Na ez az álomfizetés itthon: pofátlanul sokat keresnek, ennyire megéri napjainkban a politika

Az államtitkárok kulcsszerepet töltenek be Magyarország kormányzati struktúrájában, mivel a miniszterek teljes jogkörű helyetteseiként működnek. Feladataik közé tartozik a miniszter helyettesítése, a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározott feladatkörök ellátása, valamint a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkárok irányítása a miniszter által átruházott hatáskörben. Ezen kívül az államtitkárok felelősek a társadalmi és gazdasági érdekképviseletekkel való kapcsolattartásért, valamint a miniszterelnök vagy a miniszter által rájuk bízott ügyek intézéséért.

Az államtitkárok jogállását az 2010. évi XLIII. törvény szabályozza, amely szerint az államtitkár állami vezető, és ezt a titulust rajta kívül csak a miniszterek és a miniszterelnök használhatja. Az államtitkári pozíció betöltéséhez Magyarországon nincs szükség feltétlenül felsőfokú végzettségre; minden büntetlen előéletű, választójoggal rendelkező magyar állampolgár kinevezhető. Felsőfokú végzettséget, közigazgatási szakvizsgát vagy azzal egyenértékű képesítést csak a közigazgatási államtitkároknak és az államtitkár-helyetteseknek írnak elő. A felvi.hu adatai szerint a 2024 szeptemberi felvételi ponthatárok alapján a közigazgatási szakokra való bejutás nehézsége változó, de általában magas pontszámot igényel, ami a jelentkezők erős versenyét jelzi.​

Az államtitkárok munkavégzésének helye elsősorban a minisztériumokban van, ahol a miniszterek munkáját segítik az adott szakterületen. Emellett részt vesznek kormányzati üléseken, bizottsági munkákban és egyéb állami rendezvényeken is, ahol képviselik a minisztériumot és a kormányzatot.​

A 2010. évi XLIII. törvény alapján az államtitkárok alapilletménye a köztisztviselői illetményalap 12-szerese.

Ezen felül illetménykiegészítésre jogosultak, amely az alapilletmény 50%-a, valamint vezetői illetménypótlékra, amely az alapilletmény 65%-a. A miniszter ezen összeget legfeljebb 30%-kal megemelheti. ​A következő ábrán az országos bruttó béreket és a törvényhozó, miniszter, államtitkár bruttó havi béreket vetettük össze 2019-től 2023-ig.

Jól látható az ábrán, hogy az országos bérekhez viszonyítva a vizsgált periódusban rendre jóval magasabb volt a törvényhozó, miniszter, államtitkár illetmény, ahogy az is jól látszik, hogy a növekedés mértéke is sokkal markánsabb volt. Míg 2019-ről 2023-ra az országos bruttó bérek nagyjából csupán bruttó 221 314 forinttal nőttek, addig az államtitkári bruttó 855 690 forinttal. Majdnem 4-szer (!) annyival.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2023-ban egy államtitkár átlagosan bruttó 2 111 593 forintot keresett havonta. Ugyanezen adatok alapján 2024 decemberében a bruttó átlagbér Magyarországon 727 700 forint volt. Ez azt jelenti, hogy az államtitkárok bruttó bére körülbelül 2,9-szerese az országos bruttó átlagnak.​ Illetve ami ironikus a fenti számolás ismeretében, hogy az államtitkári bérek bruttó növekedése 4 év alatt több, mint a 2024 decemberi átlagos országos bruttó bér és már a 2019-es átlagos bruttó államtitkári bérek is 520 ezerrel magasabbak voltak a mostani országos bruttó béreknél. 

Itt jegyeznénk meg még ehhez röviden, hogy az ilyen kiemelkedő fizetések miatt a bruttó átlagbér nem mindig nyújt pontos képet a jövedelmi viszonyokról, mivel a magas keresetűek felfelé torzíthatják az átlagot. Ezért sokszor a medián bér tekinthető reálisabb mutatónak. A KSH adatai szerint 2024 decemberében a bruttó mediánbér 560 900 forint volt, ami azt jelenti, hogy az államtitkárok bruttó bére körülbelül 3,8-szorosa a medián bérnek.