Hidegzuhany a németországi magyaroknak: nem kapkodnak már értük a korábbi slágerszakmákban

Tavaly ősz óta határozott javulás mutatkozik a munkaerőhiány terén. A leglátványosabb enyhülés a logisztika és a szállítmányozás területén ment végbe. Míg októberben a vállalatok 43 százaléka küzdött a betöltetlen álláshelyekkel, addig januárra ez az arány 31 százalékra csökkent.

A helyzet azonban korántsem egységes. Míg az autóiparban és az elektronikai ágazatban az érintett cégek aránya már a tíz százalékot sem éri el, addig a jogi és adótanácsadással foglalkozó vállalkozások, valamint a személyzeti tanácsadók többsége továbbra is komoly toborzási kihívásokkal szembesül.

A szakemberhiány 2022-ben érte el a csúcspontját, azóta viszont folyamatos csökkenés figyelhető meg. Az elmúlt évtizedben a probléma olyan méreteket öltött, hogy a német vállalatok még a pandémia és az azt követő válság idején is igyekeztek megtartani dolgozóikat, attól tartva, hogy később nem találnának megfelelő utánpótlást. Ebben az időszakban az állami bértámogatási rendszer, vagyis a rövidített munkaidős foglalkoztatás (Kurzarbeit) intézménye is segítette a létszám megőrzését.

A német munkaerőpiac alakulása Magyarország szempontjából is meghatározó, hiszen Németország a külföldön munkát vállaló magyarok elsődleges célországa. A Német Szövetségi Statisztikai Hivatal (Destatis) 2024 végén mintegy 216 ezer magyar állampolgárt tartott nyilván az országban. A migrációs hajlandóság azonban lankadni látszik.

A Demográfiai Portré 2024 adatai szerint a Németországba költöző magyarok száma a 2013-as évi 60 ezerről 2022-re 30 ezerre feleződött. Ez a lassulás jelentősebb, mint amit az Ausztriába irányuló migráció esetében tapasztalni lehet. A kint dolgozók hazautalásai ugyanakkor továbbra is fontos szerepet töltenek be a magyar gazdaságban. A 2010-es évek közepén ezek az összegek a GDP három százalékát is elérték, érdemben csökkentve az itthoni szegénységi kockázatokat és az egyenlőtlenségeket.

A jövőben a gazdasági és technológiai átalakulások mellett a társadalom elöregedése határozza meg leginkább a munkaerőpiaci igényeket. A demográfiai folyamatok miatt bizonyos szakmák felértékelődnek, ami strukturálisan alakítja át a munkaerőhiányt. Az évtized végére becslések szerint több mint félmillió ápoló hiányozhat majd a német egészségügyi és szociális ellátórendszerből.