Így kaphatna rengeteg magyar dolgozó 29 ezer forintot havonta adómentesen: nagy a zűrzavar a munkahelyeken - miért nem lépik meg?

A távmunkavégzés a Munka Törvénykönyvében szabályozott, atipikus foglalkoztatási forma. A munkavállaló a munkáltató telephelyétől elkülönülten – jellemzően otthonról – dolgozik, akár teljes munkaidőben, akár részben. Ezzel szemben a hibrid munkarend – bár a gyakorlatban egyre elterjedtebb – nem jogi kategória, hanem munkaszervezési megoldás, amelyben a dolgozó bizonyos napokon az irodában, máskor otthon végzi feladatait - írja elemzésében a Niveus.

„Sok vállalatnál a hibrid munkarend már bevett gyakorlat, de jogi értelemben ez csak akkor válik valódi távmunkává, ha a felek ezt írásban, a munkaszerződésben is rögzítik” – mondja Bartók Szandra, a Niveus bérszámfejtési menedzsere.

A szakértő szerint emiatt több cégnél érdemes újragondolni a munkaszerződéseket és a belső szabályzatokat is, hogy megfeleljenek a jelenlegi előírásoknak.

Adómentes rezsiátalány: akár a minimálbér 10%-áig

A távmunkában dolgozó munkavállalók számára a munkáltató adómentesen fizethet költségtérítést a rezsi- és eszközköltségek fedezésére.

• Ennek összege legfeljebb a minimálbér 10%-a lehet (azaz jelenleg mintegy 29 080 forint - a szerk.).
• Az átalány fedezheti például az internet-, fűtés- vagy villanyköltségeket.
• Választható a tételes elszámolás is, ha az igazolt kiadások meghaladják az átalány mértékét.

A juttatás azonban csak akkor adható adómentesen, ha a munkaszerződés kifejezetten tartalmazza a távmunkavégzést.

„Ha a munkáltató nem megfelelően rögzíti a távmunka feltételeit, a NAV egy esetleges ellenőrzés során a költségtérítést jövedelemként minősítheti, ami utólagos adó- és járulékfizetést vonhat maga után” – figyelmeztet Bartók Szandra.

Arányosítás és nyilvántartás – apró részletek, nagy tét

Ha a dolgozó csak részben dolgozik otthonról, a költségtérítést arányosan kell megállapítani a távmunkában töltött napok arányában. Például heti két otthoni munkanap esetén a havi átalány 40%-a fizethető.

A jogszabály szerint nyilvántartást kell vezetni a távollétekről, és ajánlott dokumentálni az otthoni munkanapokat is. Teljes munkaidős, kötetlen távmunkánál ez nem kötelező, de átláthatóság szempontjából célszerű.

A rugalmas munkavégzés marad – a szabályozás követi

Magyarországon a távmunka aránya a pandémiás időszak után visszaesett, de a munkavállalói igény továbbra is erős. Egyre több cég kínál hibrid munkarendet, miközben az adózási és jogi megfelelés még nem mindenhol megoldott.

A Niveus szakértői szerint az a vállalat lesz hosszú távon versenyképes, amely átlátható, szabályos és költséghatékony rendszert alakít ki a rugalmas munkavégzésre.