Eltörölt adóbírság: van ilyen!

A felperesnél az adóhatóság ellenőrzést tartott. Kiderült, hogy a cég a kapcsolt vállalkozásától olyan számlákat fogadott be, amelyek nem számlázóprogrammal készültek. Ezek a könyvelésben és az adóbevallásban is szerepeltek. Az adóhatóság ezeket nem fogadta el, sok millió forintos adókülönbözetet állapított meg, s több mint 16 millió forint adóbírság, csaknem 20 milliós késedelmi pótlék és 25 ezer forint mulasztási bírság megfizetésére kötelezte a társaságot. Utóbb az adóbírságot mérsékelte. Felhívta a felperest arra, hogy az elévülési időn belül jogosult az áfa levonására, ha szabályos számlákat nyújt be.

A felperes ennek megfelelően járt el. Érvényesítette áfalevonási jogát, s azt az adóhivatal teljesítette. Bírósághoz a cég az adóbírság és a késedelmi pótlék miatt fordult. Véleménye szerint a helytelen számlakibocsátással a költségvetést nem érte kár, valamennyi gazdasági esemény megvalósult, az adót bevallották és befizették. Ám a bíróság az adóhatóság álláspontját osztotta.

Ekkor a felperes az LB-nél kereste igazát. Felülvizsgálati kérelmében ismételten előadta: a hatóság felhívásának megfelelően rendezte a számlaügyet, adólevonási jogosultságát az APEH is elismerte. Az LB ezzel egyetértett. Megállapította: az adóhivatal nem mérlegelte, hogy a felperesnél feltárt számlázási hiányosságok "elméletiek" voltak, hiszen valamennyi dokumentum valós gazdasági eseményt, adatot tükrözött. Ez az adóbevallásban és a könyvelésben is ellenőrizhető volt. Éppen ezért érvényesíthette a felperes az utólagos szabályszerű számlakibocsátás alapján az áfalevonási jogát. Az LB gyakorlata szerint indokolt megkülönböztetni alaki és tartalmi hiányosságot abból a szempontból, hogy a számla hiteltelensége az adófizetés elkerülését szolgálta-e, illetve van-e mód az alaki hiányosságok kiküszöbölésére. A perbeli esetben az elkövetett jogsértések utóbb kijavíthatók voltak, az alkalmazott bírság nem állt arányban a hiba mértékével - mondta ki az LB, és az adóbírságot a késedelmi pótlékkal együtt törölte.