarnak megvalósítani, a tehercsökkenés egyharmada a magánszemélyeknek kedvez, a kétharmada pedig a vállalkozói szférát hozza kedvezőbb helyzetbe. 2009. január elsejétől a 18 százalékos személyi jövedelemadó-kulcs a mai 1,7 millió forint éves jövedelemről felmenne 2 millió forintra. A cégek pedig megszabadulnak a szolidaritási adónak becézett 4 százalékos különadótól. Cserébe viszont 18 százalékra emelkedne a jelenleg 16 százalékos társasági adókulcs. A magánszemélyek különadójának eltöröléséről nincs szó.

Áprilisban mérsékelné a kormány a munkáltatói tb-járulékot 5 százalékponttal, de csak úgy, hogy a havi 140 ezer forintos bruttó bérig lehet ezt igénybe venni, a havi 140 ezer forintos bruttó bér feletti keresetrészre a mai 29 százalékos tb-járulékot kellene fizetnie a cégnek a munkavállaló után. A leghátrányosabb térségekben az újonnan létrehozott munkahelyeken a foglalkoztatás első három évében nullára csökkentenék a munkáltatói tb-járulékot.

2010-ben a kormány tovább tolná a 18 százalékos szja-kulcsot, egészen 2,5 millió forintos éves jövedelemig lehetne ezt igénybe venni, vagyis az átlagkereset egésze a 18 százalékos kulcs alatt adózna. A cégek pedig további 2 százalékpontos tb-járulék csökkentést kapnának. Vélhetően fennmarad azonban az a szabály, hogy a havi 140 ezer forintos bérig lehetne ezt is igénybe venni.

A kormány céljai 3-4 éves távlaton belül még a következőket tartalmaznák: évi 750 ezer forintig nulla százalékos lenne az szja kulcs, évi 750 ezer és 3 millió forint között 18, az afeletti jövedelemrészt pedig 36 százalékos adó terhelné. Vagyis megszűnne az adójóváírás, azt a nulla százalékos kulcs váltaná fel. A tb-járuléknál pedig a már említetten kívül további 3 százalékpontos mérséklést kíván végrehajtani a kormány, így összességében 10 százalékponttal lenne alacsonyabb a mai 29 százalékosnál, de az igénybevehetőségében korlátozva lennének a cégek.

Költségvetési hatások

A fenti adólépések évente 300 milliárd forinttal apasztják az állami bevételeket. Gyurcsány viszont továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy a jóléti kiadásokból nem lehet elvenni, az államigazgatáson már nincs mit spórolni, adóemeléssel pedig nem akar operálni, így a fehéredéstől várják azt, hogy amennyivel csökkennek az adókulcsok, annyival növekedjenek az adóbevételek, részben a kisebb terhelés miatt javuló adómorál, részben adóigazgatási intézkedések hatására.

Zéró tolerancia

Az utakon már ismert zéró tolerancia ide is beszivárog. A lehető legszigorúbban fellépne a kormány azokkal a kis-, közép- és nagyvállalatokkal szemben, amelyek adót csalnak. Viszont a tisztességes adófizetőkkel az APEH-nek partneri megállapodást kell kötnie, a büntetéssel való sokszor oktalan fenyegetést, olykor zaklatásnak megélt gyakori ellenőrzést fel kell váltani tanácsadással, segítségnyújtással.

A zéró tolerancia jegyében egyebek mellett bizonyos kivételektől eltekintve kötelezővé tennék a bérek és a nagyobb értékű vásárlások, kereskedelmi szállítások átutalással történő kifizetését. Számla nélküli értékesítés vagy feketefoglalkoztatás esetén a mainál szélesebb körben átmenetileg vagy akár véglegesen is felfüggesztenék az üzlet működését. Utal a miniszterelnök egyfajta amnesztiára is, vagyis arra, hogy akik vállalják, hogy ezentúl tisztességesen teljesítik a közteherviselési kötelezettségüket, azok mentesülnek a múltban elkövetett bűnök miatti büntetés alól.