Szomorú: csak töredékét foglalkoztatják ezeknek a magyaroknak, ráadásul a bérük is alacsonyabb

A fogyatékossággal élőkre lehetőségként érdemes tekinteni, mivel az idősödő társadalmakban, így Európában is, egyre nagyobb lesz a munkaerőhiány. Így egyre nagyobb figyelem irányulhat azokra a csoportokra, akiket eddig kevésbé vontak be a munkaerőpiacra.

Magyarországon többféle támogatásban részesülnek a fogyatékossággal élő személyek (pl. fogyatékossági támogatás), illetve az állam különböző pénzügyi, adózási eszközökkel és támogatásokkal segíti, ösztönözi a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását a nyílt munkaerőpiacon. Hazánkban az OECD adatai szerint 2019-ben a fogyatékossággal élők foglalkoztatási rátája 38% volt, amely az OECD-átlag közelében, illetve a régiós mezőnyben található.

A fogyatékossággal élők nemcsak a foglalkoztatottságban maradnak el, hanem a bérezésük is alacsonyabb. Az OECD 2022-es adatai szerint átlagosan 86%-át keresik annak, amit a fogyatékossággal nem élők kapnak.

Az Európai Unióban a fogyatékossággal élők fele (23,1 millió ember) dolgozik, ők leggyakrabban az egészségügyben, szociális területeken vagy a közszférában helyezkednek el. Magyarországon 2021-ben a 20-64 éves fogyatékossággal élők 48,3%-a dolgozott, ami az EU-s átlaghoz hasonló arány, és ezzel megelőztünk több országot, például Horvátországot, Lengyelországot, Romániát és Németországot.

Magyarországon a 2022-es népszámlálás eredményei alapján a 15-64 év között „fogyatékossága van vagy súlyosan korlátozott” kategóriába sorolt válaszadó személyek 50%-ának volt munkája. A fogyatékosság típusa szerint vizsgálva a foglalkoztatást, legnagyobb arányban a nagyothallóknak volt álláshelye Magyarországon (61%), amely kifejezetten magas aránynak számít a többi fogyatékossági csoporthoz képest.