Rohamosan öregszik Európa: vajon van kiút?

A Berlini Népesség- és Fejlődéskutató Intézet (Berlin-Institut für Bevölkerung und Entwicklung) az összes uniós tagországot és Izlandot, Norvégiát, valamint Svájcot is megvizsgálta a 24 szociális és gazdasági szempont szerint, mint az életkor szerinti megoszlást, az álláskilátásokat vagy a környezetszennyezést. Az eredmény nem meglepő, minden országnak vannak problémái, amikkel meg kell küzdenie, kinek kisebb, kinek nagyobb, de a lakosság elöregedése mindenhol szerepel.

A felmérésben a legjobb eredményeket az északi országok érték el, Svájc hét régiója például a felmérés 285 régiója közül az első 10-ben szerepel. Ezeken a területeken stabil demográfiai struktúra, az oktatás kiváló szintje, jó foglalkoztatotti mutatók a jellemzőek. Írország és Nagy-Britannia szintén jó helyen végzett, mint a Benelux-államok, Franciaország vagy Németország néhány régiója.

A lista végén kapott helyet azonban Olaszország, Görögország, Bulgária, Románia és Lengyelország is. Ezzel szemben Csehország, Szlovénia, és még Magyarország központi régiója is jobb előrejelzésekkel rendelkezik, mint például Kelet-Németország.

Európa lakossága csökken és öregszik, 2050-re a népességszám a jelenlegi 591 millióról 542 millióra csökken, és a 65 éven felüliek aránya a teljes népesség majdnem harmadát teszi majd ki. A régiók szerinti bontás azonban már pontosabb képet ad, a kontinens keleti felén elég zordak a kilátások. A jelenlegi népességszám újratermeléséhez egy házaspárnak átlagosan 2,1 gyermeket kellene felnevelnie, de az európai átlag jelenleg 1,5. Magyarországon 1,2 és 1,4 között mozog, régiótól függően.

Az értékek azonban élesen változnak országról országra, a lengyelek például minössze 1,3 gyerekkel számolhatnak átlagosan, addig Izlandon és Franciaországban is nagyjából 2 körül mozog ez a szám.

A csökkenő népesség az Intézet szerint a nők helyzetének javulásával köthető össze. Az 1960-as évek óta a nők ugyanolyan eséllyel vehetnek részt az oktatásban, sőt, sok országban a nők már magasabban képzettek, mint a férfi társaik. Ezek a nők pedig először a karrier felé kacsintgatnak a korábbi életcél, a gyerek szülése és felnevelése helyett.

Sokan azonban nem is a karrier miatt kénytelenek dolgozni, a korábbi évtizedekkel ellentétben ma már sok helyen nehéz egy keresetből eltartani egy egész családot. Az állam ezen úgy tudna segíteni, hogy pénzügyi segítséget nyújt a gyermeket vállalóknak. Magyarországon a szociális rendszer ezen a téren jó helyzetben van, ahhoz képest, hogy számos más európai országban a nő nem tudná megengedni, hogy akár 1-2 évig otthon legyen a gyerekkel, mert segély csak néhány hónapig adnak.

A vándorlás sem segít...

A lakosság csökkenésén az sem javít, hogy a jobb körülmények reményében a rosszabb helyzetben levő országokból Nagy-Britanniába, Spanyolországba, Németországba vándorolnak az emberek. A Kelet-Európából történő elvándorlás oka például a minimálbérek közötti jelentős különbség (Minimálbér az EU-ban: hol húznak le a legjobban?). Bár az is tény, hogy nyugaton magasabb ugyan a minimálbér, de a keleti országokban nagyobb mértékben emelik, hogy elérjék az uniós szintet, vagy legalább megközelítsék azt.

A balti államok, Ukrajna, Belorusszia, Bulgária, Románia, Lengyelország és Kelet-Németország egyes régiói számolhatnak a lakosság legnagyobb arányú elvándorlásával, 2030-ig ezekben a térségekben 12-18 százalékkal csökkenhet a népesség.

Nem csak az öregedés a probléma

A lakosság öregedése mellett fontos tényező az is, hogy mekkora az aktív korú lakosság aránya, és közülük mennyien dolgoznak ténylegesen. Azokat ugyanis akik ugyan munkaképes korban lennének, de leszázalékolták, munkanélküliek, stb., mind a dolgozó lakosságnak kell eltartania. Az elvándorlással a befizetett járulékok is csökkennek, arról nem is beszélve, hogy sokan hajlanak olyan megoldások felé, amelyekkel az alacsonyabb adóterhelést kirovó országokban fizethetnek adót, ezzel tovább csökkentve az állami bevételeket.