Nyugdíjas szülőknek is mehetne az 1 százalék

A jövő évtől életbe lépő új alkotmány rögzíti, hogy a nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni. Ehhez kapcsolódna az az elképzelés, mely szerint a nyugdíjas szülők részesülhetnének a felnőtt dolgozó gyermekük személyi jövedelemadójából - válaszolta a Pénzcentrum.hu kérdésére a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) parlamenti frakciója. Ez azt jelentené, hogy a civil szervezeteken, egyházakon, költségvetési előirányzatokon kívül a nyugdíjas szülőknek is felajánlhatnák a gyermekeik a személyi jövedelemadójuk 1 százalékát.

Akinek több gyermeke van, az többszörösen részesülhetne ilyen támogatásban. Értelemszerűen aki többet keres, több adót fizet, az több pénzzel tudná ily módon segíteni a szüleit.

Szolgálati időben ismernék el a gyermekvállalást

Felmerült annak a lehetősége is, hogy visszaállítanák azt a korábban is alkalmazott kedvezményt, amely szerint a gyermeknevelés növelné a nyugdíjjogosultság megszerzésébe beszámítandó időt, vagyis szolgálati időnek számítana. A gyermekkedvezmény 2009. január 1-től szűnt meg.

Továbbra is él az az elképzelés, hogy a gyermekek életkora szerint differenciálnák a családi pótlékot. A KDNP kitart amellett az érvelés mellett, hogy nem ugyanakkora a költségigénye egy csecsemő-, illetve egy kamasz ellátásának. Nem kaptunk választ arra a kérdésre, miszerint "nem tartanak-e attól, hogy ez - az egyébként logikusnak tűnő - lépés hátráltatja a fiatalokat a gyermekvállalásban, mivel pont akkor részesülnének kisebb juttatásban, amikor amúgy is az egyik szülő a korábbi kereseténél jóval kevesebb gyedet, gyest kap".

Kötelező lenne a részmunkaidő

A versenyszférában is kötelezővé tennék a részmunkaidős foglalkoztatást, amellyel segítenék az anyák visszatérését a munka világába.A múlt év elejétől a közszférában kötelező részmunkaidőben alkalmazni a gyes-ről, gyed-ről visszatérőket - amennyiben ők ezt kérik. A munkáltató a gyermek három éves koráig köteles ennek eleget tenni.

Fokozott ellenőrzéseket végeznének a jövőben a hatóságok annak érdekében, hogy a gyermekes szülők semmiféle hátrányos megkülönböztetésben ne részesüljenek a munkahelyükön.

Maradjanak otthon az apák is

A szabadságolás arányosabbá tételével növelnék a kereszténydemokraták az apák szerepvállalását a gyermekek nevelésében. A Pénzcentrum.hu kérdésére adott válasz szerint "elsősorban arra kell gondolni, hogy a gyermek korai életszakaszában a szabadságok a két szülő között meg legyenek osztva".

A statisztikák szerint Magyarországon a gyesen vagy gyeden lévő apák száma és aránya évről évre szinte változatlan: a gyermeket nevelő családok közül mindössze 5-6 százaléka dönt úgy, hogy az apára bízza a gyermekneveléssel járó feladatokat. Az OEP adatai szerint a gyedet a férfiaknak mindössze 1 százaléka veszi igénybe, a gyesnél valamivel jobb ez az arány.

A kereszténydemokraták a skandináv országokkal példálóznak, ahol az apákat arra ösztönzik, hogy hosszabb ideig maradjanak otthon gyermekükkel. Svédországban az egyik szülő által választható szabadságon túl az első tizennyolc hónapban az anyának és az apának is két-két hónap át nem ruházható szabadság jár. Ez idő alatt a fizetésük 80 százalékát kapják meg. A statisztikák szerint a svéd apák több mint kétharmada él ezzel a lehetőséggel.

Norvégiában 1993-ban vezették be, hogy az egyéves szülési szabadságból 10 hét az apák kvótája. Ha nem veszik igénybe, akkor elvész a családnak ez a támogatási lehetősége. A norvég férfiaknak már 1977 óta lehetőségük van megosztani a szülési szabadságot az anyákkal. Ezzel azonban az apák mindössze 2-3 százaléka élt a 90-es évek elején. A kvóta bevezetése után azonban ugrásszerűen megnőtt az otthon maradó apák száma: 2008-ban már a 90 százalékuk kihasználta ezt a támogatást.

Izlandon kilenc hónap nevelési támogatást kapnak a kisgyermekesek, amelyből hármat az anya, hármat az apa vehet igénybe, a fennmaradó időről pedig szabadon dönthetnek. Vannak kezdeményezések arra, hogy egyfajta kötelező otthonmaradást írjanak elő az apáknál, de ezt még sehol nem vezették be.