Igazi melós gyötrelem: Magyarország a legtöbbet dolgozó, de legkevesebbet kereső EU-s lista elején

2021 második negyedévében az EU 20-64 év közötti foglalkoztatottjai összességében 3 százalékkal dolgoztak többet főállásukban, mint 2021 első negyedévében – adta hírül friss statisztikájában az Eurostat. Az adatokból az is kiderült, hogy az unió legtöbb tagállamában munkaidő-növekedés volt megfigyelhető. A tényleges munkaórák mennyiségének legnagyobb növekedés egyébként Görögországban volt megfigyelhető, itt átlagosan 18 százalékkal emelkedett ez a mutató.

Ezzel szemben a foglalkoztatottak hat tagállamban kevesebb órát dolgoztak fő munkahelyükön 2021 második negyedévében. A csökkenés mértéke 0,2 százalék (Luxemburg) és 3,6 százalék (Belgium) között mozgott 2021 második negyedévében.

Ahogy a grafikonon látszik, Magyarországon átlagosan 2,2 százalékkal nőtt a ledolgozott órák száma 2021 második negyedévében. Ezzel hazánk elmarad az EU-s átlagtól, az EU-s középmezőnyénél valamivel hátrébb helyezkedik el. Ezzel az eredménnyel egy átlagos 20-64 év közötti magyar

38,1 órát dolgozott le egy héten 2021 második negyedévében, főállásban.

Ez az EU összesített rangsorában viszont elég a top 10-re, egészen pontosan a 9. helyre. Ami azt is jelenti, hogy munkaórákat tekintve, egy átlagos magyar munkavállaló a 9. legtöbbet dolgozik az EU 27 országát vizsgálva.

A friss statisztikákból egyébként kiderült az is, hogy a magyar férfiak átlagos heti munkaóráinak száma 0,6 százalékkal nőtt, míg a nőké 4,1 százalékkal emelkedett 2021 első és második negyedéve között. Ez a trend, mármint, hogy a nemek szempontjából a nők munkaideje átlagosan jobban emelkedett, az egész Európai Unióra jellemző volt. Igaz, Magyarországon a nők munkaórája az EU-s átlagnál 0,8 százalékkal jobban emelkedett, míg a férfiaknál mért emelkedés több mint két százalékkal elmaradt az uniós átlagtól.

Sokat dolgozunk, keveset keresünk?

Ahogy az Eurostat friss statisztikája megmutatta, egy átlagos 20-64 év közötti magyar munkaórában mérve a 9. legtöbbet dolgozik az EU-ban. Ehhez képest, ha megvizsgáljuk a havi nettó béreket vásárlóerő-paritáson (a különböző országokban eltérő árszínvonal kiküszöbölése végett), akkor megközelítőleg azt találjuk, hogy Magyarországnál csak három EU-s országban visznek haza kevesebbet a dolgozók, sorrendben visszafelé haladva: Portugáliában, Szlovákiában és Bulgáriában.

Ha ezt a névsort összevetjük a fenti, második grafikonnal, akkor azt látjuk, hogy az Európai Unió négy legrosszabbul kereső országa egytől-egyig ott van a 10 legtöbb munkaórát ledolgozó ország között. Öröm az ürömben, hogy a keresetben mögöttünk végző tagállamok, átlagos ledogozott munkaórák tekintetében előttünk járnak.